Előszó | 11 |
Bevezetés | 17 |
A pedagógiai módszerek pszichológiai hatásvizsgálatának problémáiról | 17 |
Világméretű mozgalom az általános iskolai matematikatanítás megújítására | 21 |
Pszichológiai alapok | 23 |
Pedagógiai törekvések | 26 |
A komplex matematikatanítási kísérletről | 29 |
A komplex matematikatanítási kísérlet kialakulása és fejlődése | 30 |
Célok és alapelvek | 32 |
Átfogó, távlati kísérlet | 33 |
Egységes tervezés az óvodától az egyetemig | 33 |
Rugalmasság, alkalmazkodás | 34 |
A matematikatanítás fő feladata: A dialektikus gondolkodásra nevelés | 35 |
A tanulók önállósága, az egyéni különbségek figyelembevétele | 36 |
A pedagógusok önállósága, munkakedve | 41 |
Tekintélyelv helyett munkából eredő tekintély | 42 |
Számtan helyett matematikatanítás | 42 |
Az életkori sajátosságok figyelembevétele | 43 |
Az absztrakció mint a konkrét tapasztalatok interiorizációjának folyamata | 44 |
A külső motiváció felváltása belső motivációval | 45 |
A "kell" szerepének csökkentése | 46 |
Az aktivitás kiaknázása, nem pedig elfojtása | 47 |
"Ezt még nem tanultuk!" | 47 |
Pszichológiai vizsgálatunk hipotézisei | 48 |
A matematikai tárgyi tudás felmérése | 61 |
A felmérés célja | 61 |
A hagyományos anyag | 63 |
A feladatok ismertetése | 63 |
A feladatok értékelése | 65 |
Az eredmények számszerű elemzése | 65 |
Az eredmények minőségi elemzése | 69 |
A kísérleti anyag | 75 |
A feladatok ismertetése | 75 |
A feladatok értékelése | 77 |
Általános megjegyzések | 82 |
Fáradtságvizsgálat | 83 |
Vizsgálataink célja | 83 |
A fáradtság fogalmának pszichológiai értékelése | 84 |
A fáradtságvizsgálatok módszerei | 85 |
Fáradtságvizsgálatok a gyakorlatban (néhány példa) | 89 |
Vizsgálataink megszervezése | 92 |
Vizsgálati módszerek | 93 |
A reakcióidő mérése fény- és hangingerre | 93 |
A pulzusfrekvencia mérése | 94 |
Látómező-vizsgálat | 96 |
A vegetatív tremor vizsgálata | 100 |
A Toulouse-Pieron-teszt | 104 |
A vizsgálat eredményei. Az eredmények értelmezése | 106 |
Záró megjegyzések | 116 |
Tanulóképesség (intelligencia)-vizsgálat | 118 |
A vizsgálat célja és elvi alapja | 118 |
Intelligenciavizsgálat tanulóteszttel | 120 |
Módszerünk elvi alapja: Vigotszkij "legközelebbi fejlődési zóna" elmélete | 120 |
A tanulóképesség mérésének problémái | 123 |
Intelligencia és tanulóképesség | 127 |
Vizsgálatok komplex tanulási feladatokkal az NDK-ban | 128 |
Az általunk javasolt tanulóképesség (intelligencia)-vizsgálati eljárás | 130 |
Az információelsajátítás és alkotó alkalmazása (IA) vizsgálatára kidolgozott eljárásunk első kipróbálása | 133 |
Intelligencia- és tanulóképesség-vizsgálat a Jázmin utcai iskolában | 134 |
Intelligencia- és tanulóképesség-vizsgálat a Váci utcai iskolában | 139 |
A vizsgálat menete | 139 |
Hagyományos intelligenciavizsgálati módszerek | 141 |
Az információelsajátítás és alkotó alkalmazás (IA) vizsgálata | 142 |
Záró megjegyzések | 156 |
Kreativitásvizsgálat | 158 |
A vizsgálat célja és elvi alapja | 158 |
A kreativitás fogalma | 161 |
A kreativitás vizsgálata | 163 |
Kreativitásvizsgálat a Jázmin utcai iskolában | 173 |
Vizsgálati módszerek | 173 |
A vizsgálatok kiértékelése | 178 |
A vizsgálatok eredményeinek értelmezése | 180 |
Kreativitásvizsgálat a Váci utcai iskolában | 193 |
Vizsgálati módszerek | 193 |
A kreativitásvizsgálatok eredményei. Az eredmények értelmezése | 193 |
Záró megjegyzések | 194 |
A perszeveráció vizsgálata | 197 |
A perszeveráció fogalma | 197 |
A vizsgálat célja | 198 |
A vizsgálat módszere | 199 |
A vizsgálat eredményei. Az eredmények értelmezése | 205 |
Záró megjegyzések | 208 |
Az iskolára és a számtanórára vonatkozó attitűd felmérése | 209 |
A felmérés célja | 209 |
Az attitűd fogalma | 211 |
Az attitűd mérése | 211 |
Standardizált verbális specifikus módszerek | 212 |
Az általunk használt attitűdmérési módszer: Osgood szemantikus differenciál módszere | 215 |
A felmérés menete | 220 |
Az adatok feldolgozása, a felmérés eredményei | 221 |
Záró megjegyzések | 226 |
"Szociometirai" felmérés az ítélőképesség vizsgálatával | 227 |
A vizsgálatok célja és módszere | 227 |
A szociometriai felmérésről | 229 |
A felmérés eredményei, az eredmények értelmezése | 232 |
Záró megjegyzések | 233 |
A szorongás vizsgálata | 235 |
A vizsgálatok indokolása | 235 |
Mi a szorongás, | 237 |
Iskolai teljesítmény és szorongás | 239 |
A szorongás mérése | 241 |
A szorongás vizsgálata a Jázmin utcai iskolában | 244 |
A szorongás vizsgálata a Váci utcai iskolában | 246 |
Záró megjegyzések | 251 |
A projektív történetekben (TAT) megnyilvánuló teljesítménymotiváció vizsgálata | 253 |
A vizsgálatok célja | 253 |
A teljesítménymotiváció fogalma és összetevői | 256 |
Belső motiváció | 259 |
Belső és külső motiváció: az ún. "hagyományos" és a valóban "modern" matematikatanítási módszerek közötti választóvonal | 259 |
Belső és külső motiváció: melyik az eredményesebb? | 260 |
Belső motiváció és teljesítményszükséglet | 261 |
Vizsgálati módszerek | 261 |
Az általunk használt projektív módszer: a Thematic Apperception Test (TAT) | 263 |
A TAT felhasználása a teljesítménymotiváció vizsgálatára | 265 |
A TAT értékelése a teljesítménymotiváció szempontjából | 269 |
A vizsgálatunkhoz felhasznált képek | 271 |
A vizsgálat menete | 272 |
A vizsgálat eredményei | 274 |
Záró megjegyzések a teljesítményszükséglet (nAch) vizsgálatához | 278 |
Záró megjegyzések a szorongás és a teljsítményszükséglet együttes vizsgálatához | 279 |
Összefoglalás | 280 |
Függelék | 283 |
Hagyományos anyag | 283 |
Kísérleti anyag | 288 |
Titkosírás-teszt (részletek) | 300 |
Tanítási órák leírása | 303 |
A teljesítménymotiváció vizsgálatában felhasznált képek leírása vizsgálati anyagunkból kiemelt egy-egy példával illusztrálva | 309 |
Irodalom | 314 |
A könyvben felhasznált, kéziratban levő írások, szakdolgozatok és tudományos diákköri munkák | 349 |