Zsinagógák Magyarországon 1782-1918

Fülszöveg

Ez az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetéről az 1782 és 1918 közötti időszakból. Franz Rosenzweig és Martin Buber dialogikus filozófiájára, több száz dokumentált, illetve még létező zsinagógára alapozva elveti a hagyományos stílustörténeti megközelítést. Egy nyolc kritériumot felölelő mátrix segítségével - alaprajz, szerkezet és építőanyagok, belső és külső díszítés, méret, tömegképzés, valamint a közvetlen környezettel illetve a városkép egészével folytatott építészeti dialógus - új alapokra helyezi a zsinagógák fejlődéstörténetét és tipológiáját. Az alapvetően építészeti könyv így meghaladja e diszciplínát: a zsinagógák elemzésével értékrendet, identitást, vágyakat fed fel, és a diaszpórai zsidó lét nehezen megragadható lényegére vet fényt. Ezen felül a zsinagógákat a településhez, nemzeti kultúrához való kötődés emlékműveiként is értelmezi, amelyekkel a neológ zsidó közösségek az örök vándorlást óhajtották feltartóztatni.
This is the first bool( that... Tovább

Fülszöveg

Ez az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetéről az 1782 és 1918 közötti időszakból. Franz Rosenzweig és Martin Buber dialogikus filozófiájára, több száz dokumentált, illetve még létező zsinagógára alapozva elveti a hagyományos stílustörténeti megközelítést. Egy nyolc kritériumot felölelő mátrix segítségével - alaprajz, szerkezet és építőanyagok, belső és külső díszítés, méret, tömegképzés, valamint a közvetlen környezettel illetve a városkép egészével folytatott építészeti dialógus - új alapokra helyezi a zsinagógák fejlődéstörténetét és tipológiáját. Az alapvetően építészeti könyv így meghaladja e diszciplínát: a zsinagógák elemzésével értékrendet, identitást, vágyakat fed fel, és a diaszpórai zsidó lét nehezen megragadható lényegére vet fényt. Ezen felül a zsinagógákat a településhez, nemzeti kultúrához való kötődés emlékműveiként is értelmezi, amelyekkel a neológ zsidó közösségek az örök vándorlást óhajtották feltartóztatni.
This is the first bool( that presents a comprehensive overview of synagogues on the territory of Habsburg Hungary from 1782 to 1918. Based on the dialogicai philosophy of Franz Rosenzweig and Martin Buber, as well as on the documentation of several hundred synagogues and extent buildings, it rejects the traditional stylistic approach. By introducing a matrix of eight criteria - plan, structure and materials, internal and external decoration, size, composition of masses, ^ialogue with immediate surroundings and the town as a whole - this book establishes a new genealogy and typology of synagogues. While the book is primarily architectural, buildings serve as vehicles for conveying values, identity, daydreams and the indescribable that mokes up the core of Jewish existence in the Diaspora. Synagogues are understood as the attempts of each reform community to halt the permanent Jewish wandering, if but for a while, and to create a landmark that reinforces belonging to a place and to a local culture in architectural terms. The book contains extensive English captionspf some 90,000 words and a 35,000-word English summary at the end. Vissza