A Dohány utcai zsinagóga

Fülszöveg

I-M




m
, ¦ ¦ - l I I :,¦¦¦.! I !¦'l'-. -i'-i.'
I.;,'. r.-i.ti'
A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, ami döntő hatással volt a XIX. századi zsinagógaépítészetre. A l<önyv nem csupán látványosan, közérthetően és ugyanakkor szakszerűen mutatja be az épületet, hanem feltárja annak üzenetét, mintegy „olvashatóvá" teszi azt és egyúttal elhelyezi a modern építészet nyitott történetében. A szerző saját fotóivá illusztrált mű élvezetes kalandra hív, miközben szinte észre vétlenül készteti az olvasót az épület, és ezzel a zsidóság jelenlétének megértésére.
'Mi
KLEIN RUDOLF építész, az MTA doktora, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának professzora, Szabadkán született és itt kezdte építészi pályafutását, majd az Uividéki Egyetem kutatója lett. A balkáni háborúk elragadták szülőföldjéről, és 1991-től számos neves külföldi egyetemen oktatott, majd 2006-tól főleg Magyarországon tevékenykedik.
Kutatta a délvidéki magyar szecessziót, és a... Tovább

Fülszöveg

I-M




m
, ¦ ¦ - l I I :,¦¦¦.! I !¦'l'-. -i'-i.'
I.;,'. r.-i.ti'
A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, ami döntő hatással volt a XIX. századi zsinagógaépítészetre. A l<önyv nem csupán látványosan, közérthetően és ugyanakkor szakszerűen mutatja be az épületet, hanem feltárja annak üzenetét, mintegy „olvashatóvá" teszi azt és egyúttal elhelyezi a modern építészet nyitott történetében. A szerző saját fotóivá illusztrált mű élvezetes kalandra hív, miközben szinte észre vétlenül készteti az olvasót az épület, és ezzel a zsidóság jelenlétének megértésére.
'Mi
KLEIN RUDOLF építész, az MTA doktora, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának professzora, Szabadkán született és itt kezdte építészi pályafutását, majd az Uividéki Egyetem kutatója lett. A balkáni háborúk elragadták szülőföldjéről, és 1991-től számos neves külföldi egyetemen oktatott, majd 2006-tól főleg Magyarországon tevékenykedik.
Kutatta a délvidéki magyar szecessziót, és a zsinagógaépítészettel is Szabadkán került kapcsolatba. Érdeklődése középpontjában az ideák építészetre gyakorolt hatása áll: a japán gondolkodás és építészet hatása az európai modern építészetre, a kortárs építészet filozófiai gyökeret, a judaizmus szerepe a modernizmus létrejöttében, kultúrák kölcsönhatása az építészet területén. Jelenleg a történelmi Magyarország 19. századi zsinagógáival foglalkozó kötetét fejezi be.
Legfontosabb könyvei a következők: A lakógéptől az érző építésze//g - XX. századi elméletek (1988); Joze Plecnik (1992); L'art juif (társszerzők: G. Sed-Rajna, Z. Amishai-Maisels, R. Reich. D. Jarassé, 1 995); Tadao Ando - Az építész Kelet es Nyugat között (1996); Peter Eisenman - A dekonstruktiviz-mustól a foldingig (társszerző: Kunszt György, 1999); Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társszerzők: Lampel Éva és Miklós, 2001); Zvi Hecker -Öltre il ríconoscibile (2002).
Vissza