Klauzál Gábor Társaság 2008

Előszó

Klauzál Gábor és családja életpályája - új adatok tükrében

Dr. Pálmány Béla történész, az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője írása egyesületünk számára forrásanyag-kutatásai alapján
I. A Klauzál család eredetmondája, nemessége és tagjainak életadatai
II. Gábor és Imre iskolái és jogászi végzettsége, pályájuk kezdete

Az utolsó pozsonyi rendi diéta, lezárása ünnepélyes aktusaként - a sikeres bécsi és pesti forradalmak jótékony hatására - a polgári állam kialakításához vezető alaptörvényeket fogadott el. Az 1848. áprilisi törvények kimondták, és részlegesen érvényre juttatták a népszuverenitás, a polgári jogegyenlőség és népképviselet szabadelvű, polgári alkotmányos alapjogait. A választójognak a nem nemesi származású férfiakra való kiterjesztése, illetve a törvényhozó testület hatáskörének teljessé tétele, a magyar országgyűlésnek felelős, független kormány megalakítása pedig új korszakot nyitott Szent István államában.
A három pozsonyi rendi diétán - az 1832/36., 1839/40. és 1843/44. évi országgyűléseken Csongrád vármegye követeként - nagy hírre és népszerűségre szert tett Klauzál Gábor táblabíró 1839-től egyik vezére volt a magyar szabadelvű alsótáblai ellenzéknek. A zalai Deák Ferenccel, a pestmegyei Szentkirályi Mórral és ellenzéki társaival nagy erkölcsi erővel és bátorsággal szállt szembe az abszolutisztikus királyi hatalmat és a mozdulatlan politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi viszonyokat minden eszközzel - akár a magyar rendi alkotmány nyílt megsértésével is - fenntartani törekvő bécsi udvari körökkel és ókonzervatív magyar mágnási és hivatalnoki kaszttal. Nagyszerű szónoklatokban tett hitet a a magyar nyelv hivatalossá tétele, a városok jogállásának, belső szervezetének szólásszabadság, rendezése, a polgárság jogai, a zsidók emancipációja és még számos ügy mellett, 1845 után számos polgári egyesületben, társadalmi szervezetben tevékenykedett.
Bár az 1847/48-as országgyűlésre nem választották meg követnek - ebben főleg személyes okok, így a főispáni adminisztrátori kormányzás alá került Csongrád vármegye közgyűléseitől való távolmaradása, első felesége betegsége és halála - is közrejátszott, 1848. március 15.-én már szerepet vállalt a pesti forradalom által megalakított szervezetekben, így a pesti Közcsendi Bizottmánynak és a Pest-Pilis-Solt vármegyei Közbátorság Bizottmánynak is alelnöke lett. A korabeli magyar közvélemény üdvözölte, hogy a híres haladáspárti politikust az első felelős, független kormány megalakításával megbízott gróf Batthyány Lajos már 1848. március 23-án leendő miniszterként nevezte meg és Klauzál április 20-án letette az esküt, mint a Földművelés- Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium feje.
Klauzál Gábor politikusi életútjának főbb állomásait az országos események tükrében történettudományunk már feltárta - bár a részvételével lezajlott három pozsonyi diéta egyikéről sem készült napjainkig monografikus igényű s részletességű feldolgozás. Feltűnő azonban, hogy hősünk életrajzához - családja három nemzedékének genealógiája, iskolai végzettsége és hivatali pályájának állomásai - máig eléggé hiányosak a lexikális adatok.
Urbán Aladár professzor úr, akit 40 éve az egyetemen oly élvezettel hallgattam, és aki az általam szerkesztett és 2002-ben megjelent történeti almanachot (1) az 1848-as miniszterek életrajzaival gazdagította, a műfaj által megkövetelt tömörséggel összefoglalta a história tudományának ismereteit és sok újat kutatott fel Klauzál 1848-as kormányzati és parlamenti szerepéről. Korábbi életrajzra a Vasárnapi Újság 1866. évi 8. számában megjelent nekrológon kívül azonban nem támaszkodhatunk. Nem valósulhatott meg néhai levéltári szobatárs kollégám, a nagy tudású várostörténész, Nagy Lajos (Dunapentele, 1926. - Budapest, 1984. december 6.) terve sem, aki gyógyíthatatlan betegen, de lelkes szegedi vendégprofesszorként azt tervezte, hogy megírja a miniszter életrajzi monográfiáját.
Jómagam az 1825 és 1848 között tartott hat „reformkori" pozsonyi országgyűlés felsőtáblai tagjainak és alsótáblai követeinek, képviselőinek az életrajzi adattárán dolgozom 2002 elejétől folyamatosan. Több mint 2650 politikus és jurátus genealógiai adataira, iskolai és hivatali pályájára gyűjtök adatokat megye- és várostörténeti, nemességkutatási, felsőoktatás-történeti, archontológiai (hivatalviselési) publikációkból, korabeli iskolai anyakönyvekből és értesítőkből, újságokból, kalendáriumokból egyházi sematizmusokból, világi tiszti címtárakból. A levéltári források felsorolása túlfeszítené e kereteket, de törekszem minden fontosabb irategyüttest - fondot, állagot - átnézni, amelyben nagyobb számú érintett személyre várható új, eddig ismeretlen adatok előfordulása. Vissza