kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Scholastica Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 383 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-85281-0-9 |
Megjegyzés: | Második kiadás. |
A FORDÍTÁS ELMÉLETE | |
A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése | 19 |
A fordítói tevékenység jellege | 19 |
A fordítói tevékenység eszköze | 20 |
A fordítói tevékenység tárgya | 20 |
Van-e folytonosság a fordításelméletben? | 20 |
A fordítás mint szakma | 22 |
A fordítás mint tantárgy | 22 |
A fordítás mint kutatási tárgy | 22 |
A műfordítás és a szakfordítás aránya | 23 |
A nyelvészet megjelenése | 23 |
Az irodalmi és a nyelvészeti megközelítés | 24 |
Fordításelmélet és kontrasztív nyelvészet | 25 |
A fordításelmélet és a kontrasztív nyelvészet különbsége | 25 |
Fordításelmélet és kontrasztív szövegnyelvészet | 26 |
A fordítási szituáció nyelvi és nyelven kívüli elemei | 27 |
A fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány | 27 |
A fordításelmélet mint hasznos tudomány | 27 |
A fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet | 28 |
A fordításelmélet definíciója | 28 |
A fordításelmélet első korszakának főbb művei | 29 |
Fordításelmélet és szociolingvisztika | 30 |
Egyéni beszédsajátosságok visszaadása | 30 |
Tájnyelvi jellegzetességek visszaadása | 31 |
Alá- és fölérendeltségi viszonyok visszaadása | 31 |
Az ekvivalens nélküli lexika fordítása | 32 |
Fordíthatóság - fordíthatatlanság | 32 |
A reáliák és a fordíthatatlanság | 33 |
Mit nyújthat a fordítástudomány a szociolingvisztikának? | 34 |
Mit nyújthat a szociolingvisztika a fordítástudománynak? | 34 |
Új kihívások a fordítás szociolingvisztikája számára | 35 |
Fordításelmélet és pszicholingvisztika | 36 |
Percepció és produkció a fordításban | 36 |
A szinkrontolmácsolás mint pszicholingvisztikai kísérlet | 37 |
A hallgatás és a beszélés egyidejűsége | 37 |
A percepció aktivitása | 38 |
Tolmácsolástól független kísérletek | 38 |
A valószínűségi előrejelzés | 39 |
A hipotézisek fajtái | 40 |
A hipotézisalkotás jellege | 41 |
A fordítás/tolmácsolás egysége | 42 |
Anyaggyűjtési nehézségek | 42 |
A fordító "belső beszéde" és az introspekciós módszer | 43 |
Fordításelmélet és szövegnyelvészet | 44 |
Szövegközpontúság a fordításban | 44 |
Eltávolodás a szövegtől | 44 |
Visszatérés a szöveghez | 45 |
A belső szerveződés felőli megközelítés | 46 |
A szövegtípusok felőli megközelítés | 47 |
A tartalomközpontú szöveg fordítása | 48 |
A formaközpontú szöveg fordítása | 48 |
A felhívásközpontú szöveg fordítása | 48 |
Az audio-mediális szöveg fordítása | 49 |
Szakszövegtipológia | 49 |
A két megközelítés integrációja | 52 |
A kvázi-helyesség kutatása | 52 |
Szkepticizmus a szövegszintű megközelítéssel kapcsolatban | 54 |
A szövegnyelvészet mint divat | 55 |
A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei | 56 |
Analízis és szintézis | 56 |
Az átváltási szakasz | 56 |
A denotatív (szituatív) modell | 57 |
A denotatív modell előnyei és hátrányai | 57 |
A transzformációs modell | 58 |
A transzformációs modell kialakulásának előzményei | 59 |
A fordítás folyamata a transzformációs modell szerint | 59 |
A transzformációs modell előnyei és hátrányai | 60 |
A szemantikai modell | 61 |
A szemantikai modell kialakulásának előzményei | 61 |
A fordítás folyamata a szemantikai modell szerint | 61 |
Melcsuk és Zsolkovszkij szemantikai modellje | 62 |
A szemantikai függvények | 63 |
A szemantikai modell előnyei és hátrányai | 63 |
Az ekvivalencia szintjeinek modellje | 64 |
Az ekvivalencia-szintek szerinti modell előnyei és hátrányai | 66 |
Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben | 68 |
Az olvasó, a fordító és a kutató ekvivalencia-felfogása | 68 |
Az ekvivalencia különböző megközelítései | 6ö |
Catford ekvivalencia-felfogása | 70 |
Nida ekvivalencia-felfogása | 71 |
Egyéb ekvivalencia-felfogások | 73 |
Mit kell megőrizni a fordításban? | 74 |
Komisszarov ekvivalencia-felfogása | 74 |
A kommunikatív ekvivalencia feltételei | 77 |
Az ekvivalencia fogalmának elvetése | 79 |
Merre tart ma a fordítástudomány? | 80 |
Új elnevezés | 80 |
Új társadalmi feladatok | 80 |
Új műhelyek | 81 |
Új folyóiratok | 83 |
A fordításelmélet második korszakának főbb művei | 84 |
Új kutatási módszerek | 84 |
Empirikus módszerek a fordításkutatásban | 84 |
A Cloze-teszt | 85 |
A kérdőíves módszer | 86 |
Az introspektív módszer | 86 |
Párhuzamos korpuszok elemzése | 88 |
Új témák megjelenése | 89 |
A FORDÍTÁS GYAKORLATA | |
Átváltási műveletek a fordításban | 93 |
Az átváltási művelet fogalma | 93 |
A fordítás folyamata és az átváltási műveletek | 93 |
Behelyettesítés és transzformáció | 94 |
A fordítás mint választások sorozata | 94 |
Esettanulmány a választási szempontokról | 95 |
Az átváltási műveletek osztályozása | 98 |
Kötelező és fakultatív átváltási műveletek | 98 |
Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek | 99 |
Osztályozás a művelet szintje szerint | 99 |
Osztályozás a művelet jellege és oka szerint | 100 |
Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint | 103 |
Deduktív és induktív megközelítés | 103 |
A könyvben alkalmazott osztályozási elvek | 103 |
Források | 104 |
A lexikai átváltási műveletek | 105 |
A lexikai átváltási műveletekről általában | 105 |
Jelentés és értelem | 105 |
Lexikai behelyettesítés és transzformáció | 106 |
Megfelelési típusok | 106 |
Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás) | 106 |
Jelentések bővítése (generalizálás) | 111 |
Jelentések összevonása | 118 |
Jelentések felbontása | 121 |
Jelentések kihagyása és betoldása | 125 |
Jelentések áthelyezése | 131 |
Jelentések felcserélése | 132 |
Antoním fordítás | 137 |
Teljes átalakítás | 141 |
Kompenzálás | 148 |
A grammatikai átváltási műveletek | 155 |
A grammatikai átváltási műveletekről általában | 155 |
A lexikai és grammatikai átváltási műveletek közti különbség | 155 |
A grammatikai átváltási műveletek kötelező jellege | 156 |
A grammatikai átváltási műveletek okai | 156 |
Grammatikai konkretizálás és generalizálás | 156 |
Grammatikai felbontás (felemelés) és összevonás (lesüllyesztés) | 162 |
Grammatikai kihagyás és betoldás | 171 |
Grammatikai áthelyezések | 176 |
Grammatikai cserék | 186 |
PÉLDA A LEXIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEKHEZ (ANGOL-NÉMET-FRANCIA-OROSZ) | |
Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás) | 199 |
Testrészek konkretizálása | 199 |
Idéző igék konkretizálása | 201 |
Kezdő igék konkretizálása | 204 |
Igék általános jelentésszűkítése | 205 |
Jelentések bővítése (generalizálás) | 209 |
Testrészek általánosító fordítása | 209 |
Napszakok általánosító fordítása | 211 |
Az igék általános jelentésbővülése | 213 |
Reáliák általánosító fordítása | 214 |
Jelentések összevonása | 217 |
Kezdő ige beolvasztáa a főigébe | 217 |
Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe | 219 |
Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű főnévvel vagy melléknévvel | 220 |
Összevonás rokonságnevek és egyéb páros megnevezések esetében | 222 |
Jelentések felbontása | 224 |
Kezdő igék kiválása a szintetikus magyar igéből | 224 |
Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből | 225 |
Idéző igék módhatározójának kiválása | 226 |
A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre vagy melléknévre | 227 |
Felbontás rokonságnevek esetén | 229 |
Felbontás körülíró fordítás esetén | 230 |
Jelentések kihagyása | 232 |
Márkanevek kihagyása | 232 |
Jelzőként használt ország-, város- és népnevek kihagyása | 233 |
Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása | 234 |
Megszólítások, udvariassági formák kihagyása | 235 |
Történelmi reáliák kihagyása | 236 |
Vegyes reáliák kihagyása | 237 |
Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása | 238 |
Jelentések betoldása | 240 |
Magyarázó betoldás márkaneveknél | 240 |
Magyarázó betoldás étel- és italneveknél | 241 |
Magyarázó betoldás földrajzi neveknél | 242 |
Magyarázó betoldás intézményneveknél | 244 |
Magyarázó betoldás történelmi reáliáknál | 245 |
Magyarázó betoldás vegyes reáliáknál | 246 |
Betoldás megszólításoknál | 247 |
Jelentések felcserélése és az antoním fordítás | 249 |
A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel | 250 |
A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel | 251 |
A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel | 252 |
Állapot felcserélése cselekvéssel | 252 |
Tulajdonság felcserélése cselekvéssel | 253 |
Tulajdonság felcserélése a cselekvés módjával | 253 |
Antoním fordítás | 253 |
Teljes átalakítás | 257 |
Teljes átalakítás étel- és italneveknél | 257 |
Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mesefiguráknál | 259 |
Teljes átalakítás megszólításoknál | 260 |
Teljes átalakítás gyermekjátékoknál | 264 |
Teljes átalakítás történelmi reáliáknál | 265 |
Teljes átalakítás vegyes reáliáknál | 265 |
Teljes átalakítás idiomatikus kifejezéseknél | 266 |
Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való utalásnál | 269 |
Teljes átalakítás pénzeknél, mértékegységeknél | 271 |
Kompenzálás | 273 |
Veszteségek | 273 |
Célnyelvi utalások kimaradása | 273 |
Latinizmusok kimaradása | 275 |
Nyereségek (dúsítás?) | 276 |
Lokális kompenzáció | 279 |
Globális kompenzáció | 281 |
PÉLDATÁR A GRAMMATIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEKHEZ (ANGOL-NÉMET-FRANCIA-OROSZ) | |
Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás | 287 |
A nemek konkretizálódása | 287 |
A nemek generalizálódása | 289 |
A generalizálódás miatti félreérthetőség | 294 |
Félreérthetőség birtokos névmással vagy birtokjellel való visszautalásnál | 295 |
Tudatos konkretizálás | 296 |
Grammatikai felbontás és felemelés | 301 |
Mondathatárok felbontása (több mondat) | 301 |
Mondaton belüli felbontás (több mondategység) | 304 |
Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 304 |
Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 307 |
Főnévi igenévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 309 |
Grammatikai összevonás és lesüllyesztés | 314 |
Mondatok összevonása (kevesebb mondat) | 314 |
Mondaton belüli összevonás (kevesebb mondategység) | 316 |
Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté | 317 |
Önálló mondategység lesüllyesztése határozóvá, melléknévi vagy határozói igenévi szerkezetté | 317 |
Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté | 319 |
Grammatikai betoldás | 321 |
Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt | 321 |
Alany betoldása | 324 |
Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban | 324 |
Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban | 326 |
Tárgyi bővítmény betoldása | 326 |
Birtokos jelző betoldása | 328 |
Hiányos mondatok kiegészítése | 329 |
Grammatikai kihagyás | 332 |
Kihagyás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt | 332 |
Alany kihagyása | 333 |
Tárgyi bővítmény kihagyása | 335 |
Birtokos jelző kihagyása | 337 |
Hiányos mondatok keletkezése a fordításban | 339 |
Grammatikai áthelyezések (szórendi változtatások) | 341 |
Hangsúlyos mondatrész balra helyezése | 341 |
Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése | 343 |
Jobbra álló jelzők balra helyezése | 345 |
Balra álló jelzők jobbra helyezése | 348 |
Alany előrehozása | 349 |
Kötőszók beljebb csúsztatása | 352 |
Megszakítások áthelyezése | 354 |
Idéző mondategység áthelyezése | 355 |
Grammatikai cserék | 357 |
Többes szám -> egyes szám váltás | 357 |
Főnév, melléknév felváltása igével ("igésítés") | 359 |
Szenvedő -> cselekvő váltás | 362 |
A mondatból kiemelt élő alannyal | 363 |
A mondatból kiemelt élettelen alannyal | 364 |
A szövegből kiemelt (konstruált) alannyal | 365 |
Általános vagy határozatlan alannyal | 365 |
Irodalomjegyzék | |
Szakirodalmi hivatkozások | 367 |
Szépirodalmi források | 372 |
Summary | 381 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.