Klasszikus szociológia 1890-1945

Tartalom

Előszó XI
Rövidítések jegyzéke XIII
Bevezetés 1
A XIX. század p a liberalizmus százada 1
A tudományos tudás új termelési módja 2
A szociológia 'születése' 7
A klasszikus szociológia formái 13
I. RÉSZ. A KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA
FRANCIAORSZÁGBAN.
ÉMILE DURKHEIM ÉS KÖRE (1887-1939)
Társadalom, politika és tudomány a Harmadik Köztársaságban 17
Modernizáció, republikanizmus, oktatás 17
A francia egyetemi és tudományos rendszer,
az egyetemi modernizáció problémája 20
A pozitivizmus öröksége és a szociológia kezdeményei 25
Durkheim versenytársai 26
Gábriel Tarde 27
Gustave Le Bon 30
René Worms 31
Émile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja 33
A pozitivista Durkheim 35
Durkheim pozitivista módszertani elképzelései 36
A tudományok osztályozása 36
A társadalmi tény 38
A kollektív reprezentációk 40
A megismerés szabályai 41
Okok és funkciók 44
A kutatás módszerei 45
Társadalmi szolidaritás - integráció - reguláció 49
A szolidaritás fajtái 50
A munkamegosztás természetellenes formái 53
Az öngyilkosság 55
Az integráció szociológiája 55
A szabályozás szociológiája 58
A korporációs utópia 60
A szociológia autonómiája 61
Az individualizmus védelme 63
Durkheim, a klasszikus szociológus 65
Durkheim, az archaikus társadalmak kutatója
és a vallásszociológus 66
Durkheim pályafordulata 66
Az Annié megszervezése 66
A "vallási" fordulat 69
Az osztályozás társadalmi természete 70
Az osztályozás problémája 71
A primitív osztályozás - totemek és dolgok 72
A vallásszociológia mint szociológiaelmélet 75
Filozófiai következtetések 76
A vallás meghatározása 79
A vallási hiedelmek eredete 81
Durkheim kivételes szociológiája 85
A francia szociológiai iskola fénykora és hanyatlása 86
Sikerek és nyereségek 86
Veszteségek 87
Új kezdeményezések 90
Marcel Mauss 92
A vallás intézményei 94
Meghatározások 95
Szerkezetek 96
Sűrűség 100
A totális társadalmi tények nyomában 101
Együttműködés a pszichológiával és a szociológia
tagolása 101
Az ajándék 103
Francois Simiand 108
A gazdaságtan bírálata 108
Gazdaságszociológia 110
Maurice Halbwachs 112
Egy új téma: az osztály 114
Az öngyilkosság okai - Durkheim nyomában 117
A társadalmi emlékezet 119
Célestin Bouglé 123
Lucien Lévy-Bruhl 127
Félkudarc vagy félsiker? 130
II. RÉSZ. A KLASSZIKUS NÉMET SZOCIOLÓGIA
Birodalom, egyetem és szociológia 135
Német különút? 135
A modern és archaikus német egyetem 138
A szociológia léte és nemléte 143
A kapitalizmus klasszikus szociológiája 147
Ferdinánd Tönnies 149
Közösség és társadalom - két hagyomány 150
Akarattípusok 151
Közösség és társadalom 154
A közösség elmélete 155
A társadalom elmélete 157
Konzervatív vagy szocialista? 159
A Közvélemény 160
A szociológia területei 162
Werner Sombart 163
A kapitalizmus szelleme 165
A kapitalizmus kritikája 168
Georg Simmel 170
Differenciálódás és individualizálódás 173
Individualizálódás 174
A veszélyeztetett individualizmus 175
A társadalmi a priori és a megértés 176
Dilthey bírálata 176
A történeti a priori 178
A megértés formái 180
A történeti érdek(lődés) 181
A 'formális szociológia' 182
A szociológia a tudományok között 183
Tartalom és forma 184
A viszály és Az idegen - egy szociológia elemei 188
A modern kultúra 'tragédiája' 192
Érték és pénz 192
Szabadság és függőség 194
Objektív és szubjektív kultúra 197
Élet és formák 199
Max Weber 201
A kelet-elbai agrárviszonyok 205
A nemzetállam mint értékmérce 207
A 'nyugati' racionalizmus mint szociológiai probléma 208
A kapitalizmus szelleme 209
Racionalizmus 211
A vallás szerepe 212
Luther és a hivatás 213
Kálvin és a predestináció 213
Evilági aszkézis 214
'Spirituális' kauzalitás 216
A modern kapitalizmus szelleme 217
A vallásszociológia programja 218
A teodicea kérdése 220
Az alkalmazkodó kínai vallásosság 221
A világtagadó indiai vallásosság 223
A zsidó prófécia 224
Tipológiák és elvi etika 226
'Módszertani' fejtegetések 228
Az értékmentesség kérdése 228
A kontextus 229
Értékelés és ténymegállapítás 230
Kibékíthetetlen értékrendek 233
Értékmentesség és egyetempolitika 234
Az értékvonatkoztatás problémája 237
Értékvonatkoztatás 238
Az értékek relativitása 241
Oksági elemzés és ideáltipikus fogalomalkotás 242
Az okság elve 243
Ideáltipikus fogalomalkotás 245
Az ideáltipikus fogalomalkotás funkciója 248
A megismerés érvényessége 249
A cselekvésprobléma. Osztály rend, hatalom 251
A cselekvés problémája 252
A cselekvés fogalma 253
A megértés 255
Cselekvések, cselekvéstípusok 257
Szokás, szokáserkölcs, érdek 259
A rend (Ordnung) kérdése 260
A legitim rend 261
Rendek (Standé) és osztályok 262
A politika szociológiája 264
Hatalom és uralom 264
Az uralom legitimitása 265
A legitim uralom típusai 266
A bürokratikus uralom 267
Az úr és a karizmatikus vezető 268
Érzület és felelősség 271
Róbert Michels 272
Az oligarchia vastörvénye 273
Tömegpszichológia és vezérkultusz 275
A szociológia a weimari időszakban 277
Gyors intézményépítés 277
A weimari szociológia jellege 279
A weimari szociológia vége 280
'Várurak' és elméletek 281
Alfréd Weber 282
Leopold von Wiese 285
Alfréd Vierkandt 287
Hans Freyer 290
Theodor Geiger empirikus szociológiai kísérletei 293
Egy másfajta szociológia töredékei: tudásszociológia,
kultúrtudomány és kritikai elmélet 297
Max Scheler 299
Reálfaktorok és ideálfaktorok 300
Tudásszociológia 302
Mannheim Károly 306
A szociológia előtt 307
Kultúrfilozófiai kísérletek 308
A tudásszociológiai korszak 309
Konzervativizmus 310
Tudásszociológiai írások 312
Léthezkötöttség 312
Ideológiaelemzés 315
Szintézis és értelmiség 318
Kritikák 321
A tervezés emigráns apostola 323
Válság és racionalitás 323
Tervezés és irányított demokrácia 325
A tudásszociológiai töredékek 327
Norbert Elias 327
Kultúra és civilizáció 328
A civilizált viselkedés 329
Erőszakmonopólium és pszichés kényszerapparátus 331
Udvari társadalom 332
Ernst Manheim (Ernő) 333
Bernhard Groethuysen 337
Franz Borkenau 338
Ludwik Fleck 341
Alfréd Schütz 343
Értelem 346
Interszubjektivitás 347
Az életvilág struktúrái 349
Társadalomtudomány és tapasztalati sémák 352
Lukács György 354
Osztálytudat 355
Eldologiasodás 357
Totalitás 358
A kritikai elmélet 359
A társadalomkutatás programja 361
Tekintély és család 362
Tradicionális és kritikai elmélet 366
A nagy és "rosszul ismert' német szociológia 368
III. RÉSZ. A SZOCIOLÓGIA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
A 'kivételes' Amerika 373
A "Gilded Age" és a progresszív korszak 374
Individualizmus és közösség 378
Az egyetemi rendszer 380
Egyetemalapítások 380
A "kivételes" egyetemi rendszer 381
Kutatásfinanszírozás 385
A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban, 1892-1915 388
A közeg 388
A meliorista szellem 388
Vallás és társadalomtudomány 391
Előzmények 392
Korán jött intézményesülés 394
A társadalomtudományok versenye 398
Az "alapítók" 399
William Graham Sumner 399
A szociáldarwinizmus elvei 400
Népszokások 402
Lester Frank Ward 406
A chicagói iskola kezdetei. Albion W. Small 409
Franklin H. Giddings a Columbia Egyetemen 413
Edward Alsworth Ross 416
Egy másik szociológia előfutárai 419
Charles Horton Cooley 419
Egyén és társadalom komplementaritása 421
Tükör-én 423
Elsődleges csoportok 424
Erkölcsi tanulságok 426
George Herbert Mead 429
A jelentések eredete 432
A személyiség és szerkezete 436
A kommunikáció társadalma 441
Thorstein Veblen - közgazdász vagy szociológus? 443
A mesterségbeli tudás dicsérete 445
A hivalkodó fogyasztás eredete és funkciója 447
Az ipari rendszerről 449
A tétlen kíváncsiság dicsérete 451
A szociológia peremén 453
A HullHouse 453
A siurvey-mozgalom 454
William E. B. Du Bois 457
Elmélet helyett empíria, 1918-1937 459
Empirikus szociológia 460
Chicago - újra 461
William Isaac Thomas 463
Új módszerek 466
Módszertani megjegyzések 467
Levélgyűjtemény mint szociológia 469
Elsődleges csoport, a paraszti közösség 470
Dezorganizáció 471
Reorganizáció 474
Életszerveződés 475
Értelmező kommentárok 475
Szituációdefiníció 477
Négy vágy 478
Róbert Ezra Park és Ernest W. Burgess 479
A 'Zöld Biblia' 481
Kutatásszervezés 483
Humán ökológia 483
Az ökológiai városmodell 484
Természeti és kulturális 486
Chicagói empirikus kutatások 488
Az empíria módjai 490
Harvey Warren Zorbaugh 492
Cliíford R. Shaw 494
Louis Wirth 496
A gettó 496
Az urbanizmus 'elmélete' 498
Az antropológus hibridek 500
Róbert S. Lynd és Middletown 501
Middletown 502
Middletown válságban 504
A társadalomtudomány reformjáért 505
A hawthorne-i kísérlet és Elton Mayo 507
Warner és Yankee City 511
A 'statisztikusok' a 'kemény módszerekért' 514
William Fielding Ogburn 515
Howard W. Odúm 519
George Andrew Lundberg 521
Elméleti kísérletek 523
Pitirim Sorokin 524
Mobilitás 525
Struktúra 527
A kultúra dinamikája 529
Róbert M. Maclver 532
Flórian Znaniecki 536
Epilógus. Egy új szociológia kezdetei 541
A kérdőíves kutatás, az új 'termelési mód' 542
Paul Lazarsfeld 545
Marienthal 546
A szociológiai kutatás új intézményei 550
A 'miért' kérdése 553
Az elméleti legitimáció: Talcott Parsons 555
Egy másik lehetőség: Blumer és a szimbolikus
interakcionizmus 559
Bibliográfia 563
Névmutató 577

Témakörök