Apostag

Előszó

Nagy örömmel és némi aggodalommal adjuk át könyvünket a kedves Olvasónak. Örömmel, hiszen olyan tárgyról írhattunk benne, amely gyerekkorunktól fogva kedves a szívünknek: kis falunkról, Apostagról. Ám ugyanakkor aggodalommal is, mert nem tudhatjuk, méltó módon sikerült-e írnunk róla, s nem lehetünk biztosak benne, vajon elnyerjük-e vele olvasóink tetszését. Bízunk azonban benne, hogy elnézőek lesznek művünkkel szemben, s kisebb-nagyobb hibáinkat betudják a kedvezőtlen körülményeknek. Annak, hogy gyorsan kellett dolgoznunk - bepótolandó évtizedes lemaradásunkat a többi falutól - annak, hogy meglehetősen kevés forrásanyag állt rendelkezésünkre, leginkább pedig annak, hogy egy teljességgel heterogén olvasóközönségnek kellett írnunk művünket, melybe a legegyszerűbb földművesemberektől kezdve egészen a diplomásokig, számos műveltségi réteg képviselője beletartozik. Ha művünk mindezen nehézségek ellenére is elfogadható, ezt csakis annak a segítőkészségnek köszönhetjük, mellyel munkánk során mindenütt találkoztunk. Engedtessék meg, hogy ezeknek a segítőkész intézményeknek és magánszemélyeknek ezúton külön-külön és együttesen is köszönetet mondjunk. Köszönettel tartozunk a Községi Tanács vezetőinek, a Pest megyei, a Bács-Kiskun megyei Levéltár, az Országos Levéltár, a Vízügy Levéltár, a Váci és a Veszprémi Püspöki Levéltár, továbbá az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak. Ugyancsak köszönet illeti az apostagi lelkészeket, akik lehetővé tették, hogy irattáraikban kutassunk; s mindazokat az apostagiakat, akik fényképekkel, iratokkal. Vissza