Kitörési pontok

Fülszöveg

Petrik Béla (1965., Budapest), jelenleg Budakeszin él. Az ELTE jogi karán végzett, majd a jogi szakvizsgát követően ügyvédként dolgozott. Szakjogászi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Intézetében szerezte. Jogi Tárgyú írásai a Magyar Jogban, a Gazdaság és Jogban jelentek meg, több jogi kötet társszerzője, egy időben a szakjogászi képzés meghívott oktatója, faktoring és engedményezés témakörében több szakmai képzés, konferencia előadója.
Eszme- és irodalomtörténeti, politikatörténeti írásai közel két évtizede jelennek meg, elsősorban a Hitelben, a Magyar Szemlében, illetőleg a Kortársban, Bárkában, Életünkben, Új Forrásban, Kommentárban. Kötetbe gyűjtött írásai 2008-ban A teljes kép felé, 2012-ben A népi-nemzeti mozgalom történeteiből címmel jelentek meg. Számos előadással szerepelt konferenciákon e témakörökben.
Közép-Európa első autonóm, civil alapítványának, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a Nagy Gáspár Alapítvány titkára.
Kutatásaim középpontjában ma is a népi-nemzeti mozgalom fontosabb csomópontjai, s egyben a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjai állnak. Nem szűnő nyugtalanság szüli ezeket az írásokat bennem: egyre fogynak közülünk, akik az útkereszteződésekben eligazíthatnának, miközben egyre szaporodnak előttünk a feltárásra váró történetek.
A kötet a korábbi válogatások testvére, a népi-nemzeti mozgalom, a harmadik út huszadik századi kiemelkedő eseményeivel, alakjaival foglalkozik, irodalom-, politika- és eszmetörténeti feldolgozását kísérli meg levéltári források feldolgozásával. A gyűjtemény számos olyan írást tartalmaz, amelyek első ízben tárnak fel forrásértékű dokumentumokat, melyek új színben világítják meg ezt a sajátosan magyar és nemzeti mozgalmat: Szabó Zoltán háború előtti hazai és kényszerű száműzetésének harmadik utas, autonóm és szuverén megoldásokat kereső szellemi kertjét, az emberi és erkölcsi helytállásról és a lélek szabadságharcáról szólót; egy új szempontokat és belügyi forrásokat feldolgozó, a Szárszói Találkozó hetvenedik évfordulójára emlékezőt; Sinka István ötvenes évekbeli megfigyelését, a diktatúra kíméletlen presszióját és Sinka hihetetlen emberi és erkölcsi tartását bemutató; Kovács Imre emigrációbeli vesszőfutását és józan értékítéletét felelevenítő; Gombos Gyula Szabó Dezső-monográfiájának fogadtatástörténetét, a huszadik századi irodalomtörténet ezen ihletett pillanatát felvillantó; Kiss Ferenc 1972-es debreceni felszólalása kapcsán - a párt belső iratai, Kiss naplója és levelezése alapján feldolgozó - személye és rajta keresztül a népi-nemzeti mozgalom ellen indított hadjáratot bemutató; Ilia Mihálynak a Tiszatáj szerkesztőjének kikényszerített lemondását megelőző, Kiss Ferenccel folyatott levélváltásának és a lemondatás körülményeit feltáró; a magyar népi mozgalom történetéről szóló könyv ismertetését tartalmazó; s végül, de nem utolsó sorban, Nagy Gáspár megfigyelés-történetét értékelő írásokat.
A kötet szerény emlékezés és tisztelgés szeretne lenni emberi és tudósi példaképem, erkölcsi és szellemi mércémnek tartott, elhunyt barátom és mesterem, Görömbei András előtt. Vissza