Kit szeretsz te, drágám?/Tudom, hogy megölsz...

Fülszöveg

Az ölelkezés után jó volt a megnyugvás. Majdnem restelkedtem miatta. Arra gondoltam: nincs nekem önérzetem? Ha ez azt jelenti: nincs. Ráadásul én még mindig (a történtek ellenére) szeretem a férjem. Nincs szándékomban kiadni az útját. Hogy ő mit akar, majd meglátjuk. Mi az, hogy önérzet? Annak a másiknak talán van? O aztán tényleg úgy ment bele a dolgokba, hogy kezdettől osztozott velem, hisz tudta, hogy létezem. Én viszont addig osztozom, ameddig én akarok. Akkor ki az önérzetesebb?
Miért mondják, hogy a férfiak nehezebben viselik el a megcsalást? Hogy az nemcsak „egyéni sérelem" - mint az asszonyoké -, mert bennük évezredes beidegződés, a „férfi méltóság" szenved csorbát
(részlet)
'! fi ¦
f í Á : I f '
I ! I 1 ! i
i I l U
I
rr,!.
M •
hl I'
l-l ' -í'-• ' i

1
: í j':', i ' I
11
m

!l 1

i i * i. í
-1 • !
' ¦ »
1; .i . \
¦4 •„ Sl
Hirtelen elöntött valami forróság. Azt hiszem, a szégyenérzet. De hisz én is itt csámpázom ezzel a „kislánynyal". Én ugyan... Tovább

Fülszöveg

Az ölelkezés után jó volt a megnyugvás. Majdnem restelkedtem miatta. Arra gondoltam: nincs nekem önérzetem? Ha ez azt jelenti: nincs. Ráadásul én még mindig (a történtek ellenére) szeretem a férjem. Nincs szándékomban kiadni az útját. Hogy ő mit akar, majd meglátjuk. Mi az, hogy önérzet? Annak a másiknak talán van? O aztán tényleg úgy ment bele a dolgokba, hogy kezdettől osztozott velem, hisz tudta, hogy létezem. Én viszont addig osztozom, ameddig én akarok. Akkor ki az önérzetesebb?
Miért mondják, hogy a férfiak nehezebben viselik el a megcsalást? Hogy az nemcsak „egyéni sérelem" - mint az asszonyoké -, mert bennük évezredes beidegződés, a „férfi méltóság" szenved csorbát
(részlet)
'! fi ¦
f í Á : I f '
I ! I 1 ! i
i I l U
I
rr,!.
M •
hl I'
l-l ' -í'-• ' i

1
: í j':', i ' I
11
m

!l 1

i i * i. í
-1 • !
' ¦ »
1; .i . \
¦4 •„ Sl
Hirtelen elöntött valami forróság. Azt hiszem, a szégyenérzet. De hisz én is itt csámpázom ezzel a „kislánynyal". Én ugyan elváltam, tehát nem kellett keresztülgázolnom sem a gyermekeimen, sem pedig a hosszú esztendők társán, hogy Ritához eljussak. Újra kezdtem én is az életem? Együtt járjuk mi az életünk útját Ritával? O vajon átmenetnek vagy állandóságnak érzi az együtt élt életünket? Az „öreg bohócnak" öltözött kollégám mit hisz magáról? Azt képzeli, hogy az a kislány úgy látja őt, ahogy mutatni szeretné magát? Azaz húsz éwel fiatalabbnak? Az idő nem hozható vissza. De az idő múlásába sem tud belenyugodni az ember
(részlet) Vissza