Kisvizek nagy vizei

Előszó

A 2010. évet hidrológiai szempontból mindenképpen „rendkívülinek" kell minősíteni. Húsz napon belül kétszer vonult át felettünk nagy csapadékot okozó, lassan mozgó ciklon: „Zsófia" és „Angéla", amelyek döntő szerepet játszottak számos kisvízfolyásunkon, folyónkon példátlanul heves árhullámok kialakulásában, belvizek megjelenésében, jelentős elöntések létrejöttében. Korábban nem tapasztalt hidrometeorológiai helyzet alakult ki elsősorban Észak-Magyarországon, a Bakonyban és a Mecsekben: ezeken a vidékeken kisvízfolyások százai döntöttek meg korábbi hidrológiai rekordokat. A Dunán minden idők 5., a Tiszán 4. legnagyobb árhulláma vonult le. LNV feletti szintekkel tetőzött a Kapós, az Ipoly, a Zagyva, a Takta, a Sajó, a Bódva és a Hernád. Meg kellett nyitni a Tiszaroffi árvíztározót, kétszer is fel kellett tölteni a Jásztelki és a Borsóhalmi szükségtározókat. A Kormány két esetben is veszélyhelyzetet hirdetett, rendkívüli készültségeket rendeltek el. 225 ezer hektárt borított a júniusi, tenyészidőszaki belvíz, év végére az elöntött terület 335 ezer hektár volt. Október 4-én katasztrófa sújtotta a Tarna és a Marcal völgyét, és hét ottani települést: az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap-tározójánál átszakadt a gát. A katasztrófa következtében 10 ember meghalt, 150 ember megsérült, 300 ház lakhatatlanná vált, 1000 hektár mezőgazdasági terület elszennyeződött az erősen lúgos iszappal. A helyzet kezelése a védekezés ezernyi közreműködőjétől — köztük a vízminőség-védekezést és az ahhoz kapcsolódó műszaki helyreállítást végző vízügyesektől — példátlan erőfeszítést igényelt. 2006. után négy évvel ismét rendkívüli próbatétel hárult a magyar vízügyi szolgálatra, a közreműködő szervezetekre, és az érintett lakosságra. A vízügyi szolgálat ezúttal is jól vizsgázott: ez a kiadvány a magas fokú szakmai munka menetét kívánja rögzíteni és annak emléket állítani.
A kötet egy formálódó sorozat harmadik darabja: a 2006. évi árvizekről szólt a „Duna és a Tisza szorításában", a 2013. évi rendkívüli dunai árvízről a „Szembenézünk árvizekkel" című kötet. A szerkesztés alapelvei, mondhatni „filozófiája" nem változott: könyvünk nem a szakmai-tudományos elemzést és értékelést tűzte ki célul, hanem döntően ismeretterjesztő jelleggel szándékozik fölidézni, nyomon követni és dokumentálni a történteket. A kötet szerkezetét tehát — éppen úgy, mint a két korábbiét is — alapvetően az események időrendje határozza meg. A történések adatait, mozaikdarabkáit „vízügyes" szemmel összerakosgatva, fölidézhetők a 2010. év vízkárelhárítási történéseinek szerteágazó eseményei, tapasztalatai. Ezzel párhuzamosan ki-kitekintünk a vízügyes szakma páratlanul gazdag múltjának történéseire, tapasztalataira éppen úgy, mint néhány megvédett település kultúrtörténeti emlékeinek, értékeinek bemutatására is. A 2010. évi rendkívüli vizes eseményeket bemutató jelen kötet nem közvetlenül az események után, hanem utólag, 2013-ban készült el. Ez lehetőséget adott arra, hogy- ne csak a 2010. évi eseményeket, történéseket szerepeltessük a könyvben, hanem az azt követő helyreállítási munkákat is, valamint azoknak a projekteknek az eredményeit, amelyeket 2010-ben terveztek, indítottak, vagy akkor már az előkészítés, a megvalósítás szakaszában voltak és 2011-ben, vagy éppen 2012-2013-ban fejeződtek be. Ezáltal egy-egy árvíz-, vagy belvízvédelmi öblözet védelmi rendszerének fejlesztése, a védekezési tapasztalatoknak a védműfejlesztés gyakorlatába történő beépítése is nyomon követhető.
A szerkesztő a közölt adatok hitelességét, szakszerűségét mindennél fontosabbnak tartotta, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy évek múlva talán ez a kiadvány lesz az utókor egyik forrásmunkája a 2010. év árvízi és belvízi eseményeinek, a vörösiszap-katasztrófa vízügyi szempontú történéseinek fölidézésében, megismerésében, megítélésében. A könyv létrehozásában közreműködők népes tábora akkor lehet leginkább elégedett, ha az érdeklődő - de nem szakmabeli - olvasó is szívesen forgatja majd e lapokat, szeme elidőzik az ábrákon, a képeken, s érzékeli a számadatok mögött a vízügyi szolgálat, az ország heroikus erőfeszítését is. Vissza