1.062.071
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért
Budapest
| Kiadó: | Szaktudás Kiadó Ház |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 241 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-955-385-9 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar vidék fő gondja az utóbbi évtizedben az alacsony foglalkoztatási ráta mellett is létező nagy mértékű munkanélküliség. Amíg az országos munkanélküliségi ráta - 2003 őszén - nem éri el az... TovábbElőszó
A magyar vidék fő gondja az utóbbi évtizedben az alacsony foglalkoztatási ráta mellett is létező nagy mértékű munkanélküliség. Amíg az országos munkanélküliségi ráta - 2003 őszén - nem éri el az 5,9%-ot, addig vannak olyan kistérségek, települések, ahol ez eléri a 30%-ot. Ha igaz, hogy ez a fő gond ezeken a településeken, akkor a kitörés a munkahelyteremtéssel kezdődik. A munkalehetőség leghatékonyabb teremtőhelye a kisvállalkozás, amit a nemzetközi és a hazai foglalkoztatási adatok is bizonyítanak. Ha igaz az, hogy Magyarország legnagyobb kincse az emberi munka és tudás, akkor még inkább tarthatatlan az, hogy egyes hátrányos helyzetű térségekben az emberek harmadának képességei, tudása, szorgalma kiaknázatlan. Noha a statisztikákat szépíti, de a helyzeten csak ront, hogy egyre többen kényszerültek rokkantnyugdíjba menekülni. Eljött az ideje annak, amikor azzal mérjük a kormány tevékenységét, mit tett a stratégiai jelentőségű nemzeti ügyekben, hogyan zökkentette helyére a kizökkent időt. A munkanélküliség csökkentésére, ill. a foglalkoztatás növelésére a kínálati oldalon a képzés, a továbbképzés, a munkamotiváció felélesztése és a minőségigény növelése szükséges. A keresleti oldalon pedig egyre több és egyre hatékonyabb vállalkozásra van szükség, amelyek egyre több embert foglalkoztatnak. További feltétel a vállalkozók és az önkormányzati vezetők képzése, továbbképzése, a számukra nyújtott hatékony tanácsadás megvalósítása. Magyarország megrekedt a XEX. századi kapitalizmus felfogásnál, amikor is az egyéni bátorságnak, kezdeményezésnek volt csaknem döntő szerepe a gazdasági sikerben. Azonban a XX. század utolsó harmadától kezdődően a modern kapitalizmus - noha továbbra is jelentős a szerepe az egyéni invenciónak - hálózatok szövevényévé vált, mert csak így képesek a vállalkozók megállni a helyüket a globális versenyben. Olyan mértékű kooperációs kényszer van, amelyre a gazdaságtörténetben még nem volt példa. Fokozottan érvényes ez a kisvállalkozásokra, amelyeknél nemhogy a siker, de egyáltalán a létezés függ attól, hogy sikerül-e részt venniük valamely kooperációs hálózatban, vagy megkapják-e azokat a szellemi szolgáltatásokat, amelyek nélkül ma már tartósan nem képesek működni. Ma nem az a fő gond, hogy nem készülnek stratégiák, hanem éppen ellenkezőleg, ma túl sok készül belőlük. Meg kell állítani a stratégiák inflációját, mert a ma stratégiának nevezett irományok túlnyomó része valójában hiányos, nem kellően adatolt helyzetismertetés, amit stratégia helyett kiegészítenek egy kívánságlistával, anélkül, hogy a célok között rangsort állítanának föl, és anélkül, hogy a célok megvalósításához felkutatnák az eszközöket. A modern állam - a neoliberális fundamentalizmus állításaival ellentétben - nem éjjeliőr. El kell dönteni, hogy Magyarország a dél-amerikai utat választja, vagy a nyugat-európai fejlődési utat követi. Ezt a kérdést azért kell feltenni, mert ma egymás mellett él a végtelen önzés és a feneketlen nyomor. Ha a nyugat-európai út mellett dönt az ország, akkor annak megfelelően is kell cselekednie. Ez azt jelenti, hogy a magántulajdonon alapuló gazdaságban egyre erőteljesebben kell érvényesülnie a személyi, etnikai, területi hátrányokat kiegyenlíteni segítő mechanizmusoknak, anélkül persze, hogy ez bárhol és bármikor is a versenyképesség rovására menne. Sőt, csakis a versenyképesség növelése által lehet esélye a területi kiegyenlítésnek. A modern állam, ha sikeres országot akar menedzselni, akkor nemzeti stratégiát dolgoztat ki, majd koordinálja annak megvalósítását, megteremti a megvalósítás feltételrendszerét és szervezi a megvalósítást. VisszaTartalom
BEVEZETÉS 91. A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE
AZ EZREDFORDULÓN 11
1.1. Kisvállalkozás és nagyvállalkozás összevetése 11
1.2. A magyar kisvállalkozások SWOT analízise 12
1.3. A kisvállalkozások helyzetének általános jellemzői 14
1.4. A makrogazdasági tényezők és a kisvállalkozások 16
1.5. A kisvállalkozások hazai szabályozási környezete 17
1.6. Az európai uniós csatlakozás és a kisvállalkozások 21
1.7. A kisvállalkozások jogszabályi környezete 23
1.8. Kisvállalkozások megszűnése, megszüntetése 36
1.9. A kisvállalkozások jellemzői 38
1.10. A kivállalkozások fejlesztését támogató szervezetek 54
1.11. A kisvállalkozásokat finanszírozó intézmények 56
1.12. A kisvállalkozások innovációját és műszaki fejlesztését támogató intézmények 60
1.13. Kisvállalkozási támogatások 63
1.14. Belföldi kedvezményes kisvállalkozói hitelek 66
1.15. Külföldi fejlesztési bankok által nyújtott hitelek 67
1.16. Phare kisvállalkozási programjai 68
1.17. A magyarországi vállalkozóképzés jellemzői és problémái 68
1.18. Az eredményes kisvállalkozás működési feltételei 74
2. A KISVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS KEZELÉSE EURÓPA 19 FEJLETT
ÁLLAMÁBAN, AZ EU-TAGÁLLAMAEBAN ÉS JAPÁNBAN 77
2.1. A KKV-k helye az európai foglalkoztatásban - kitekintés a világgazdaságra 77
2.2. Az EU kis- és középvállalkozói programja 81
2.3. Kisvállalkozások helyzete és nemzeti menedzselése Japánban 85
3. A HÁLÓZATI GAZDASÁG ALAPVETŐ ELEMEI 91
3.1. Ipari parkok 91
3.2. Technológiai inkubátorházak 98
3.3. Regionális innovációs transzferközpontok 100
3.4. A kisvállalkozások és a klaszterek 101
3.5. Az iparági verseny lokális forrásai 106
3.6. A klaszterek hatása a versenyelőnyökre 109
3.7. Klaszterek az OECD-ben 113
3.8. A klaszterfejlesztés előnyei 115
3.9. Új gazdasági tér 116
3.10. A klaszteralapú gazdaságfejlesztés 117
3.11. Klaszterek Magyarországon 121
4. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A HELYI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN fi I 125
4.1. Kisvállalkozások és az önkormányzatok 126
4.2. A vidékfejlesztési stratégia készítése, alulról építkező (bottom up) modellben 128
4.3. A fejlesztési cél, a jövőkép meghatározása 145
4.4. A célállapothoz vezető út 148
4.5. Monitoring és visszacsatolás 151
4.6. Terület- és településmarketing 152
4.7. A település/városmarketing mint tervezési eszköz 162
5. A NEMZETI KISVÁLLALKOZÁS TÁMOGATÓ RENDSZER - NEKTÁR
KÜLDETÉSE, FILOZÓFIÁJA, CÉLJA 171
5.1. Előzmények és a fejlesztés indoklása 171
5.2. A fejlesztés lényege 173
5.3. A NEKTÁR küldetése 173
5.4. A NEKTÁR filozófiája 174
5.5. A NEKTÁR célja 175
5.6. A NEKTÁR célcsoportjai 177
5.7. A NEKTAR-ral együttműködő szervezetek 177
5.8. Nemzeti stratégiát! 177
5.9. A nemzeti kisvállalkozás-menedzsment jellemzői 180
5.10. Ipari és szolgáltatási stratégiát! 181
5.11. Atomizált kisvállalkozások 182
5.12. Az összefogás szükségességéről 183
5.13. A tudás átépítése 183
5.14. A kisvállalkozók erkölcsi elismerése 183
6. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ÉS A NEKTÁR 185
6.1. Az NFT operatív programjai és a NEKTÁR 186
7. A NEKTÁR FUNKCIÓI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 191
7.1. A NEKTÁR feladatai a kisvállalkozások különböző helyzeteiben 192
7.2. Kutatás 193
7.3. Tudásépítés és tanácsadás 194
7.4. A gyakorlati oktatást végző és a bemutató kisvállalkozások kiválasztása
és feladatai 196
7.5. A kisvállalkozások népszerűsítése 197
8. A NEKTÁR SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSI MODELLJE 199
8.1. A kisvállalkozói tanácsadás célcsoportjai 199
8.2. A NEKTÁR szervezeti felépítése 199
8.3. A NEKTÁR operatív irányítási modellje 200
8.4. A NEKTÁR törzskara 202
8.5. A NEKTÁR regionális szervezete 203
8.6. A NEKTÁR országos, régió és kistérségi tanácsadó testületének összetétele 205
9. A KISVÁLLALKOZÁSOK INTÉZMÉNYI VÉDELME 207
10. A NEKTÁR INFORMÁCIÓKEZELÉSI, -FELDOLGOZÁSI ÉS -TOVÁBBÍTÁSI
TEVÉKENYSÉGE 209
10.1. Információs források 209
10.2. Tanácsadási módszerek 211
10.3. A tanácstól a döntésen át az adaptálásig 215
10.4. A mintaüzemek, mintaműhelyek szerepe 217
10.5. A tanácsadók tudása és érdekeltsége 217
11. A menetrend és A merítési bázis 219
í 11.1. Menetrend 219
12. A FEJLESZTÉS KALKULÁLT KÖLTSÉGEI ÉS A FINANSZÍROZÁS 221
12.1. Költségek 221
12.2. Finanszírozás 223
13. kockázatok, tényezők és azok kezelése 225
14. VÁRHATÓ HATÁSOK, EREDMÉNYEK 227
14.1. Kettős hatás 227
14.2. A NEKTÁR részt vállal 227
14. 3. Számszerűsíthető eredmények 228
15. A NEKTÁR LÉTREHOZÁSA ELŐTTI ÉS UTÁNI HELYZET JELLEMZŐI ... 229
MELLÉKLETEK 231
1. melléklet. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 232
2. melléklet. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapítói (1990) 233
3. melléklet. Helyi vállalkozásfejlesztési központok 234
4. melléklet. Helyi vállalkozásfejlesztési központok Magyarországon, 2002 235
5. melléklet. A kisvállalkozási tanácsadó képzés tematikája (Tervezet) 236
6. melléklet. A kisvállalkozási tanácsadó tanfolyami továbbképzés tematikája
(Tervezet) 238
Irodalomjegyzék 239
Lukács Gergely Sándor
Lukács Gergely Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lukács Gergely Sándor könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal