Előszó
A kazánok a múlt században kezdtek elterjedni, az ipari forradalom idején hazánkban. Ezen időszakban főleg meghajtás célját szolgálták az ipari üzemekben, illetőleg a vasútnál és a hajózásnál. A technika fejlődésével a dizel üzemü motorok, illetőleg a villanymotor elterjedésével, kifejlődésével a vontatás és meghajtás céljából üzemeltetett kazánok megszűntek és ma már a különböző technológiákhoz /cukorgyártás, papirgyártás, vegyi folyamatok, stb./, fűtési rendszerekhez, illetőleg villamosenergia előállítására alkalmazzák a gőz, illetőleg forróviz üzemü kazánokat.
A kazánokat különböző elvek szerint lehet csoportosítani:
- nyomásuk szerint,
- vizterük szerint,
- szerkezetük szerint,
- cirkuláció szerint,
- tüzelési módjuk szerint.
Nyomásuk szerint megkülönböztetünk:
- kisnyomású kazánokat /0,7 bar-ig/,
- középnyomású kazánokat /0,7 bar - 25 bar-ig/,
- nagynyomású kazánokat /25 bar felett/.
Vizterük szerint megkülönböztetünk:
- nagyvizterü kazánokat,
- kisvizterü kazánokat. Szerkezetük szerint megkülönböztetünk:
- füstcsöves kazánokat,
- láng- és füstcsöves kazánokat,
- zsákláng- és füstcsöves kazánokat,
- enyhe lejtésű ferdevizcsöves kazánokat,
- meredek vizcsöves kazánokat,
- különleges kazánokat. Cirkuláció szerint megkülönböztetünk:
- természetes cirkulációjú kazánokat,
- kényszerkeringtetésü kazánokat,
- kényszerátáramlású kazánokat.
Vissza