A régi Vajszló 1244-1849

Fülszöveg

Az „Ormánsági változások" című kötet szerzője ezúttal az Ormánság szívére, a kitűnő földrajzi helyzetéről ismert Vajszlóra irányítja olvasói figyelmét.
A térség írott története a tatárjárás után kibontakozott nagyszabású uradalom- és társadalomszervezéssel kezdődik. Földesurai, a középkori uralkodókkal szoros kapcsolatot tartó Margit-szigeti apácák sokféle kiváltsága könnyítette e tájon a polgári öntudat meggyökerezését, de akaratlanul is fogékonnyá tette népeit a különböző (bogumil, patarénus, huszita) eretnekségek befogadására.
A 16-17. században török-tatár-magyar hadak, német „felszabadítók" és szövetségeseik dúlják a tájat. Otthonát feladva erdők vadonába bújik az üldözött, s csak a kemény kálvinista fegyelem oltalmazza meg a falvak népét a széthullástól.
A szatmári béke (1711) után továbbra is egyházi birtokosok (Budai Klansszák, Vallásalap) tisztjei szervezik az életet. A pusztulástól megkímélt irattáruk azonban más forrásokkal kiegészítve lehetővé teszi a központi... Tovább

Fülszöveg

Az „Ormánsági változások" című kötet szerzője ezúttal az Ormánság szívére, a kitűnő földrajzi helyzetéről ismert Vajszlóra irányítja olvasói figyelmét.
A térség írott története a tatárjárás után kibontakozott nagyszabású uradalom- és társadalomszervezéssel kezdődik. Földesurai, a középkori uralkodókkal szoros kapcsolatot tartó Margit-szigeti apácák sokféle kiváltsága könnyítette e tájon a polgári öntudat meggyökerezését, de akaratlanul is fogékonnyá tette népeit a különböző (bogumil, patarénus, huszita) eretnekségek befogadására.
A 16-17. században török-tatár-magyar hadak, német „felszabadítók" és szövetségeseik dúlják a tájat. Otthonát feladva erdők vadonába bújik az üldözött, s csak a kemény kálvinista fegyelem oltalmazza meg a falvak népét a széthullástól.
A szatmári béke (1711) után továbbra is egyházi birtokosok (Budai Klansszák, Vallásalap) tisztjei szervezik az életet. A pusztulástól megkímélt irattáruk azonban más forrásokkal kiegészítve lehetővé teszi a központi szerepét már mezővárosként őrző Vajszló és a szomszédos települések arculatának, gazdálkodásának, társadalmi rétegződésének, jellegzetes közigazgatásának bemutatását.
Külön fejezet foglalkozik a forradalom és szabadságharc eseményeivel: az egyháziakból álló értelmiség előkészítő mozgalmával, a földtörvények okozta csalódással, az osztrák csapatok átvonulásával, Kossá Dániel népmozgalmának lefolyásával.
A kötet anyagát latin dokumentumok fordításai, változatos képek és térképek gazdagítják. Vissza