| Előszó | 5 |
| A nemzetközi munkamegosztás összefüggése a gazdasági növekedéssel | 9 |
| A nemzetközi munkamegosztás és a gazdasági növekedési modellek | 15 |
| A külkereskedelem és a komparatív előnyök | 22 |
| A külkereskedelmi forgalom nagysága és a gazdasági növekedés | 35 |
| A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényességének szerepe a gazdasági növekedésben | 45 |
| Tőkeigényesség és gazdasági növekedés | 45 |
| A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényessége és a Leontief-paradoxon | 50 |
| Magyarország külkereskedelmi áruforgalmának tőke- és munkaigényessége | 56 |
| A nyersanyagellátás korlátozó hatása a gazdasági növekedésre | 69 |
| A beruházási együttműködés néhány kérdése | 72 |
| A beruházási együttműködés szükségessége és korlátai | 72 |
| A beruházási együttműködés formái | 75 |
| A beruházási együttműködés lehetséges irányelvei | 78 |
| A kutatás és fejlesztés nemzetközi munkamegosztásának szerepe a gazdasági növekedésben | 82 |
| A kisebb országok helyzete a tudományos-technikai forradalomban | 82 |
| A kutatás és a technika összefüggése a növekedéssel | 84 |
| A tudományos-technikai "szakadék" az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között | 89 |
| Mitől függ a kutatási eredmények terjedési sebessége, | 93 |
| Kutatási és fejlesztési politika Japánban | 94 |
| A KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése | 96 |
| A magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetének néhány kérdése | 101 |
| A munkatermelékenység növekedésének tényezői és szerepük a gazdasági növekedésben | 110 |
| A munka termelékenységének színvonala és a gazdasági növekedés | 110 |
| A munka termelékenysége és a foglalkoztatottság | 117 |
| A termelés nemzetközi szakosítása és a amunkatermelékenység | 121 |
| A magyar ipar munkatermelékenységének összehasonlítása más országokéval | 124 |
| A munka termelékenységének alakulását befolyásoló fontosabb tényezők | 128 |
| A KGST és a többi gazdasági integráció szerepe a tagországok gazdasági növekedésében | 131 |
| A gazdasági integrációk főbb vonásai | 131 |
| Az államok szuverenitása és a gazdasági integráció | 140 |
| A KGST-országok gazdasági növekedésének gyors üteme | 147 |
| A KGST-országok gazdasági együttműködésének néhány ellentmondása | 163 |
| A KGST-országok piaci integrációjának főbb kérdései | 166 |
| A KGST-integráció fejhlődésének eddigi szakaszai és perspektívái | 171 |
| A KGST-integráció fejlődésének első szakasza | 172 |
| A KGST-integráció fejlődésének második szakasza | 173 |
| A harmadik szakasz, a KGST-integráció reformjának perspektívái | 176 |
| A KGST-országok vámuniójának szükségessége | 183 |
| A KGST-országok nemzeti piacainak egymás közötti fokozottabb megnyitása és ennek lehetséges formái | 192 |
| Új formák a KGST-országok közötti áruforgalomban | 192 |
| Magyarország és más KGST-országok közötti integrációs folyamat főbb gazdasági alapjai | 193 |
| Az ipari fogyasztási cikkek külkereskedelmi forgalma | 194 |
| A KGST-országok vállalatainak közvetlen nemzetközi kapcsolatai | 198 |
| A magyar-csehszlovák forgalomban liberalizált cikkek ár-összehasonlításának néhány eredménye | 202 |
| A vizsgált termékek külkereskedelmi forgalmának értékelése a jelenlegi KGST-árak mellett | 202 |
| További feladatok a hitel és pénzforgalom terén egyes KGST-országok között | 204 |
| A külkereskedelemben érvényesülő árak főbb vonásai és problémái | 205 |
| A világpiaci árak | 205 |
| A hazai és világpiaci árarányok összefüggései | 217 |
| A szocialista világpiaci árrendszer sajátosságai | 220 |
| A szocialista világpiaci árak főbb problémái | 224 |
| A szocialista világpiaci árak reformjának lehetséges formái | 228 |
| A KGST-integráció pénzügyi mechanizmusának néhány főbb vonása | 231 |
| A bilaterális és multilaterális fizetési forgalom | 231 |
| A konvertibilitás problémája | 235 |
| A külkereskedelmi mérleg szerepe a gazdasági növekedésben | 239 |
| A külkereskedelmi mérleg és a növekedési ütem összefüggései | 239 |
| A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya | 240 |
| A külkereskedelmi mérleg és az életszínvonal | 342 |
| Magyarország külkereskedlemi mérlegének alakulása | 246 |
| Külkereskedelmi érzékenységünk növekedése | 249 |
| A beruházások hatása a gazdasági növekedésre és a külkereskedelmi mérleg alakulására Magyarországon | 257 |
| A beruházások hatása a népgazdasági és külkereskedlemi sezrkezet alakulására | 257 |
| A beruházások hatása a külkereskedelmi mérleg alakulására | 265 |
| A népgazdasági szerkezet és a külkereskedelmi szerkezet összefüggései és hatásuk a gazdasági növekedésre | 276 |
| A termelési ágak szerekezete vizsgálatának célja és módszere | 276 |
| A nemzeti gazdaságok fejlettségének és szerkezetének főbb összefüggései | 279 |
| Az ipar és a mezőgazdaság aránya | 288 |
| A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemzetközi munkamegosztásának főbb irányzatai | 296 |
| A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szerepe Magyarország külkereskedelmében | 302 |
| Az ipar ágazati szerkezete | 308 |
| A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete | 315 |
| A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének alakulása Magyarországon | 321 |
| Nemzetközi munkamegosztás az energetikában és ennek szerepe a gazdasági növekedésben | 326 |
| Energetikai gazdálkodásunk és exportképességünk főbb összefüggései | 329 |
| Energiagazdálkodásunk irányvonalai | 332 |
| A vegyipar hatása a gazdasági növekedésre | 334 |
| A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben | 344 |
| Néhány fontosabb irányelv a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkre | 356 |
| Függelék | 361 |
| Irodalom | 391 |