Befejezetlen önéletrajz

Fülszöveg

Kiss Tibor számos jelentős épület tervezője, 1899-ben született Budapesten. Édesapja ábrázoló geometria tanár a budapesti Főreál Gimnáziumban. Pályaválasztásában az p példája mellett nagybátyja, Kiss István építész gyakorol rá élethosszig meghatározó hatást. Építésszé 1923-ban avatják a Kir. József Műegyetemen. Friss diplomásként tanársegéd előbb a Sándy Gyula által vezetett Épületszerkezeti Tanszéken, ezzel párhuzamosan Maróthy Kálmán irodájában kezd tervezni. Néhány év múlva az Épülettervezési tanszéken folytatja egyetemi oktatói és tervezői tevékenységét, ahol 1929-től Kotsis Iván mellett dolgozik mint adjunktus. Doktori disszertációját 1939-ben védi meg. 1942-ben egyetemi magántanárrá nevezik ki, 1945-től vezeti a II. Középülettervezési tanszéket, már mint nyilvános rendes tanár. Az 1956-os forradalom leverése után több pályatársával együtt el kell hagynia egyetemi katedráját, és az ÁÉTV-be helyezik át.
A HAP-könyvek harmadik kötete, a könyv megjelenésével egyidőben megrendezett emlékkiállítással idézi fel az építész professzor munkásságát. Az önéletrajz a II. világháború befejezéséig meséli el a szerző színes, élményekben gazdag életét, építésszé és humanistává érésének kalandos történetét. Naplójából az 1956-os forradalom idején írt krónikáját adjuk még közre, amely hiteles történetírás egy műegyetemi építész professzor tollából. A két naplórészt Kiss Tibor életműve legjelentősebb alkotásainak bemutatása köti össze, de illusztrációképpen rajzaiból, családi képekből is széles áttekintést nyújtunk.
A kötethez belsőépítész lánya, Kiss Júlia írt előszót. Az életrajzot építész lánya, Kiss Judit egészítette ki az ÁÉTV-ben eltöltött pályaszakasz naplórészleteivel.
Kézzel írott naplójának 1955 nyarától írt lapjain feltűnik egy 9 éves soproni barát, akivel élénk beszélgetések közepette szívesen gombászott, vagy szedett cikláment Sopron erdeiben az akkor 56 éves építész. Az egyik erre utaló feljegyzés így szól: "Délelőtt Winkler Oszkár (itteni professzor) Barnabás fiával gombásztam és szedtem cikláment a Ferenc-forrás lejtőin. Kedves fiú!"
Szeretnék a Kiss Tibor alakját felelevenítő kiállítással és kötettel hitelt szerezni a naplóbeli megtisztelő jelzőnek, igazolni, hogy barátságunk 52 év multával sem gyengült. Vissza