Együtt a Duna-Dráva közén

Tartalom

Elősző az Olvasóhoz (Kiss Mária Magdolna) V
I. Az uradalmak fekvése
I. a) A táj természeti adottságai 3
I. b) Az uradalmak természet átalakító tevékenysége: árvízvédelem, utak, hidak építés 6
II. Az uradalmak kialakulása 11
III. A jobbágyok számának és nemzetiségi összetételének változása a bellyei és a dárdai uradalomban a XVIII. századtól a XIX. századig 17
IV. A Duna-Dráva közi jobbágyok élete a Mária Terézia féle úrbérrendezés előtt
IV. a) A jobbágyok földbirtoklási és művelési rendszere az úrbérrendezés előtt 33
IV. b) A jobbágyok gazdálkodása az úrbérrendezésig, az állattartás jellemzői 37
IV. b) A jobbágyok gazdálkodása az úrbérrendezésig, a földművelés és egyéb gazdasági ágazatok 53
IV. c) A jobbágyok szolgáltatása az úrbérrendezés előtt 64
V. Az úrbérrendezés a bellyei és a dárdai uradalomban 71
VI A földesúri majorság kiépítése a bellyei és a dárdai uradalomban 85
VII. A bellyei és a dárdai uradalom jobbágyainak gazdálkodása a földesúri majorság kiterjesztésekor 95
VIII. A falvak képe, a lakosság rétegződése, életmődja 105
IX. Mellékletek
I. A bellyei uradalom népesedés történeti adatai a XVI. század végétől a XIX. század közepéig 127
II. A dárdai uradalom népesedéstörténeti adatai a XVI.
század végéi öl a XIX. század közepéig 135
III. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai 1711/1713-ban
IV. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai 1752-ben
V. A Duna-Dráva köz etnikai viszonyai a XIX. század első felében 147
VI. A bellyei és a dárdai uradalom területén használt mértékegységek és pénztípusok a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig 149
X. Források És Irodalom 153

Témakörök