Kiss Manyi

Fülszöveg

"Legszebb kiülni a nagy diófa alá, és ott uzsonnázni... Otthon mindig mezítláb járok... Szeretek a sárban tapicskolni... Aztán délben kimegyek a mezőre, és kis szekéren viszem a napszámosoknak az ebédet... Egy nagy tálból esznek mindnyájan, úgy szeretnék én is velük együtt enni belőle..."

"Az emberek azt hiszik rólam, hogy én azt, amit a színpadon csinálok - csinálom... Pedig én azt a színpadon kívül is hajszálpontosan ugyanúgy csinálom!"

"Mikor először léptem fel Kolozsvárott, azt írták rólam, hogy olyan vagyok, mintha egyenesen Párizsból jönnék. Akkor még Kolozsvár volt a legnagyobb város, amit ismertem. Pestet se láttam. Színházat se láttam!"

"Elhatároztam, hogy öngyilkos leszek, beugrom a Szamosba. Képzeljétek, megtettem. Kár volt. Csak térdig ért a víz."

"-Direktor úr, kérem - panaszolta vékony kis hangján -, amikor megérkeztem, a kollégák öleltek, csókoltak, babusgattak, és most, amikor sikerem van, szóba sem állnak velem! Direktor úr kérem, hát ez egy ilyen pálya?!"

"Sokszor csodálkozom a kollégáimon, akik a bemutató előtt egész könyvtárakat átrágcsálnak. Én még egy sort se olvastam a szerepeimhez. Minek az? Vagy beletalálok, vagy úgyis hiába.

" Lacika, tulajdonképpen kije vagyok én ennek a Richárdnak?". Vámos László megpróbálta a kérdést elütni, vagy tréfára venni: „Jaj, Manyika, hát a mamája. "Manyika borzasztó nagy szemet kerekítve, csodálkozva válaszolt: „A mamája?! Hogy lehetek éppen én a mamája?!"

Az első teljes életrajz és pályakép Kiss Manyiról, a 20. század közepének sikeres színésznőjéről, aki drámai szerepekben, operettekben és komikaként egyaránt nagy sikereket aratott. Vissza