A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere

Tartalom

Előszó 11
Bevezető 13

I. FEJEZET
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HELYZETE AZ EZREDFORDULÓN
1 A mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségének csökkenése 17
2. A termeléscsökkenés okai 21
3. Az agrárkereskedelem tendenciái 32
4. Legfőbb tennivalók a magyar mezőgazdaságban 36
Irodalomjegyzék 40

II. FEJEZET
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
1. A mezőgazdasági prognózis szükségessége és sarokpontjai 45
2. Az IFPRI prognózisának modellje és alapfeltételezései 47
2.1. A kereslet várható alakulását meghatározó tényezők 48
2.2. A kínálat várható alakulását meghatározó tényezők 54
3. A modell eredményei: az egyes termékpiacok várható alakulása 57
3.1. Gabonafélék 57
3.1.1. A gabonakereslet alakulása 57
3.1.2. A gabonakereslet összetételének alakulása 59
3.1.3. A gabonatermelés alakulása 60
3.1.4. A gabonaárak és a gabona világkereskedelme 64
3.2. Hús 68
3.2.1. A húskereslet alakulása 68
3.2.2. A hústermelés várható alakulása 71
3.2.3. A hús világkereskedelmének alakulása 73
3.3. Gumós növények 74
3.4. Szója 77
3.5. Növényi olaj 79
3.6. Tej 81
4. A világ agrárkereskedelmének várható alakulása 84
4.1. Kedvező agrárpiaci kilátások 84
4.2. A világkereskedelem árustruktúrájának várható alakulása 87
4.3. A legfőbb felvevőpiacok 87
5. Az agrárprognózisok bizonytalansági pontjai 91
6. Következtetések a magyar agrárstratégia számára 95
Irodalomjegyzék 97

III. FEJEZET
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁNAK A GATT, VALAMINT A WTO KERETÉN BELÜLI SZABÁLYOZÁSA
1. A GATT Uruguayi Fordulója 101
1.1. A piacra jutás és a piacvédelem szabályozása 102
1.2. Az agrártámogatások szabályozása 104
1.2.1. A belső agrártámogatások 104
1.2.2. A közvetlen exporttámogatások 107
1.3. Az Uruguayi Forduló eredményei 110
2. A WTO Mezőgazdasági Megállapodásából fakadó magyar lehetőségek
és kötelezettségek 112
2.1. A vámosítás követelményei és a piacvédelem lehetőségei 112
2.2. A belső agrártámogatások csökkentése 114
2.3. Az exporttámogatások leépítésének problémái 115
2.4. A „waiver" megszűnésének következményei 117
2.5. A magyar agrárexport-támogatási rendszer átalakításának szükségszerűségei
és lehetőségei a következő évtizedben 122
2.5.1. Általános szolgáltatások 126
2.5.2. Állami készletezés élelmiszer-biztonsági célból 127
2.5.3. Belföldi élelmiszersegély 128
2.5.4. Leválasztott jövedelemtámogatás-termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 128
2.5.5. A termelés mennyiségével és értékével nem arányos támogatás 128
3. A Dohai VVTO-forduló 132
3.1. Tárgyalási témák és eltérő álláspontok 132
3.2. Az agrárkérdések 134
3.2.1. A piacra jutás 135
3.2.2. A belső agrártámogatások 137
3.2.3. Az exporttámogatások 140
3.2.4. Növény-és állategészségügyi kérdések 143
4. A Dohai WTO-fordulón képviselendő magyar álláspont 145
Irodalomjegyzék 149

IV. FEJEZET
AZ USA AGRÁRPOLITIKÁJA AZ EZREDFORDULÓN
1. Az USA agrárpolitikája az 1990-es évekig 155
2. Az 1990-es évek agrárpolitikája 161
2.1. A FACTA 161
2.2. A FAIR Act 162
2.3. A FAIR Act kudarca 166
3. A 2002. évi Farm Bili 168
3.1. A termelői támogatások 169
3.2. A földvédelem és a környezetvédelem 174
3.3. Agrárkereskedelem 175
4. A 2002. évi agrártörvény értékelése és várható hatása 177
4.1. Költségvetési hatás 177
4.2. Gazdasági és kereskedelmi hatás 178
4.3 WTO-konformitás és WTO-kötelezettségek 179
4.4. A következő WTO-forduló 181
4.5. Következtetések a magyar agrárpolitika számára 181
Irodalomjegyzék 183

v. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA AZ EZREDFORDULÓN
1. A Közös Agrárpolitika 1999. évi reformjának előzményei 187
2.1. A CAP-reform alapelvei és legfőbb célkitűzései
2.2. Az agrárköltségvetés 195
2.3. Az egyes termékpályák szabályozása 197
2.3.1. A szántóföldi kultúrák 198
2.3.2. A marha- és a borjúszektor 202
2.3.3. A tejszektor 205
2.3.4. A borszektor 208
2.3.5. Az olívaolaj 211
2.3.6. A dohány 213
2.4. A vidékfejlesztés 214
2.5. Az agrárreform értékelése és várható hatása 220
3. Az 1999. évi agrárreform és a keleti kibővülés 223
3.1. A kibővülés finanszírozása 223
3.2. Milyen pénzügyi transzferekre számíthat Magyarország? 227
3.3. A SAPARD-program 231
3.4. Az 1999-es agrárreform hatása a csatlakozásra 232
4. Egy újabb agrárreform szükségessége és körvonalai 234
4.1. Az 1999. évi agrárreform továbbvitelét sürgető tényezők 234
4.2. A megreformált CAP-pel kapcsolatos követelmények 235
4.3. A CAP eszközrendszerének változása 237
4.4. Következtetések a csatlakozás számára 245
Irodalomjegyzék 248

VI. FEJEZET
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG EU-CSATLAKOZÁSA
1. Agrárcsatlakozásunk cél- és eszközrendszere 253
2. Hajlandó-e az EU agrárcsatlakozási céljainkat teljesíteni? 255
3. Az agrárcsatlakozási folyamat 257
3.1. A screening - a magyar mezőgazdaság átvilágítása 257
3.2. A magyar agrárcsatlakozási álláspont 263
3.3. Az EU tárgyalási álláspontja 266
3.4. Az agrártárgyalások állása 270
4. Az EU 2002. január 30-i (agrár)csatlakozási javaslata 273
4.1. A keleti kibővülés finanszírozása 273
4.2. Az EU agrárcsatlakozási javaslata 274
4.2.1. Az új tagok agrárköltségvetése 274
4.2.2. Az agrárköltségvetés szerkezete 275
4.2.3. Az agrárköltségvetés egyes tételei és a kvóták 276
4.2.3.1. A közvetlen kifizetések 277
4.2.3.2. Piaci intézkedések 279
4.2.3.3. A vidékfejlesztés 279
4.2.3.4. A részben önellátásra termelő kisgazdaságok támogatása 280
4.2.3.5. Termelési kvóták, kínálatszabályozóeszközök 280
4.2.4. Az agrárcsatlakozási javaslat értékelése 290
4.2.5. Mire számíthat Magyarország? 292
4.2.6. Hogyan javíthatók a csatlakozási feltételek? 295
4.2.6.1. A 2004 és 2006 közötti időszak lehetőségei 297
4.2.6.2. A 2007 utáni időszak 299
5. Az agrárcsatlakozás hatása 303
5.1. A csatlakozás előtti hatás 303
5.2. Az agrárcsatlakozás utáni hatás 307
5.2.1. Csatlakozási forgatókönyvek 307
5.2.1.1. Az első körös országok csatlakozása 2005-ig 308
5.2.1.2. Az első körös országok csatlakozása 2005-ig - Lengyelország
nélkül 308
5.2.1.3. Csatlakozás 2005 után 310
5.2.2. Csatlakozási esélyek a magyar mezőgazdaság állapotának függvényében 310
5.2.3. Nyertesek és vesztesek 312
5.2.4. Teendők a sikeres csatlakozás érdekében 313
Irodalomjegyzék 315

VII. FEJEZET
A KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK AGRÁRKERESKEDELME
ÉS A CÉFTA-EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. A kelet- és közép-európai országok agrárkereskedelme az 1990-es évek
második felében 321
1.1. A kereskedelmi kapcsolatok alakulása az Európai Unióval 325
1.2. Agrárkereskedelem az Európai Unióval 327
1.3. A nettó agrárimportőri pozíció fennmaradásának okai 333
2. A kelet- és közép-európai országok agrárpiaci kilátásai 335
2.1. Az agrárpiaci kilátásokat meghatározó tényezők 335
2.2. A kelet- és közép-európai országok agrárpiaci kilátásai 336
2.3. Az egyes termékpiacok várható alakulása 2008-ig 337
2.3.1. Gabonafélék és olajos magvak 337
2.3.2. Tej és tejtermékek 340
2.3.3. Marha- és borjúhús 341
2.3.4. Sertéshús 342
2.3.5. Baromfihús 343
2.3.6. Juh- és kecskehús 344
2.4. Összefoglalás 345
3. A CEFTA-megállapodás létrejötte: célok és eszközök 347
4. A CEFTA-kereskedelem alakulása 349
4.1. Az áruforgalom alakulása 349
4.2. Árustruktúra 352
4.3. A partnerek 353
5. A CEFTA-megállapodás agrárrendelkezései 355
5.1. Az 1992-es CEFTA-megállapodás agrárfejezete és a bilaterális jegyzőkönyvek .. 355
5.2. A CEFTA-megállapodás első (1994-es) kiegészítése 357
5.3. A CEFTA-megállapodás második (1995-ös) kiegészítése 358
5.4. Viták a további agrárliberalizációról 361
6. Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-val 367
6.1. A CEFTA jelentősége a magyar agrárkereskedelemben 367
6.2. Az agrárkereskedelem változása 368
6.2.1. Az agrárexport alakulása 368
6.2.2. A magyar agrárimport alakulása 370
6.3. CEFTA-agrárkereskedelmünk egyenlegének alakulása 372
6.4. Az áruszerkezet alakulása 373
6.4.1. Az export áru struktúrája 373
6.4.2. Az import árustruktúrája 375
6.5. Az egyes árucsoportok kereskedelmi egyenlegének alakulása 376
6.6. CEFTA-agrárkereskedelmünk relációs struktúrája 377
7. A CEFTA-agrárkereskedelem bővülését elősegítő és akadályozó tényezők 380
8. A CEFTA jövője - A jövő CEFTA-ja 382
Irodalomjegyzék 384

Glosszárium 387
Táblázatok listája 399
Ábrák listája 405

Témakörök