Üzenet (1971-1997)

Fülszöveg

Ez a bibliográfia - a modern számítógépes adatfeldolgozás jóvoltából - egy irodalmi, művészeti, kritikai és társadalomtudományi folyóirat huszonhét évfolyamának teljes anyagába nyújt betekintést. Háromszáznyolc szám publikációit dolgozza fel és rendszerezi nemzetközi szabvány szerint, s ily módon nem, csupán a vajdasági magyar irodalomtörténet gazdag adattára, hanem egyben Szabadka művelődési életének is fontos forrása. Egy olyan orgánum tevékenységét összegezi, amely az egész magyar nyelvterület érdeklődésére tarthatott számot. Ez bizonyára azzal is magyarázható, hogy munkálkodását Szenteleky Kornél programjának szellemében nem szűkítette le kizárólagos esztétikai szempontokra, nem szegődött egy irodalmi, művészeti irányzat vagy elmélet szolgálatába sem, nem csupán szűkebb környezete értékeinek tudatosítását tartotta elsőrendű feladatának, nem csak a környezetében élő írók, közéleti dolgozók és szakemberek számára nyújtott publikálási lehetőséget, hanem a vidékiességből eredő hátrányoknak is elejét szándékozta venni, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol a közös ügyeket meg lehet vitatni s a gondokra orvoslást találni.
Ezért is írhatta róla megjelenésének huszadik évfordulója kapcsán a budapesti Magyar Nemzet: "A Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Somlyó Zoltán, Lányi Sarolta, Gyóni Géza, s idővel Dettre János és Csuka Zoltán emlékét őrző város szellemi hagyományaihoz méltatlannak tartotta volna a kizárólagosság bármilyen formáját. Ebből eredően ma nincs olyan író Vajdaságban, aki ne szerepelt volna a folyóiratban, mik több, ennek köszönhetőek a magyarországi írókkal, irodalomtörténészekkel kiépített szerteágazó kapcsolatai is, amivel a szerkesztők ugyancsak nem arattak osztatlan sikert. Az Üzenet irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, művészettörténeti, néprajzi és régészeti tanulmányok hosszú sorával jelezte küldetésében rejlő szándékait: számon tartani minden múltbeli értéket, amely a magyar kisebbséget a fennmaradásáért vívott küzdelemben segítette. Azzal, hogy megmutatta, van mire visszatekinteni, van mit vállalni, megmutatta a legtisztességesebb módját a szolgálatnak". Majdnem ezzel egyidejűleg egy másik fővárosi kritikus pedig azt állapította meg, hogy "A lap... tulajdonképpen az egyetemes magyar kultúra folyóirata, amit kézbe vennünk egy idő óta már nemcsak kedvtelés, hanem kötelesség".
Ennek a sajtóterméknek a munkáját teszi áttekinthetővé ez a félezer oldalas könyv több mint kétezer tételével, s ezáltal a szélesebb körű tudományos szintézisek szerves részévé, a további kutatások tárgyává. Vissza