Hetedhét

Fülszöveg

A költő vallomása:
"Nem érthetjük meg születésünket, ahogy halálunk is fölfoghatatlan. Makacsul mégis azt az 1935-ös Szilveszter estét-éjszakát keresem magamban, amikor szülőfalumban, Pacsán, az azóta földdel egyenlővé lett szülőház ablakai alatt megzendültek a falusi rezesbanda hangszerei. Nagyapám szaladt ki a fagyos feketeségbe, és azt mondta: csöndesebben, mert odabenn gyerek születik.
A szülőfalumból először Nagykanizsára utaztam el hosszabb időre, ott jártam középiskolába, és ott érettségiztem. Ezekhez az esztendőkhöz múlhatatlan élmények kötnek. Első szerelmek az ejtőernyőzés és vitorlázórepülés. De a gyerekkort sem hagytam el soha. Ahogy telnek az évek, mindjobban kifordulnak az idő rétegei, és kivillantják azt, ami szép volt és elveszíthetetlen. A későbbi élmények, a gyár, a könyvtárak és az újságírás sem hagyta rajtam úgy tetovációit, mint a gyermekkor játékai, szorongásai. Ha ezektől megszabadulnék, úgy járnék, mint a fa, mely elvesztette gyökereit. Ezért olyan gyakoriak a könyveimben is a múlt, a zalai táj üzenetei. Ragaszkodom is hozzájuk, amíg azok is eljönnek utánam. S ha egyszer majd nem jönnének el, nekem kell útra kelni, hogy megtaláljam őket, hogy újra rátaláljak magamra."
Ötödik verseskötetével jelentkezik ezúttal Kiss Dénes. A nagy érzelmi gazdagsággal feltöltő szülőtáj falusi környezetéből városba került költő "kétlakisága" máig előviláglik verseiből. Sajátosan egyéni hangon szól, külön úton jár, ugyanakkor verseiben ott munkálnak a magyar költészet hagyományai, mindenekelőtt a tartás és a dallam összhangja.
Előző kötetében (Kék kék kék) új vonást figyelhettünk meg: az anyanyelvvel való - eddig szokatlan változatú - tudatos játékot. A Hetedhét-ben ez a sajátosság elmélyült; komorabbak az árnyalatok, mélyebbről kel a hangzás. S már nemcsak a "kiválasztott" versekre jellemző, hanem egyre jobban át- és átszövi egész költészetét. Fölbukkan az emberi lét végletesebb megjelenítésekor s nemcsak mint színező, sokkal inkább mint erősítő, természetes költői eszköz.
A nyelvi játékokkal is a képi gondolatközvetítés újszerű megvalósítására törekszik Kiss Dénes, s még többet akar megtudni, megérezni az anyanyelv - az emberi beszéd - egyetemes törvényszerűségeiből. Új versei arról vallanak, hogy a nyelv hálás ezért a következetességért, s viszonzásul egyre többet villant fel eddig rejtve maradt titkaiból.
A Hetedhét című kötetben játék és törvény, költő és anyanyelv mindinkább egymásra talál. Vissza