Előszó
Részlet:
SZÓJÁTÉK HÁZ
Az ezredvég magyar gondolata
A magyar nyelv, amely lehetséges tulajdonságait tekintve eltér a világ legtöbb nyelvétől, az évezredek folyamán mértani alakzatot hozott létre. Ez törvényszerű, hiszen nyelvünk alapja a logika és a matematika. (Erről a Bábel előtt című kötetben mintegy négyszáz oldalon szólok.) Ezuttal azt az alakzatot és annak térbeli alakját mutatom be, amelyre az ezerkilencszázhatvanas évek végén bukkantam rá. Majd a több írásból álló, nyelvünkkel kapcsolatos tanulmány sorozatban, - amelyet a KORTÁRS című folyóirat 1971 és 1975 között közölt - ez a mértani alakzat is megjelent 1975-ben. Ennek lényege, hogy fölfogható nyelvünk működési képletének. Egyik különlegessége, hogy a benne résztvevő három hangzó - E, É, K, - maga is ÉK-alakban helyezkedik el. Vagy említsük azt a tényt, hogy az alakzat minden sora minden irányban olvasható. Tehát jobbról balra és viszont, felülről lefelé és viszont. A hosszabb soroknak több jelentése is van, attól függően, hogy kérdezünk vagy vesszőt rakunk ki. Egyuttal ez a három hangzó, ebben a formában. húsznál is több nyelvtani helyzetet képes bemutatni. Gondoljuk meg az e, é birtokos rag, kérdőhangzó, a k pedig a többesszám jele. Vagyis nemcsak alaki értékük van, hanem helyi is. Ebből a mértani rendszerből készített kérésemre térbeli kettős piramist Benkő Cs. Gyula festőművész és formatervező. Ez a makett látható az e kis könyvben lévő felvételeken. Innen jött a gondolat, hogy ezt a maga nemében páratlan dolgot a magyarság javára kell fordítani. Magyarán, föl kell építeni ezt az örökké korszerű építményt és legyen ez a magyarság, a magyar szellemiség múzeuma. Azaz: a múltból és a jelenből oda gyüjtsük össze az adatokat minden magyarról, aki valaha csak élt, és anyakönyvek, sírfeliratok, okmányok nyomán készítsünk nemzetnévsort. De egyuttal gyüjtsük össze azoknak a magyaroknak a névsorát is, akik valami jelentőset cselekedtek, alkottak, királyoktól a feltalálókig, költőkig.
Az építményt, Kerényi József SZÓJÁTÉK HÁZ-nak nevezte el, miután Bodor János mérnök barátunk fölhívta a makettre és az elképzelésre a figyelmét. Az építőművész egyetemi tanár meghívott a műegyetemre, még 1992-ben és ott előadást tartottam a magyar nyelvről a hallgatói részére. Magammal vittem a piramisos makettet is. A negyedéves - ma már mérnök - hallgatók föllelkesedtek és napok múlva már több elképzelést is fölvázoltak, majd finn és amerikai építészek mesterkurzusa következett, illetve kiállítás az aulában. Megtisztelő volt, hogy ott kiállították e makettet is azzal együtt, amit ők maguk alkottak. Ekkor készültek az e kis könyvecskében látható gyaloghidas és más elképzelések is, amelyek mind a megvalósíthatóságot képviselték az építménnyel kapcsolatban, amit magam SZÓ-JÁT-SZÓ HÁZ-nak neveztek el, de talán jobb Kerényi József címadó elnevezése. (Kerényi József ekkoriban készítette el az EXPO-val kapcsolatos terveit, amely a Dunára helyezte a "B" kategóriás világkiállítás építményeit.) Azt is meg kell jegyeznem, hogy a Magyarok Világszövetsége pályázatot hirdetett az EXPO-ra és mindaz, amit itt fölvázolok, ott pályamunkaként szerepelt. A zsüri, amelynek elnöke Kralovánszky Alán volt, a végső döntésnél ezt a pályamunkát fogadta el, ennek a nyelv által tervezett háznak a megépítését javasolta. Az utolsó ülésükre meghívtak és mindezt közölték velem is. Dehát elmaradt a világkiállítás, nem "nőtt" föl az építmény sem.
Vissza