Kísértenek

Fülszöveg

Ha Kiss Anna eddigi két verseskötetével arról győzte meg olvasóit, hogy tehetséges költő, e harmadik kötettel, hogy jelentős költő. Ha eddig úgy éreztük, álarcot visel, a népi kultúra, a paraszti-kézművesi lét és tudat motívumaiból formált álarcot, most már nem kívánjuk, hogy "leleplezze magát", nem hisszük, hogy más nyelvre fordítható szimbólumrendszer mindez, vagyis csupán dekoratív rejtőzködés. Egy élet, egy lírai alkotóerő átáramlása egy mítoszvilágba, mely anélkül hogy egyszerűsödött volna, mégis áttetszőbb lett az új kötetben. A népi szürrealizmus stíluskategóriájába illik leginkább Kiss Anna költői eljárása, de nem szürrealizmus ez a szó szoros értelmében, tehát nem valamely valóságnak a felfokozása és új szerkezetbe rendezése, hanem teremtés, egy fiktív múlt mítoszainak megélése és önmagára vonatkoztatása. Vásári mutatványosokat és komédiásokat idéző nyers, de rafinált kompozíciói a népi barokkra emlékeztetnek, s ha lett volna népi rokokó - akkor arra.
A harsány, tenyeres-talpas vidámság, az "illetlen" boszorkányok, macskák, ludak, ördögöcskék humora - fekete humor. Bori-boszorka Bori-széplány temetőárokba vetett holtteteme fölött repdes szédítő-szabadon, a Kék Ökör játékos kocsmavilágát belőle a nyüzsgő élet, s széthulljon, elhamvadjon, mint egy illuzionista mutatványa, az égjáró asszony lábán ólom, tenyerén pedig "valaki holt madár van". S a szerelmes versek (Möggypej ló, Kendersziget, Égjáró) titokzatos legendákba ötvözik a boldogság és a magány gőgjét és kiszolgáltatottságát. Vissza