Kiskunsági Nemzeti Park

Előszó

Második nemzeti parkunk a Duna-Tisza közén, közelebbről a Kiskunságon terül el, innen is kapta a nevét.
A Kiskunság a Kárpát-medencének egyik legváltozatosabb földrajzi tája, ahol a legkülönbözőbb természeti értékek találhatók meg. Ezeket köti csokorba a Nemzeti Park, hogy megvédje és fenntartsa azokat az elkövetkezendő emberi generációk tanítása és gyönyörködtetése céljából. Ilyen természeti értékek pl. a különböző geomorfológiai képződmények (homokbuckák), homoki növénytársulások, természetes erdőtípusok, alföldi nádasok, tocsogós rétek, Holt-Tisza meder galériaerdővel, szikes tavak rendszere gazdag madárvilággal stb.
A Kiskunság természeti kincseit nemcsak tudományos leírásokból ismerjük, hanem az elmúlt évszázadok során megénekelték szépségeit és hallhatatlan irodalmi alkotásokban megörökítették hírnevét e táj nagy szülöttei, mint Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Nagy Lajos és e „futóhomok" egyik kiváló ismerője Erdei Ferenc is. Jellegzetes versei Petőfi Sándornak pl. „Az Alföld" és a „Kiskunság", melyekben szinte felsorolja azokat a természeti szépségeket, amelyek most a Nemzeti Park (KNP) keretén belül védelem alá kerültek. (A Kiskunság természeti kincseit Petőfi gyűjtőnéven „rónának" nevezi.) A Kiskunság természeti kincsei tükröződnek vissza a gazdag népművészet pompás színeiben, változatos formáiban, Bozsó János kecskeméti festőművész képeiben és talán Kodály Zoltán népzenei feldolgozásaiban is. Vissza