1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kiskunhalas története 2.

Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból

Szerző
Kiskunhalas
Kiadó: Kiskunhalas Város Önkormányzata
Kiadás helye: Kiskunhalas
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 544 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-00-3643-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal és színes reprodukciókkal. Kihajtható és kivehető melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kiskunhalas mezőváros önkormányzata a redempciótól az 1848. évi márciusi törvényekig
Bánkiné Molnár Erzsébet
1745. május 6-án Mária Terézia királynő aláírta azt az oklevelet, amely rögzítette a... Tovább

Előszó

Kiskunhalas mezőváros önkormányzata a redempciótól az 1848. évi márciusi törvényekig
Bánkiné Molnár Erzsébet
1745. május 6-án Mária Terézia királynő aláírta azt az oklevelet, amely rögzítette a Jászkun Kerület önmegváltásának feltételeit és engedélyezte a megváltás gyakorlati véghezvitelét. A kiváltságlevélben a Jászkun Kerület részére külön jogokat, szabadparaszti jogállást adományozott s új alapokat teremtett a közigazgatás szervezéséhez.
A Jászkun Kerület, s benne Halas mezőváros helyi jogrendjét az 1745. május 6- i kiváltságlevél, az országgyűlésen megerősített 1751. évi Rendtartás, és az 1799- ben József nádor által kiadott Jászkun Statutum határozta meg. Ezek a helyi politikai életre és jogszolgáltatásra vonatkozó szabályok egyrészt támaszkodtak a szokásjogra és a középkortól létező jász és kun privilégiumokra, másrészt az 1751. évi Rendtartás és a Jászkun Statutum, lényegében az említett jogszabályokra építve, azokat a viszonyokat is legalizálta és szabályozta, amelyek a Jászkunságban a redempció következtében kialakultak.
Az önkormányzati élet jogi szabályozását az 1745. évi kiváltságlevél negyedik pontja tartalmazza. E szerint a nádor által kinevezett Jászkun kerületi főkapitány elnöksége alatt, a lakosok választhatják kerületi tisztjeiket Az egyes helységek bíróit és tisztségviselőit pedig maguk közül, minden külső befolyás nélkül szabadon választhatják Ugyanez a kiváltságlevél előírta, hogy mind a jogok gyakorlásában, mind a teher viselésében egyenlően osztozzonak A király utáni legfőbb hatóságuk a nádor, illetve a Helytartótanács lett
A független önkormányzati élet megmaradását és működését segítette a szabad gazdálkodás joga. A Jászkun Kerület helységei megkapták a királyi kisebb haszonvételeket (beneficia regalia), lakosaik tizedet, kilencedet vagy egyéb taksát jószágaik után nem fizettek, s mentesek voltak a vám és harmincad fizetésétől is. A települések jövedelmeikkel szabadon gazdálkodhattak, azok felhasználásában csupán autonómiájuk legfőbb letéteményesétől a Jászkun Kerület közgyűlésétől (Generális Congregatio) és legfőbb bírájuktól, a nádortól függtek. Számadásaikat a Hármas Kerület1 számvevő hivatala hagyta jóvá.
A jászkun települések önkormányzatainak legfontosabb ellenőrző és irányító fóruma a Jászkun Kerület közgyűlése volt. A közgyűlés utasításainak, irányelveinek meghozásában és elfogadásában minden helység - szavazati joggal rendelkező képviselőin keresztül - részt vett. A helyi önkormányzat irányító szerve a redempció után is a tanács maradt. Vissza

Tartalom

ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET
1. Kiskunhalas mezőváros önkormányzata a redempciótól
az 1848 évi márciusi törvényekig Bánkiné tyolnár Erzsébet 9
1. Az igazgatás szervezete
A tanács 11
A külsőtanács 17
A voksoló test 19
Választott tisztségviselők 20
Kinevezett tisztségviselők 27
Szegődményesek 29
2. Az igazgatás működése
A politikai igazgatás 29
A gazdaságirányító tevékenység 35
A rendészeti igazgatás 38
Összegzés 43
2. Halas 1848-1849-ben Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 51
1848 tavasza: amit a források mondanak 51
Április - a törvények szelleme 54
A nemzetőrség 58
Választások 59
A nemzetőrség mozgósítása 62
Az önkéntes nemzetőrség szervezése 69
Népfelkelés 1848 őszén 73
Honvédtoborzás 75
A nemzetőrség újabb mozgósítása ! 77
Kiskunhalas a szerb fenyegetés árnyékában 81
1849 tavasza 88
Az utolsó hónapok 90
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
3. Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században Bellon Tibor 101
Szőlő-és gyümölcskultúra
A határkép alakulása - földművelés 109
Apró osztás földek 113
Gabonatermelés 118
Állattartás 126
Akolkertek 149
Juhászat 151
Nádnyilasok 156
Itatás, kutak 158
Összegzés 160
4. Kiskunhalas adóterhei a 18. század elejétől 1848-ig Szabó Attila 169
Bevezetés 169
1. Adóterhek a redempció (1745) előtt 170
2. Adóterhek a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848) 173
Összegzés 184
5. Kiskunhalasi céhek a 18-19. században Szakái Aurél 193
Takács céh 194
Csizmadia, szabó, szűcs, gombkötő, szíjgyártó céh 207
Szabó céh 214
Szűcs céh 215
Kovács, bognár céh 215
Asztalos, lakatos céh 219
Ács, molnár, kőműves céh 222
Céhek, mesterek, kontárok 225
Összegzés 235
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE
6. Településforma, településszerkezet Juhász Antal 243
1. A belsőség 243
2. A szállásfoldek használata. Szállási épületek, tanyák - 256
7. Halasi helynevek a 18-19. században Szalai Sándor 285
Bevezetés 285
Halas határának felosztása a II. József-kori összeírás végrehajtásához 1786-ban 289
Halas topográfiai leírása 1797-ből 292
A város 4 tizedre beosztása 1803-ban 294
A város 6 tizedre felosztása 1821-ben 295
Ivásra is használt halasi kutak 1806-ban 297
Halasi helynevek 299
8. Népesedés, házasság Halason a 18-19. században Melegh Attila 331
Források 332
1. „Zűrzavaros és nyomorúságos idők" 1679-1739 333
2. Sokasodás és szaporodás 1740-1849 335
Az első házasság kora és a házasságok szezonalitása az 1770-es években 338
3. Stagnálás és hanyatlás 1850-1874 341
4. Demográfiai átmenetek. A református térvesztés véglegessé válása 343
Az első házasság kora és a házasságok szezonalitása az 1880-as években 344
Összegzés 346
9. Kiskunhalas társadalma a redempciótól
a polgári forradalomig (1745-1848) Bagi Gábor 355
A népesség 355
A redempció 357
A redempció társadalma 361
1. Teljes jogú redemptusok 362
2. Nem teljes jogú redemptusok 363
3. Irredemptusok 364
4. Zsellérek 364
A társadalmi rétegek statisztikai mutatói 365
A nemesség 371
A társadalom „töredék" elemei 372
1. Iparosok 372
2. Boltosok, kereskedők 374
3. Görögök 375
4. Zsidók 375
5. Honoráciorok 376
6. Cigányság | 376
A birtoklás és a redemptus-irredemptus elkülönülés 377
Társadalmi konfliktusok 379
10. A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai Bárth János 389
Bevezető 389
Halasi vonatkozású határperek 389
Migrációs irányok, vonulatok 393
Baranyai felülrétegződés 393
Hódmezővásárhelyiek halasi befogadása, tartózkodása 394
A pataji kapcsolat 395
A csanádi kapcsolat 397
A magyar Bátya 399
A rác Jankovác lakói 399
A rác Mélykút lakói 401
Kiskőrös népességkibocsájtó szerepe 402
Pusztabirtoklás és pusztaárendálás 404
Halasi árendástorok Halas határán kívül 404
Idegen árendálók Halas határában 407
Idegen árendálók a halasi határ közelében 407
Gazdák az emlékezetben 408
Régi históriák 410
Életmód, népélet 417
Vadászat 417
Nádlás 418
Széna, szénamunka 418
Pusztai földművelés 420
Pusztai állattartás, pásztorélet 422
11. Népélet Halason a 18. században Örsi Julianna 435
Élet a házban 435
A ház 435
A család 438
Férfi, női ideál 444
Párválasztás 445
Eljegyzés 447
Stafirung, hozomány, móring 448
Házasságkötés, lakodalom 450
Vérségi csoportok: nagycsalád, nemzetség, rokonság 451
Rokonsági terminológia 453
Temetés, halotti tor 457
Élet a házon kívül 459
A közösségi élet színterei a településen 459
Élet a pusztán 462
A halasi ember kapcsolata a külvilággal 463
12. Az ágyszéktől a selyemkanapéig. A kiskunhalasi lakáskultúra változása
1760 és 1850 között Granasztói Péter 471
A lakótér 472
A házak belülről. Az ágyaktól a pipatartóig 477
Bútorok az időben 485
Összegzés 492
13. Végrendelkezés Halason (1700-1850) Horváth József 495
A végrendeletek száma, időbeli megoszlása 495
A testálókról 498
Mikor végrendelkeztek a halasiak? 500
Miért végrendelkeztek a halasiak? 502
Hogyan végrendelkeztek a halasiak? 507
A halasi végrendeletek „állandóságáról" 508
Összegzés 511
14. Kiskunhalas iskolái (1664-1848) Gszelmann Adám 519
Református Egyház iskolái 519
Schola Reformata Halasiensis 519
A leányok iskolája 522
Nemzeti iskola 523
Szerkezeti, szervezeti, tartalmi változások 526
Számyiskolák 529
Irányítás, felügyelet, tanítók, diákok 530
A római katolikus elemi iskola 533
A könyv előfizetői 538
Színes képek jegyzéke 541
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem