Kiskerti tanácsadó (dedikált példány)

Előszó

Gyorsuló életünkben a városiasodás, a gyors technikai fejlődés korában egyre nő a kertészkedők száma, szélesedik a kertbarátmozgalom. Szervezett formát öltve, egyre-másra alakulnak a különböző szervezetek, klubok, szövetkezések, amelyeknek közös célja, hogy elősegítse a dolgozó ember egészséges, munkával eltöltött aktív pihenését.
A városok kőrengetegéből - aki csak teheti - legalább hétvégeken a természetbe, kiskertjébe menekül.
A napi vagy heti munka után a szellemi és fizikai dolgozóknak egyaránt szükségük van a munkájuktól eltérő tevékenykedésre, főleg szabad levegőn a mozgásra. A tiszta levegő, a csend, a nyugalom valódi felüdülést, kikapcsolódást jelent.
A növények életben tartása, termesztése, fejlődésük látványa, ismétlődő öröm forrása, valódi sikerélményt ad.
A szellemi és fizikai regenerálódáson túl a kerttulajdonos haszna, hogy megtermeli családja számára a friss zöldséget, gyümölcsöt, de legalábbis szükségletének egy részét.
A kertmozgalom lehetővé teszi, hogy parlag területek, üzemileg nem művelhető földek, az eddig kihasználatlan vagy rosszul kihasznált földdarabok is hasznot hozzanak. Népgazdasági jelentősége ezen túlmenően az, hogy az önellátással, választékbővítéssel hozzájárulnak a belföldi szükségletek kielégítéséhez, sőt exporttal még devizamérlegünk javításához is. A "magán" kertészkedésnek tehát gazdasági jelentősége van! Vissza