Kisiskolások olvasókönyve - Állatmesék

Előszó

A róka és a kacsák
Egyszer a róka séta közben a tóparthoz ért. A tóban kacsák úszkáltak. Amint meglátta a róka a kacsákat, mindjárt pecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogy foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kacsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott hozzájuk:
- Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
- Halljuk mi innen is - felelték a kacsák csak mondjad!
- De messzire vagyok ám - mondta a róka -, nem tudok akkorát kiáltani. Hanem jöjjön ki hát egy közületek. Majd a fülébe súgom, azután majd elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a szamár elfelejti!
A kacsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azt, amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent. magyar népmese
A legerősebb állat
Élt egyszer az erdőben egy medve meg egy farkas. Aszályos, rossz esztendő volt, nem sok ételhez juthattak. Mindkettőnek külön-külön már jó ideje az forgott az eszében, jó volna ellátogatni az emberek éléskamrái, istállói felé.
Összetalálkozik egyszer a medve a farkassal.
Azt mondja a medve:
- Jó reggelt, farkas koma!
Válaszol a farkas:
- Nekem ugyan nem jó ez a reggel, medve koma, és attól sem lesz jó, ha te kívánod, de azért hozott isten.
Mire a medve:
- De szomorú vagy! Talán valami bajod van?
Azt mondja a farkas:
— Ne is kérdezd! Baj ? Volt is, maradt is belőle.
Erre a medve:
-Talán éhes vagy? Mert olyan csikasz a horpaszod, mint egy szúnyogkisasszonyé.
Sóhajt a farkas:
- Az is baj, de más is.
A medve csak most nézi meg a farkast.
Azt mondja:
- Ejnye, de meg van hasogatva a bundád is! Talán valamelyik atyádfiával verekedtél össze?
Legyint a farkas:
- Atyámfiával? Az emberrel! Vissza