Előszó
Fotovegyszer lexikon
A kisfilmes gépek, de főleg a színes fényképezés elterjedésével a régi "klasszikus" fotovegyszerek mellé sok új, eddig hírből sem ismert anyag sorakozott fel az amatőrök vegyszerállványára. Az újak közül sok fantázianév mögé bújik, mások meg nem a megfelelő minőségben használatosak. Ez sok félreértésnek, zavarnak okozója s bizony néha próbára teszi az amatőr zsebét és türelmét.
Odáig jutottunk már, hogy a könyv megjelenéséig kb. 200-féle vegyszer fordulhat meg az igényesebb amatőr kezén. Ezek közül nem mindegyik kapható "fotominőségben". Így bizonyos ismeretekre van szükségünk, hogy a kereskedelmi minőségek között kiigazodhassunk, és hogy egyes anyagokat, hiány esetén, helyettesíteni tudjunk.
A könyvecske azért is íródott, hogy az ismerteket összefoglalja, kiegészítse és főleg minden vegyszernél példát mondjon fotokémiai felhasználását illetően. Ha az olvasó fotográfiai tudását elmélyíti, máris teljesítette feladatát. A vegyszereket betűrendben soroljuk fel. Legtöbbjüket tudományos nevén, némelyiket azonban magyar elnevezésének megfelelően osztottuk be az ábécé-sorrendbe. A közölt képlet és molekulasúly (atomsúly) segítségünkre lehet a helyettesítések kiszámításánál.
Minden anyag ismertetése fizikai jellemzőinek leírásával kezdődik. Az olvadás-, fagyás-, forráspont és a fajsúly ismerete megkönnyíti a vegyszerek azonosítást, tisztaságának ellenőrzését. Az oldalékonysági viszonyok megadása az oldatok készítésénél nyújt segítséget. A kémiai tulajdonságok ismertetésénél többek között felhívjuk a figyelmet a mérgező anyagokra. A legfontosabbaknál az ellenszert is közöljük. Minthogy a legtöbb vegyszert használatra kész állapotban kapjuk, az előállítási mód kevésbé fontos. Egyes vegyszereknél azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a különböző módszerek szerint gyártott anyagok közül fotocélra melyek a legalkalmasabbak.
Sportfényképezés
Az amatőrfotósoknak szeretnénk ezzel a kis könyvvel segítséget, útmutatást adni a fényképezésnek egy olyan területén, amely igen széles tömegeket érdekel - de amelyről magyar nyelven jóformán egyáltalán nincs szakirodalom.
A sportfényképezést sokáig nem tekintették önálló, sajátos igényekkel rendelkező fotózási műfajnak. Besorolták a riportfényképezés többi ágai közé. Ez nézetem szerint helytelen. Ma, amikor egyre nagyobb tömegek, százezrek érdeklődnek a sport iránt, amikor a sport-tömegmozgalom eredményeként mind számosabban értenek is a sporthoz, nem lehet többé vaktában, találomra fényképezgetni a sportpályákon. A közönségnek azon túlmenően, hogy szép, hatásos képet akar, ma már szakszerűségi igényei is vannak. Minden sportágnak megvannak a jellegzetes szakmai követelményei, előírásai, szabályai - ezeket ismerni kell, ha jó sportképet akarunk készíteni.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal