Kisfaludy Sándor. Írta Zilahi K. Béla | |
A költő előszava Himfyhez | |
Himfy szerelmei | |
A kesergő szerelem. Énekek | |
Állj meg, Ámor, szemlélgessük | 69 |
A halvány ég csillagai | 76 |
A nap épen alkonyodott | 29 |
Búval tölti csak s bánattal | 10 |
Bűnhődtél, föld, - légyen elég! | 84 |
Csergő patak, életemnek | 116 |
Ébren való álmodozás | 65 |
Egy hasonló valósággal | 98 |
Falak, melyek közt lakozik | 80 |
Itt, a komor enyészetnek | 44 |
Kellemek, a milyeneket | 102 |
Két szeme szép arczulatján | 39 |
Lehetnék bár oly éles szem | 55 |
Márs vad dühe bont, dönt, dúl, vág | 15 |
Midőn csendes felségében | 24 |
Mint a kőszál, hajthatatlan | 93 |
Mint az őzek az erdőben | 3 |
Most költözik tőlünk a nap | 59 |
Most tudom már, mit cselekszik | 111 |
Nincs nyugtom, nincs békességem | 51 |
Szerelem-e az, avagy nem | 35 |
Dalok | |
A balsorsnak bús fellege | 48 |
A csordák víg kolomplása | 10 |
A fecskék elöltöznek | 49 |
A föld egész kerekében | 22 |
A halavány olajfáknak | 34 |
A havasnak oldalában | 49 |
A hol ő van, bámulandó | 41 |
A hol ő van, csodálatos | 41 |
A hol ő van, hihetetlen | 42 |
A hol ő van, nézd a fákat | 41 |
A hol ő van, ott Ámornak | 43 |
Akárhogy van, de kínaim | 113 |
Akármennyi jeleseknek | 42 |
A kegyetlent felejthetni | 26 |
A kelő nap tovább nyújtott | 81 |
Akkor, midőn fezavarta | 101 |
A kutyáktól üldöztetvén | 21 |
A külföldön nyomorogva | 9 |
A legvígabb mulatságban | 79 |
A melegen és hidegen | 56 |
A menő nap jövőnek | 75 |
A miolta felserdültem | 8 |
A mit tesz ő szép, nagy s dicső | 77 |
Ámor fejem mint megcsalá | 75 |
Ámor! s hát csak szenedheted | 15 |
Ámor rabja, - most Mársé is? | 13 |
Amott látom domborodni | 108 |
A nap alatt ily szerelem | 93 |
A reménység és félelem | 114 |
A számtalan félelmekből | 112 |
A szegénység és gazdagság | 84 |
A szép őszi nap megszürkült | 64 |
A szerelem birodalmát | 77 |
A szerelem hatalmával | 82 |
A szerelem indúlatját | 73 |
A szerelem sétálni vitt | 78 |
A szerelem s fájdalmaim | 92 |
A szerelmes gondolatok | 22 |
A szív minden, azt tartom én | 8 |
A tavasznak érkezése | 58 |
A titok kinyilatkozott | 115 |
A vad szívet irgalomra | 111 |
A világból kiszakadva | 59 |
A világnak vígasági | 52 |
A világon setét éj van | 96 |
A virágok szép nemében | 27 |
Az a lelkes nem tudom mi | 57 |
Az életnek tengerében | 7 |
Az én lelkem mélyen vagyon | 78 |
Az ész váltig értekezett | 32 |
Az idő mindenen kifog | 24 |
Az kérdezet, óh barátom | 36 |
Baltag én! nem védettem | 21 |
Bárki tegye itéletét | 67 |
Beteg, sebes, törött, romlott | 95 |
Bízakodó reményekkel | 114 |
Bizonytalan lépésimet | 28 |
Boldog, ki a szerelemnek | 52 |
Boldog vagy te, czifra madár | 12 |
Boldog valék nyugalmamban | 9 |
Csömört okoz a társaság | 32 |
Édes kínos emlékezet | 47 |
Egek! már ily nagy ideje | 108 |
Egy csillag sincs az egekben | 96 |
Egyetlenegy, bárki lássa | 54 |
Egy délután lestem én őt | 92 |
Egy szép estkor az erdőben | 68 |
Éjfél vagyon, nem adhatom | 49 |
Elérem majd nyúgalmamat | 99 |
Elmédet hát mért bocsátod | 29 |
Elmégy tehát, szegény lélek | 115 |
Eltávozván, majd változás | 12 |
Emberfajzat! akárki légy | 81 |
Ember! hát még dicsekedhetsz | 100 |
Ennyi tüzes gerjedelem | 79 |
Ércz szíve megvehetetlen | 43 |
Érzeményim seregében | 74 |
Ezerek közt maga lenni | 52 |
Gyakran lebeg elmém előtt | 61 |
Gyenge szer az ember szíve | 90 |
Gyermekségem szép idei | 37 |
Gyűlölöm én a világot | 38 |
Ha elmémnek gondolatit | 32 |
Hah! mely szörnyek a bajaim! | 50 |
Ha engemet, oly rég hívét | 100 |
Ha ki talán nem értheti | 23 |
Hajh! kemény ő, s érzéketlen! | 110 |
Hajnal alig kerekedett | 13 |
Hallottam én szép szavának | 55 |
Halj meg bennem, emlékezet! | 66 |
Ha majd a bú, mely testemet | 33 |
Ha mindennek felosztását | 37 |
Ha nem látom, többé nem ér | 56 |
Ha nyelvem oly gazdag volna | 69 |
Ha oly makacs ellensége | 36 |
Ha tudnám, hogy békességem | 33 |
Hegyen-völgyön ácsorogtam | 83 |
Hirdesd, nyelvem, érdemeit | 40 |
Hogy anyám megnyugtathatta | 7 |
Hogy csak kínja s aggodalma | 82 |
Hogy először láttam én őt | 91 |
Hogy vonhatja félholt testem | 23 |
Hol a szívben fészket rakott | 63 |
Hová merülsz beteg elme? | 68 |
Hozzá fogtam százszor is már | 56 |
Immár mennyit nem szenvedtem | 29 |
Itt, a tenger habjaival | 28 |
Itt ült, ott járt, ott nevetett | 66 |
Jól látja ő, mint hervadok | 111 |
Jól tudom én, mit kellene | 109 |
Kinek egyszer kebelében | 48 |
Ki voltam én, hajh! ezelőtt? | 99 |
Környűlvett, ím már a francz had | 13 |
Látnom őtet, és szeretnem | 92 |
Láttam ismét! a régi ő | 109 |
Láttam őtet síránkozni | 54 |
Legmerészebb repültében | 64 |
Márs akinek rabja vagyok | 14 |
Márs zászlói eltűntenek | 90 |
Meddig tart még tehát e harcz | 34 |
Még csak benned reménységem | 28 |
Megláttam őt s kebelemben | 63 |
Mely szó, mely nyelv dicséreti | 73 |
Mérgesitem sebeimet | 14 |
Midőn a hold világában | 35 |
Midőn Ámor fészkelődik | 57 |
Midőn Ámor hozzám jöve | 82 |
Miként örül, a mi csak él | 58 |
Mikor egyszer pelyhesedtem | 7 |
Minden egyéb gerjedelem | 21 |
Mindenfélét megpróbáltam | 93 |
Minden inkább lehetséges | 36 |
Minden szépben szépségének | 94 |
Minden tárgyban őtet látom | 27 |
Mind ez vissza nem adhatja | 114 |
Mint a füge álttétetvén | 97 |
Mint a napnak sugárai | 37 |
Mint a sas, úgy fellengezett | 78 |
Mint a szarvas, kit megére | 9 |
Mint gyógyulnék fel sebemből | 67 |
Mint hűl s fül a vér eremben | 101 |
Mint reszkettem, vorzadoztam | 109 |
Mint szeretlek, mint kedvellek | 57 |
Mint tárczolt ő, a Gráczia | 91 |
Mit nem tudna felforralni | 14 |
Mondd meg, miként gondoljalak | 62 |
Mondd meg, Zefir, mi dolgod van | 110 |
Napok jönnek, napok mennek | 74 |
Nem csak teste delisége | 76 |
Nem bírja ily sanyarú lét | 75 |
Nem nyomhatván el tüzemnek | 26 |
Nem szeretem többé őtet | 50 |
Nem vádollak én tégedet | 97 |
Nincs szívének kivánatja | 54 |
Oh epedő kivánatok! | 54 |
Oh nyomorúlt, buta nyelv te! | 95 |
Oh te! oh te! így ordítok | 83 |
Oh természet! mit vétettem? | 110 |
Oh! vajha kiszakaszthatnám | 73 |
Oly kedvetlen s nyughatatlan | 113 |
Olvastan én a verseket | 101 |
Országok, népek nemzetek | 12 |
Ott, a hol én nevelkedtem | 23 |
Önmagával vagdalkozni | 38 |
Őt kérem a teremtőtől | 27 |
Semmiként sem remélhetvén | 8 |
Senki őtet nem esméri | 53 |
Sírsz hát bennem, szegény lélek! | 69 |
Sokat mondtam szépségéről | 115 |
Sok országot mosó tenger | 43 |
Sok s nagy, a mit szenvedek én | 33 |
Szabad voltam, fürge s oly gyors | 95 |
Szelíd Múzsák! jól tudom én | 100 |
Szemfényvesztő a gyöngyhava | 68 |
Szépségének látásától | 74 |
Szerelemben fogantattál | 53 |
Szeretni s nem szerettetni | 72 |
Szíve tárgyát bálványozni | 53 |
Szívek, a kik csak nem rég is | 58 |
Szívem kínja kedves nékem | 77 |
Szívemnek mély fenekébe | 48 |
Szív s lélekben beteg lenni | 34 |
Szüntesd, oh sors! haragodat | 83 |
Tanú valék, mint érezte | 64 |
Te, ki alig világítasz | 96 |
Természetnek éltetője | 22 |
Testének egy mozdúlása | 84 |
Ti, a világ kezdetében | 31 |
Tiszteletet csudálatot | 67 |
Tovább immár lehetetlen | 97 |
Ugy lebegett ő szüretkor | 63 |
Üdvösséggel áldott két szem | 50 |
Valahányszor szeme pillant | 42 |
Vajjon mire, magyarázzam | 113 |
Váltig immmár megviselték | 79 |
Végtére hát elértelek | 102 |
Vizen, földön, és az égben | 62 |
Volt egy idő, hogy könnyemet | 62 |
Zúg a zápor, ordít a szél | 91 |
A boldog szerelem. Énekek | |
A kelő nap lövelli már | 148 |
Hah! istenség a szerelem | 163 |
Ott, hol Hymen kötelében | 219 |
Szeretek én tébolyogni | 191 |
Szeretem én komor télben | 205 |
Ti, kegyes ég szülöttjei | 174 |
Végre tehát elnyertelek | 128 |
Dalok | |
A bereknek gyors kaszási | 142 |
A bölcs sziven | 214 |
A férj fenkölt, tüzes legyen | 147 |
A gyermekkor örömei | 168 |
A jövendő reményein | 189 |
A kínokról beszéleténk | 123 |
A királyi palotában | 197 |
Akkor, midőn oda dűlűnk | 142 |
Ali nézi magát körül | 198 |
Álom Ámor boldogsága | 224 |
Ama tenger kesereket | 204 |
A mely Hyment pénz s czím szerzett | 198 |
A mely szív, míg nyereséget | 202 |
A mely szívnek érzeményi | 187 |
A mesterség, boldog lenni | 183 |
A mezei gazdaságban | 197 |
A mit kivül, belöl esmér | 216 |
Ámor ezer mesteségét | 223 |
Ámornak sok a rokonja | 226 |
Ámort, kinek csak buja kény | 170 |
A sors ura bölcsen teszi | 214 |
A szélnél is sebesebben | 188 |
A szerelem ád kezdetet | 187 |
A szerelem erkölcsöket | 226 |
A szerelem és reménység | 190 |
A szerelem keserűjét | 229 |
A szerelem oskoláját | 145 |
A szerelem örömei | 156 |
A szerelmet, melyre két szív | 187 |
A szerencse kebelében | 155 |
A szivárány szineivel | 229 |
A szív minden indúlatja | 217 |
A szív minden indúlatja | 230 |
Asznak a rét virágai | 161 |
A szokáshoz, emberekhez | 155 |
A teremtő szerzeménye | 185 |
A természet emlőiből | 185 |
A természet kebelében | 122 |
A test pompás szépségei | 145 |
A tudomány és dicsőség | 126 |
A veszélyes fergetegben | 146 |
A világ egy nagy üres tér | 158 |
A világ nagy tengeréből | 182 |
Az aranynyal teli zacskó | 218 |
Az egész nagy természetbe | 185 |
Az életnek tengerében | 197 |
Az életnek tengerében | 200 |
Az első csók ajakiból | 160 |
Az emberi tétemények | 227 |
Az emberszív valamig vér | 160 |
Az embert főindulatja | 224 |
Az embert, ki kebelében | 230 |
Az ész minden új tudtával | 218 |
Az Istennek akaratja | 144 |
Az kinn nyargal száguldozva | 146 |
Az örökké nyughatatlan | 168 |
Az öröm egy kényes virág | 188 |
Az öröm, kit bánat s csömör | 227 |
Az öröm úgy nevelkedik | 199 |
Balul tszsz, ha kárhoztatod | 184 |
Bízodalom fő áldása | 196 |
Boldogítni, boldogúlni | 228 |
Boldogok, míg még ártatlan | 200 |
Boldog óra! hogy lángjaim | 211 |
Csupán magad, értelmes ész | 217 |
Eddig a bú fellegével | 124 |
Eddig csak bús henyélésben | 126 |
Egy Istenért, egy hazáért | 155 |
Egy kincstek van óh leányok! | 199 |
Egy szavára siralmimnak | 157 |
Egy szép hölgynek ellenében | 172 |
Egy szép s jó szűz tiszteletét | 216 |
E hiányos poréletben | 228 |
Élés által a szerelem | 171 |
Éljük | 159 |
Éljük, éljük az életet | 213 |
Éljük, okos itélettel | 173 |
Első kegyes tekintete | 143 |
Eltöröltették inségemet | 123 |
Erdőn, mezőn zúgva dúl-fúl | 219 |
Érzékeny szív, értelmes ész | 199 |
Érzeményink hajnalában | 224 |
Esmérd meg az embereket | 172 |
Ezen földi poréletben | 186 |
Ezerféle képzeletek | 156 |
Ezer öröm virágozik | 213 |
Ez órának lejártával | 169 |
Ezt a roppant természetet | 197 |
Fagyva fekszik a természet | 169 |
Fájdalmimban átkoztalak | 122 |
Fellengező reményekkel | 147 |
Gyülöllek én, asszony-férfi | 201 |
Ha a hideg, feszegető | 186 |
Ha csak a szép vonz tégedet | 189 |
Ha csak habos testi kények | 171 |
Ha egy szép test látására | 201 |
Ha igaz a vélekedés | 144 |
Ha itt a dél, már készen vár | 142 |
Hajhászszon már uraságot | 143 |
Ha kedvesem mellettem ül | 141 |
Halljátok, kik esmereték | 149 |
Ha némelykor, csak futtában | 184 |
Ha nem érnek az elmével | 160 |
Ha nem ügyel, az ész rája | 226 |
Ha tavasznak leheletére | 201 |
Ha úgy nézed szépségedet | 161 |
Hívség, mely oly erősen áll | 140 |
Hívség, mely oly erősen áll | 140 |
Hogy a hírnek templomában | 228 |
Hogy először megnyilt nekem | 185 |
Holnap nem lesz, a mi ma van | 144 |
Hol nem jártak gondolatim | 190 |
Hült helye a sűrű dombon | 162 |
Igazságnak, valóságnak | 212 |
Kendericzék, fülemilék! | 230 |
Két dolog van, oly szükséges | 180 |
Két elmében egy értelem | 203 |
Kezdj idején fösvénykedni | 225 |
Ki a tömlöcz penészéből | 157 |
Ki egy szép s jó feleségben | 172 |
Kiki maga útján járjon | 219 |
Kivált ragyás, aszott bagoly | 121 |
Leány! midőn gombolyodnak | 204 |
Legény! leány! míg eredben | 146 |
Lybiának homokjai | 218 |
Más a világ ábrázatja | 225 |
Midőn a nap sugárinak | |
Midőn gyermeidőnk elmult | 127 |
Midőn reggel felserkednünk | 141 |
Míg az élet tavaszában | 215 |
Miként sejti ő lelkemből | 165 |
Miket, szívem ömledezvén | 231 |
Mind az, a mit a halandók | 166 |
Minden nap új kellemekkel | 215 |
Minden vizek kicsapának | 202 |
Minekután a kezünket | 122 |
Mint a tavasz virágzata | 159 |
Mint borzasztó haasoknak | 173 |
Mint dühödik, üvölt s ordít | 170 |
Mint egy nap az esztendőben | 158 |
Mint előzi akaratom | 145 |
Miolta, mint bimbóikból | 223 |
Mit nem kíván, miket nem sejt | 183 |
Mosolyogva jönnek, mennek | 141 |
Most négyszer hét esztendeje | 159 |
Munka töltvén nappalimat | 156 |
Múzsám te! ki zokogássa! | 120 |
Ne csudáld, hogy majd minden szó | 25 |
Néha, midőn mellettem ül | 126 |
Ne káromold, sőt háláljad | 158 |
Ne mérkéd, őh balgatag ész | 203 |
Nem, ki névért, dicsőségért! | 163 |
Nem mind myrtus, a mit Ámor | 198 |
Nézd e rózsát bimbójában | 125 |
Nincsen minden emberfőben | 227 |
Nincsen, nem volt nem is leszen | 186 |
Nincs öldöklőbb nincs mérgesebb | 213 |
Oh te! ki a nagy világnak | 166 |
Oh te szívem kedveltjének | 183 |
Oly szükséges szívemnek ő | 217 |
Ő is engem rég szeretvén | 124 |
Ömellette nem érzem én | 147 |
Őrizzétek jót nevetek | 200 |
Ragyogó mellcsillagodat | 214 |
Rokon embertársatokkal | 161 |
Seregesen megy a vad lúd | 216 |
S hát meg - újra lobbot vete | 139 |
Soká fel nem támadhatott | 123 |
Sokat mondék kellemiről | 225 |
Sokkal szebb most a természet | 143 |
Sok szép s jó van itt a földön | 204 |
Sokszor, midőn bámulással | 190 |
Sorsunk vászna e föld hátán | 171 |
Szabadságban, szeretetben | 184 |
Szegény, vagy rosz belsejébe | 162 |
Szerelemről, hogy jól írjon | 162 |
Szilajságunk szelidítni | 213 |
Szinte már, majd öszvecsaptak | 127 |
Szív s ész! külön két kalauz | 167 |
Te, az idők tengerébe | 169 |
Te, ki élted boldogságát | 212 |
Te, szemének tekintete | 203 |
Tí, kik Himfyt dicsérítek | 173 |
Tí, kik kivül úgy fázátok | 121 |
Tí, kik szivem fájdalmával | 121 |
Tökéletes bizodalom | 140 |
Tőle jönnek, hozzá térnek | 144 |
Tudós lehetsz, de bölcs nem vagy | 167 |
Úgy szí lelkem boldogságot | 229 |
Van egy erkölcs, melyet imád | 166 |
Vétettem én, mondván hogy jég | 120 |
Volt egy idő, hogy Aurora | 223 |
Regék a magyar előidből | |
A költő előszava | 235 |
Csobácz | 239 |
Tátika | 255 |
Első ének | 258 |
Második ének | 277 |
Somló | 299 |
Első ének | 305 |
Második ének | 326 |
Harmadik ének | 345 |
Doboczi MIhály és hitvese | 377 |
A szent-mihályhegyi remete | 389 |
A megboszult hitszegő | 407 |
Jegyzetek | 435 |
Képek jegyzéke | 438 |
Tartalom | 439 |