kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 331 oldal |
Sorozatcím: | Magyar remekírók |
Kötetszám: | 10 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 12 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kisfaludy Sándor fekete-fehér arcképével illusztrálva. Franklin-Társulat nyomdája nyomtatta, Budapesten. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. |
I. kötet | |
Himfy szerelmei | |
Bevezetés, írta Heinrich Gusztáv | 5 |
Előszó | 33 |
A kesergő szerelem | |
Énekek - dalok | |
Állj meg Amor, szemlélgessük | 123 |
A halvány ég csillagai | 131 |
A nap éhen alkonyodott | 73 |
Búval tölti csak s bánattal | 49 |
Bűnhődtél föld, - légyen elég | 142 |
Csörgő patak! életemnek | 181 |
Ébren való álmadozás | 117 |
Egy hasonló valósággal | 158 |
Falak! melyek közt lakozik | 136 |
Itt - a komor enyészetnek | 91 |
Kellemek, a milyeneket | 164 |
Két szeme, szép arczúlatján | 85 |
Lehetnék bár oly éles szem | 105 |
Mars vad dühe bont, dönt, dúl, vág | 56 |
Midőn csendes felségében | 66 |
Mint a kőszál, hajthatatlan | 153 |
Mint az őzek az erdőben | 41 |
Most költözik tőlünk a nap | 110 |
Most tudom már, mit cselekszik | 175 |
Nincs nyugtom, nincs békességem | 100 |
Szerelmem-e az, avagy nem | 79 |
A balsorsnak bús fellege | 96 |
A fecskék elköltöznek | 97 |
A föld egész kerekében | 64 |
A halavány olajfáknak | 78 |
A havasnak oldalában | 97 |
A hol ő van, bámúlandó | 87 |
A hol ő van, hihetetlen | 87 |
A hol ő van, nézd a fákat | 88 |
A hol ő van, ott Amornak | 88 |
Akárhogy van, de kínaim | 177 |
Akármennyi jeleseknek | 89 |
A kegyetlent felejteni | 69 |
A kelő nap tovább nyujtott | 138 |
Akkor, midőn felzavarta | 163 |
A kutyáktól üldöztetvén | 62 |
A külföldön nyomorogva | 48 |
A legvígabb mulatságban | 136 |
A melegen és hidegen | 106 |
A menő nap a jövőnek | 130 |
A mióta felserdültem | 46 |
A mit tesz ő, szp, nagy s dicső | 132 |
Amor fejem mint megcsalá | 131 |
Amor! s hát csak szenvedheted | 55 |
Amor rabja, - most Marsé is? | 53 |
Amott látom domborodni | 171 |
A nap alatt ily szerelem | 153 |
A reménység és félelem | 179 |
A számtalan félelmekből | 176 |
A szegénység és gazdagság | 141 |
A szép őszi nap megszürkült | 116 |
A szerelem birodalmát | 133 |
A szerelem hatalmával | 139 |
A szerelem indulatját | 127 |
A szerelmes gondolatok | 63 |
A szerelem sétálni vitt | 134 |
A szerelem s fájdalmaim | 151 |
A szív minden, - azt tartom én | 47 |
A tavasznak érkezése | 108 |
A titok kinyilatkozott | 180 |
A vad szivet irgalomra | 175 |
A világból kiszakadva | 110 |
A világnak vígasági | 101 |
A világon setét éj van | 157 |
A virágok szép nemében | 70 |
Az a lelkes nem tudom mi | 107 |
Az én lelkem mélyen vagyon | 134 |
Az életnek tengerében | 45 |
Az ész váltig értekezett | 76 |
Az idő mindenen kifog | 66 |
Azt kérdezed, óh barátom! | 81 |
Balgatag én! nem védettem | 63 |
Bár ki tegye ítéletét | 119 |
Beteg, sebes, törött, romlott | 155 |
Bizakodó reményekkel | 178 |
Bizonytalan lépésimet | 71 |
Boldog, ki a szerelemnek | 102 |
Boldog vagy te, czifra madár | 51 |
Boldog valék nyugalmamban | 48 |
Csömört okoz a társaság | 76 |
Édes, kínos emlékezet | 95 |
Egek! már ily nagy ideje | 171 |
Egy csillag sincs az egekben | 156 |
Egyetlen-egy, bár ki lássa | 104 |
Egy délután (lestem én őt) | 151 |
Egy szép estkor az erdőben | 121 |
Éjfél vayon, - nem alhatom | 98 |
Elérem majd nyugalmamat | 160 |
Elmédet hát mért bocsátod | 71 |
Elmégy tehát, szegény lélek | 180 |
Eltávozván, majd változás | 51 |
Elűzted a komor telet | 49 |
Emberfajzat! akár ki légy | 138 |
Ember! hát még dicsekedhetsz | 161 |
Ennyi tüzes gerjedelem | 135 |
Ércz-szíve megvehetetlen | 90 |
Érzeményim seregében | 129 |
Ezerek közt maga lenni | 101 |
Gyakran lebeg elmém előtt | 113 |
Gyenge szer az ember szíve | 149 |
Gyermekségem szép idei | 83 |
Gyűlölöm én a világot | 84 |
Ha elmémnek gondolatit | 75 |
Ha engemet, oly rég hivét | 161 |
Hah! mely szörnyek a bajaim! | 98 |
Ha ki talán nem értheti | 65 |
Hajh! kemény ő s érzéketlen | 173 |
Hajnal alig kerekedett | 53 |
Hallottam én szép szavának | 105 |
Halj meg bennem, emlékezet! | 119 |
Ha majd a bú, mely testemet | 77 |
Ha mindennek feloszlatását | 82 |
Ha nem látom, többé nem ér | 106 |
Ha nyelvem oly gazdag volna | 122 |
Ha oly makacs ellensége | 81 |
Ha tudnám, hogy békességem | 77 |
Hegyen-völgyön ácsorogtam | 140 |
Hirdesd, nyelvem, érdemeit | 86 |
Hogy anyám megnyugtathatta | 45 |
Hogy csak kinja s aggodalma | 140 |
Hogy először láttam én őt | 149 |
Hogy vonhatja félholt testem | 65 |
Hol a szívben fészket rakott | 114 |
Hová merülsz, beteg elme? | 121 |
Hozzá fogtam százszor is már | 107 |
Immár mennyit nem szenvedtem | 72 |
Itt, a tenger habjaival | 71 |
Itt ült, ott járt, ott nevetett | 119 |
Jól látja, ő, mint hervadok | 175 |
Jól tudom én, mit kellene | 172 |
Kinek egyszer kebelében | 96 |
Ki voltam én, hajh! ez előtt? | 160 |
Környűlvett, im! már a francz had | 52 |
Látnom őtet, és szeretnem | 152 |
Láttam ismét! - a régi ő | 171 |
Láttam őtet siránkozni | 104 |
Legmerészebb repültében | 117 |
Mars, a kinek rabja vagyok | 55 |
Mars zászlói eltüntenek | 149 |
Meddig tart még tehát e harcz | 78 |
Még csak benned reménységem | 71 |
Megláttam őt, s kebelemben | 115 |
Mely szó, mely nyelv dicséreti | 127 |
Mérgesítem sebeimet | 54 |
Midőn a hold világában | 80 |
Midőn Amor fészkelődik | 108 |
Midőn Amor hozzám jőve | 139 |
Miként örül, a mi csak él | 109 |
Mikor egyszer pelyhesedtem | 46 |
Miden egyéb gerjedelem | 62 |
Mindenfélét megpróbáltam | 152 |
Minden inkább lehetséges | 81 |
Minden szépnek szépségének | 154 |
Minden tárgyban őtet látom | 69 |
Mindez vissza nem adhatja | 179 |
Mint a füge áttétetvén | 157 |
Mint a napnak sugárai | 82 |
Mint a sas, úgy fellengzett | 135 |
Mint a szarvas, kit megére | 148 |
Mint gyógyulnék fel sebemből | 120 |
Mint hűl s fűl a vér eremben | 163 |
Mint reszkettem, borzadoztam | 173 |
Mint szeretlek, mint kedvellek | 108 |
Mint tánczolt ő, a Gráczia | 150 |
Mit nem tudna felforralni | 54 |
Mondd meg, miként gondoljalak | 113 |
Mondd meg, Zephyr, mi dolgod van | 174 |
Napok jönnek, napok mennek | 129 |
Nem csak teste delisége | 132 |
Nem birja ily sanyarú lét | 130 |
Nem nyomhatván el tüzemnek | 68 |
Nem szeretem többé őtet | 99 |
Nem vádollak én tégedet | 157 |
Nincs szívének kívánatja | 103 |
Oh epedő kivánatok! | 83 |
Oh, nyomorult, buta nyelv te | 155 |
Oh te! oh te! Így ordítok | 140 |
Oh természet! mit vétettem? | 174 |
Oh! vajha kiszakaszthatnám | 128 |
Oly kedvetlen s nyughatatlan | 178 |
Olvastam én a verseket | 162 |
Országok, népek, nemzetek | 52 |
Ott, a hol én nevelkedtem | 65 |
Önmagával vagdalkozni | 84 |
Önmagával vagdalkozni | 70 |
Őt kérem, a teremtőtől | 47 |
Semmiként sem remélhetvén | 102 |
Senki őtet sem esméri | 123 |
Sírsz hát bennem, szegény lélek! | 179 |
Sokat mondtam szépségéről | 89 |
Sok országot mosó tenger | 77 |
Sok s nagy, a mit szenvedek én | 154 |
Szabad voltam, fürge, s oly gyors | 162 |
Szelíd Musák! jól tudom én | 122 |
Szemfényvesztő s gyöngyhava | 128 |
Szépségének látásától | 103 |
Szerelemben fogantattál | 127 |
Szeretni s nem szerettetni | 103 |
Szíve tárgyát bálványozni | 109 |
Szívek, a kik csak nem rég is | 133 |
Szívem kínja kedves nékem | 96 |
Szívemnek mély fenekébe | 79 |
Szív- s lélekben betegnek lenni | 141 |
Szüntesd, oh sors, haragodat | 116 |
Tanú valék, mint érezte | 160 |
Téged látlak az egeknek | 156 |
Te, ki alig világítasz | 64 |
Természetnek éltetője | 142 |
Testének egy mozdulása | 75 |
Ti a világ kezdetében | 120 |
Tiszteletet, csudálatot | 158 |
Tovább immár lehetetlen | 115 |
Úgy lebegett ő szüretkor | 99 |
Üdvösséggel áldott két szem | 89 |
Valahányszor szeme pillant | 177 |
Vajjon mire magyarázzam | 135 |
Váltig immár megviselték | 165 |
Végtér hát elértelek | 113 |
Vize, földön és az égben | 114 |
Volt egy idő, hogy könyemet | 150 |
Zúg a zápor, - ordít a szél | 150 |
A boldog szerelem | |
Énekek | |
A kelő nap lövelli már | 219 |
haj! istenség a szerelem | 238 |
Ott, hol Hymen kötelében | 309 |
Szeretek én tébolyogni | 273 |
Szeretem én komor télben | 290 |
Ti, kegyes ég szülöttjei | 252 |
Végre tehát elnyertelek | 194 |
Dalok | |
A bereknek gyors kaszási | 212 |
A bölcs szíven (szerelmiben) | 302 |
A férj fenkölt, tüzes legyen | 218 |
A gyermek-kor örömei | 245 |
A jövendő reményein | 270 |
A kínokról beszélgetnénk | 188 |
A királyi palotában | 280 |
Akkor, midőn oda dűlünk | 211 |
Alig nézi magát körül | 281 |
Álom Amor boldogsága | 314 |
Ama tenger keserveket | 189 |
A mely Hyment pénz s czím szerzett | 182 |
A mely szív, míg nyereséget | 187 |
A mely szívnek érzeményi | 268 |
A mesterség: boldog lenni | 262 |
A mezei gazdságban | 243 |
A mit kívül, belől esmér | 305 |
Amor ezer mesterségét | 313 |
Amornak sok a rokonja | 317 |
Amor nélkül a szép és jó | 329 |
Amort, kinek buja kény | 247 |
A sors ura bölcsen teszi | 301 |
A szélnél is sebesebben | 269 |
A szerelem ád kezdetet | 267 |
A szerelem és barátság | 247 |
A szerelem és reménység | 171 |
A szerelem keserűjét | 321 |
A szerelem oskoláját | 215 |
A szerelem örömei | 228 |
A szerelem erkölcsöket | 317 |
A szerelmet, melyre két szív | 268 |
A szerencse kebelében | 227 |
A szivárvány színeivel | 321 |
A szív minden indulatja | 306 |
A szív minden indulatja | 322 |
Asznak a rét virágjai | 235 |
A szokáshoz, emberekhez | 227 |
A teremtő szerzeménye | 265 |
A természete emlőiből | 178 |
A természet kebelében | 186 |
A test pompás szépségei | 215 |
A tudomány és dicsőség | 191 |
A veszélyes fergetegben | 216 |
A világ egy nagy üres tér | 231 |
A világ nagy tengeréből | 262 |
Az aranynyal teli zacskó | 307 |
Az egész nagy természetbe | 266 |
Az életnek tengerében | 281 |
Az életnek tengerében | 284 |
Az első csók ajkaiból | 234 |
Az emberi tétemények | 319 |
Az emberszív, valamig vér | 234 |
Az ember fő indulatja | 314 |
Az embert, ki kebelében | 323 |
Az ész minden új tudatával | 307 |
Az istennek akaratja | 284 |
Az, kinn nyargal száguldozva | 217 |
Az örökké nyughatatlan | 244 |
Az öröm egy kényes virág | 269 |
Az öröm, kit bánat s csömör | 318 |
Az öröm úgy nevelkedik | 283 |
Balul téssz, ha kárhoztatod | 164 |
Bizodalom fő áldása | 179 |
Boldogítani, boldogulni | 319 |
Boldogok, míg még ártatlan | 284 |
Boldog óra! Hogy lágaim | 298 |
Csupán magad, értelmes ész | 305 |
Addig a bú fellegével | 189 |
Eddig csak bús henyélésben | 192 |
Egy istenért, egy hazáért | 228 |
Egy kincsetek van, oh leányok! | 283 |
Egymás mellett be szépen áll | 191 |
Egy szavára - siralmaimnak | 230 |
Egy szép hölgynek ellenében | 249 |
Egy szép s jó szűz tiszteletét | 304 |
E hiányos poréletben | 320 |
Élés által a szerelem | 248 |
Éljük (dorgálni ki meri)? | 232 |
Éljük, éljük az életet | 300 |
Éljük okos ítélettel | 250 |
Első kegyes tekintete | 212 |
Eltörlötték inségemet | 188 |
Erdőn, mezőn zúgva dúl-fúl | 308 |
Érzékeny szív, értelmes ész | 282 |
Érzeményeink hajnalában | 315 |
Esmérd meg az embereket | 250 |
Ezen földi poréletben | 269 |
Ezerféle képzeletek | 228 |
Ezer öröm virágozik | 299 |
Ez órának lejártával | 246 |
Ezt a roppant természetet | 280 |
Fagyva fekszik a természet | 246 |
Fájdalmaimban átkoztalak | 186 |
Fellengző reményekkel | 217 |
Gyűlöllek én asszony-férfi | 285 |
Ha a hideg, feszegető | 266 |
Ha csak a szép vonz téedet | 272 |
Ha csak habos testi kények | 249 |
Ha egy szép test látására | 285 |
Ha igaz a vélekedés | 213 |
Ha itt a dél, már készen vár | 211 |
Hajházzonmás uraságot | 212 |
Ha kedvesem mellettem ül | 210 |
Halljátok, kik esmerétek | 183 |
Ha némelykor, - csak futtában | 263 |
Ha nem érnek az elmével | 233 |
Ha nem ügyel az ész rája | 317 |
Ha tavasznak leheltére | 286 |
Ha úgy nézed szépségedet | 235 |
Hivség, mely oly erősen áll | 208 |
Hivség, mely oly erősen áll | 209 |
Hogy a hírnek templomában | 320 |
Hogy először megnyílt nékem | 265 |
Holnap nem lesz, a mi ma van | 214 |
Hol nem jártak gondolataim | 272 |
Hűlt helye a sűrű dombon | 236 |
Igazságnak, valóságnak | 298 |
Kendericzék! fülemilék | 322 |
Két dolog van, oly szükséges | 270 |
Két elmében egy értelem | 288 |
Kedz idején fösvénykedni | 315 |
Ki a tömlöcz penészéből | 230 |
Ki egy szép s jó feleségben | 250 |
Kiki maga útján járjon | 308 |
Kivált, ragyás, aszott bagoly | 185 |
Leány! midőn gombolyodnak | 289 |
Legény! leány! míg eredben | 216 |
Libyának homokjain | 306 |
Más a világ ábrázatja | 190 |
Megemésztéd az erdőnek | 316 |
Midőn a nap sugárinak | 270 |
Midőn gyerekidőnk elmult | 193 |
Midőn reggel felserkenünk | 210 |
Mígy az élet tavaszában | 302 |
Miként sejti ő lelkemből | 241 |
Miket, szívem ömledezvén | 323 |
Mind az, a mit a halandók | 241 |
Minden nap új kellemekkel | 303 |
Minden vizek kicsapának | 286 |
Minekután a kezünket | 187 |
Mint a tavasz virágzatja | 232 |
Mint borzasztó havasoknak | 251 |
Mint dühödik, üvöld, ordít | 246 |
Mint egy nap az esztendőben | 232 |
Mint előzi akaraom | 216 |
Mióta, mint bimbóikból | 313 |
Mit nem kíván, miket nem sejt | 263 |
Mosolygva jönnek, mennek | 209 |
Most négyszer hét esztendeje | 233 |
Munka töltvén nappalimat | 229 |
Musám te! ki zokogással | 183 |
Ne csudáld, hogy majd minden szó | 303 |
Néha, midőn mellettem ül | 191 |
Ne káromold, sőt hálájad | 231 |
Ne mérkéld, oh balgatag ész! | 189 |
Nem, ki névért, dicsőségért | 237 |
Nem mind myrtus, a mit Amor | 281 |
Nézd e rózsát bimbójában | 190 |
Nincsen minden emberfőben | 318 |
Nincsen, nem volt, nem is lészen | 267 |
Nincs öldöklőbb, nincs mérgesebb | 300 |
Oh te! ki a nagy világnak | 242 |
Oh te! szivem kedveltjének | 262 |
Oly szükséges szívemnek ő | 305 |
Ő is engem szeretvén | 189 |
Ő mellette nem érzem én | 218 |
Őrizzétek jó nevetek | 285 |
Ragyogó mellcsillagodat | 302 |
Rokon embertársatokkal | 304 |
Seregesen megy a vadlúd | 208 |
S hát meg újra lobbot vete | 187 |
Soká fel nem támadhatott | 244 |
Sokan voltak, kik őt kérték | 298 |
Sokat mondékkellemiről | 316 |
Sokat mondék szeretteimről | 213 |
Sokkal szebb most a természet | 290 |
Sok szép s jó van itt a földön | 272 |
Sokszor, midőn bámulással | 248 |
Sorsunk vászna e föld hátán | 264 |
Szabadságban, szeretetben | 236 |
Szegény vagy rossz belsejébe | 237 |
Szerelemről hogy jól írjon | 301 |
szilajságunk szelidítni | 193 |
Szinte majd már összecsaptak | 242 |
Szív s ész külön két kalauz | 245 |
Te az idők tengerébe | 299 |
Te ki élted boldogságát | 288 |
Te szemének tekintete! | 288 |
Ti, a sorsnak ostorai | 184 |
Tiéd minden gondolatja | 190 |
Ti, kik Himfyt dicséritek | 251 |
Ti, kik kívül úgy fázátok | 185 |
Ti, kik szívem fájdalmával | 186 |
Tökéletes birodalom | 208 |
Tőle jönnek, hozzá térnek | 214 |
Tudós lehetsz, de bölcs nem vagy | 243 |
Úgy szi lelkem boldogságot | 321 |
Van egy erkölcs, melyet imád | 242 |
Vétettem én, mondván, hogy jég | 184 |
Volt egy idő, hogy Aurora | 313 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.