Kisfaludy Károly válogatott munkái I.

Előszó

Kisfaludy Károly 1788. február 5-ikén született Téthen, ősrégi nemes családból. Atyja Zalavármegye egyik vezérlő embere s több izben országgyűlési követ volt; a nagy tudományú és műveltségű ember alaposan ismerte a klasszikusokat s németül és francziául is értett. Erős világi hajlamai mellett kimért és rideg volt, ki a neki nem tetsző tisztviselők ellen latin versekben gúnyiratokat irt és terjesztett. Anyja, Sándorfi Anna, zalamegyei királyi ügyész és birtokos leánya, igen eleven eszű, melancholiára hajló, de alapjában víg lelkű nő volt. Eleinte Sümegen laktak, a honnan mintegy öt év múlva Győrmegyébe költözködtek, előbb Csécsénybe, majd Téthre. Nyolcz gyermekük született, kik közül többen előkelő állásra és névre tettek szert: Sándor, elsőszülöttjük, a híres költő; Mihály, győrmegyei alispán; János, József nádor hadsegéde, és Károly.
A gyermek születése a 37 éves anya életébe került. Ez nagy csapás volt a férjre, ki ezentúl még ridegebb és zárkózottabb lett, de még nagyobb a fiúra, ki minden testvérénél inkább rászorult arra, hogy legyen a ki szeretettel mérsékli hevét s védő angyalul álljon közte és a zordon apa között. Maga Sándor így írja le viszonyát atyjához: „Atyámnak kemény és szoros fenyíték alatt való nevelésében sem szivem, sem elmém ki nem nyílhatott. Korhely, gazember, semmirevaló voltak a szokott nevezetek, melyekkel illete többnyire. szegény jó anyám halála után atyám még csudálatosabb, keményebb kezde irántam lenni, s valóban jó lelkű s bölcs atyámat soha meghittemnek, barátomnak nem kivánhattam." Pedig Sándort az apa a maga módján szerette, de Károlyt az "anyaölés" miatt gyűlölte. Vissza