I. kötet | |
Előszó | |
Gyermekkor és ifjúság (1799-1811) | |
A vén diófa | 3 |
Az apa, eredete és jelleme | 5 |
Károly születése; az anya halála | 10 |
Károly Győrött; a falu és a város | 17 |
Kisfaludy hadapród, utóbb zászlótartó | 23 |
A katonaság ellenkezik Károly természetével; állásának becsülete az övé is | 30 |
Első szerelme; a Vallomások | 37 |
Király otthon; nénjéhez megy | 52 |
Jegyzetek az első fejezethez | 66 |
A hányatás évei (1812-1818) | |
Pályaválasztása; miért lesz festő? | 79 |
Kisfaludy és a színház | 90 |
A Gyilkos; a valószínűség kérdése | 99 |
Zách Klára | 111 |
Versek | 122 |
Kisfaludy és a bécsi műakadémia | 130 |
Olaszországba megy; meddig marad oda | 139 |
Hepplerné | 149 |
Lyrai költemények | 162 |
Jegyzetek a második fejezethez | 177 |
Ifjúkori dolgozatok (1819-1820) | |
Kisfaludy és a színészet | 189 |
A színészet hatása drámairodalmunkra | 202 |
Budapest; lakosság és város; a társadalmi élet hija | 214 |
A Fehérmegyei társulat | 226 |
Ilka | 241 |
A Kérők; ingatag alapja; a komoly alakok | 261 |
Szécsi Mária; a tárgy fölfogása és Kisfaludy komikai ereje; mivel védekezik Gaal kifogásai ellen | 276 |
Gaal György; hogyan fordul hozzá Kisfaludy | 282 |
Hogyan jut Kisfaludy a német színpadra? | 293 |
Jegyzetek a harmadik fejezethez | 305 |
A műdráma és nyelve (1820-1822) | |
Kisfaludy drámai dictiója és lényének alapvonásai; drámai kifejezésének kifejlődése | 319 |
Helmeczy figyelmessé teszi Kisfaludyt a neologiára | 328 |
Átmenet a műdrámához | 341 |
Mikes adomája Mohamedről; Bólyai szomorújátéka | 352 |
Első Ulászló | 367 |
Kisfaludy drámai tehetsége; az események s a jellemek drámaisága | 373 |
Hogyan él Kisfaludy; a múlt árnyékai és az eszmék világa | 388 |
Jegyzetek a negyedik fejezethez | 400 |
II. kötet | |
Az Aurora (1822-1830) | |
A nőnevelés Magyarországon a század elején | 5 |
Kisfaludy indítványa és az írói társaság | 18 |
Igaz Sámuel zsebkönyve | 25 |
A kiadás terhe és Kisfaludy jelleme | 32 |
Az Árpádia; előrajza | 39 |
A költészet és a képírás | 46 |
A régi és új szerkesztés módja | 59 |
Jegyzetek az első fejezethez | 71 |
A magyar romanticismus | |
A franczia forradalom és a német romanticismus | 81 |
A romanticismus és Kisfaludy egyénisége | 90 |
Kisfaludy mint lyrikus | 96 |
A népköltészet emelkedése Európában | 107 |
A romanticismus az Aurorában | 121 |
A türelmetlen fiatalok | 128 |
Kisfaludy és Kazinczy | 135 |
Kisfaludy egyénisége; szíve és jelleme; gavallér, nem tud gazdálkodni | 155 |
Az Aurora-kör | 164 |
Jegyzetek a második fejezethez | 175 |
A vígjáték | |
Állandó lakás; dr. Löffler és családja | 185 |
A német romantikus dráma | 197 |
A Betegek | 206 |
Kénytelen jószívűség; Kotzebue; Klingsberg | 217 |
Csalódások; tartalma | 229 |
A tragédia és komédia | 242 |
Jegyzetek a harmadik fejezethez | 259 |
A próza | |
Allegóriák: Élet és Halál; Pálma és Cyprus; Vándor és Sphinx | 265 |
Víg elbeszélések: Barátság és Szerelem | 283 |
A neologia és az ellenzék | 301 |
A társadalmi romanticizmus | 314 |
Magyarország 1825 előtt | 325 |
Aesthetikai irodalmunk kezdete; Schedius és Greguss; Bitnicz és Toldy | 340 |
A cosmopolitikus vonás és fejlődés a magyar romanticizmusban | 356 |
Kisfaludy tevékenysége a közügyek felé hajlik | 362 |
Kisfaludy betegsége | 377 |
Jegyzetek a negyedik fejezethez | 384 |
Függelék | 395 |