Vasútépítéstan II/1-3.

Tartalom

1. füzet
III. rész. A vasúti felépítmény.
I. szakasz. A vágány.
I. Fejezet. Általános rész.
1. A vágány alkotó részei.
2. A sínszálak. A terjeszkedő hézag. — A sínvégek összeeresztése. — A heveder- kötés. — Felváltott és szemközti illesztés a két sínszálban 1
3. Az aljak. Keresztaljak. — Hosszaljak. - Magánaljak. — A talpas illesztés. — A szabad illesztés. — Az excentrikus illesztés. 4
4. A kapcsoló szerek. Oldalerők. - Hosszanti erők. -- A kapcsoló szerek rendeltetése 5
5. A sinek anyaga. A kovács-vas sinek hámlása. — Aczélfejü sinek. — Az ingotaczél sinek. — Ezek egyenletes kopása 6
6. Az aczélsinek koptatásának mértéke. Az aczél helyes keménységi fokának kérdése. — A német vasutak egyesülete által gyűjtött adatok. — Franczia adatok 9
7. A sinek beszerzése. Sinek szállítására vonatkozó feltételek. — A) A gyártásra vonatkozó feltételek; — B) A sínpróbák: Hajlító kísérletek, ütő kísérletek, szakító kísérletek. — A vasutak egyesületének salzburgi megállapodásai. A minőségi szám. Anyagpróbák. — C) A jótállás. — A m. kir. államvasutak ide vonatkozó feltétfüzete 14
8. Az aljak anyaga. I. A talpfák. Tölgy-, bükk- és fenyőtalpfák. A talpfák vetődése. Tartósságukra vonatkozó tapasztalatok. — II. A vastalpak. Előnyeik a talpfákkal szemben. — III. A kőaljak 24
i). A talpfák tartósságának fokozása. I. A fa-ló eltávolítása: 1. Téli döntés. — 2. Kilúgozás. — 3. Gőzöltetés. —II. A fa-lé megóvása. — 1- Aszalás (Fréret). — 2. Bemázolás. — 3. Pörkölés. — 4. Itatás. Áztatás útján (Kyan). Alacsony nyomás alatt (Boucherie). Magas nyomás alatt (Burnett, Bethell). — A telítésre használt anyagok. Kéneső sublimat (Rütgers). Rézgálicz. Czinkchlorid. Kátrányolaj. Utóbbiak keveréke. Kátránygőzzel való telítés (Paradis, Blythe). — Az itatás gazdasági jelentősége. Az itatás költsége. A tartósság fokozása. Összefoglalás — 28
10. Az ágyazás anyaga. Szükséges tulajdonságai. — A homok. — A kavics. A tört kavics. Egyéb anyagok. Az anyagok közötti választás 35
II. Fejezet. A sínszálak.
11. A sinek keresztszelvényéről. A lapos sinek. - A nyeregsín. - A gombasín. - A kettősfejű sín. - A szélestalpú sín. - A keresztszelvények összehasonlítása
12. A sinek hosszúsága. A vassínek hosszúsága. - A hosszúság növekedése az ingot-aczél sinek alkalmazása óta. - A hosszú sinek alkalmazásának előnye - Túlságos sínbosszúságok hátrányai. - A sínhosszúság valasztasa.
13. Szólestalpú sinek. A részarányos szelvény megokolása. — A sínméretek empyrikus fejlődése. — Azu. 11. szabványos sínszélvény kérdése. I. A sínfej alakja és átlagos méretei. — II. A síntörzs alakja és méretei. III. A síntalp alakja és méretei. — IV. A szélestalpú sinek súlya. — Közelítő képletek a súly kiszámítására. — Jegyzet - - 42
14. Kettősfejü sinek vagy sarusinek. A részarányos szelvény és annak viszonyszámai. — A Bullheaded szelvény és viszonyszámai. — Közelítő súlyképletek a sarusinek részére. — A sínsaruk alakja. — Az ék alkalmazása.— A saruk súlya
15. Adott hatásszenvedésnek ellenálló sínszelvények megszerkesztése. A számítás általános menete és a választott közelítő módszer megokolása.— A számítás alapjául szolgáló feszültség választása. — Új szelvények szerkesztésénél inkább szilárdságtani alapon történő kézbesítést végzünk. — I. A legnagyobb nyomaték meghatározása kereszt- és magánaljak esetében. A szélső aljközök választása a talpas és a szabad illesztés esetében. —
II. A legnagyobb nyomaték meghatározása bosszaljak esetében. — E nyomaték megoszlása a vágányszálak különböző alkotó részeire. — III. A tehetetlenségi nyomaték meghatározása. — Közelítő képletek. — IV. A sínszelvény meghatározása kereszt- vagy magánaljak esetében. — Közelítő képletek a megfelelő sínmagasságra. — Az egyenletes kopás figyelembevétele aezélsineknél. — A közelítő sínszelvény ellenőrző számítása. —
V. A hosszaljakon nyugvó felépítményben keletkező feszültségek kiszámítása
16. A hevederkötés. I. A hevederkötésről általában. — Átlagos méretei a talpas illesztésnél. — A sín és a hevederek keresztmetszeti modulusai közötti helyes arány, szabad illesztés esetében. — II. A hevederszel vény megszerkesztése. — Keréktámasztó hevederek. Példa. — III. A hevederkötés összekapcsolása. — IV. A hevederkötés felhasználása a sinek rögzítésére. —
V. A csavarok részletei. — VI. A csavarházak lazulása és ennek meggátlása 104
17. Különleges lievederkÖtések. A Fisher-féle hevederkötés. — Dering hevederjei
18. Összetett sinek 105
111. Fejezet. A keresztaljakon nyugvó vágány.
19. A keresztaljuk méreteiről általában. Hosszúságuk. — Alátömködésük módja. — A keresztaljakra ható hajlító nyomaték nagysága. — A kavicságyra gyakorolt fajlagos nyomás nagysága. — Az aljak alsó és felső szélességére, valamint a magasságukra befolyó körülmények. — Példa 107
20. A keresztaljak egymástól való távolságáról. Az elméletileg legczélszerűbb távolság. — Tényleg választott talpfaközök. — A sínhosszúság visszahatása a talpfaközök pontos megállapítására. — Az alátömködés lehetősége. — Példák 110
21. A talpfákról. Keresztszelvényük és méreteik. — A kapcsolás kézi erővel és munkagépekkel 110
22. A sinek megerősítése a talpfákra. I. szegezés. — A szegek alakjának részletei. — Az előfúrás czélszerűségének kérdése. — Különleges szegalakok.— A szegek száma és elhelyezése a talpfákon. — A sinek hosszanti eltolásának meggátlása a szegek segítségével. — II. A szegezés hatásszenvedése.— A szegek eltolására és kihúzására ható erők. — A szegek erőbírása. — A szemezésnek csekély biztonsága. — III. A csavarok alkalmazása. — A síncsavarok. — Ezek előnyei. — Elterjedésük. — IV- A vágány biztositása. — Desbriéres-féle gyűrűk. — Cochran lemezei. — A párnalemezek.— Fa- vagy vasbütykök. — A Speidl-féle sínkapocs. — Vasaljak bevonása. —
V. A saiusineknek a ta'píákra való megerősítése. — Faszegek. — Vasszegek. — Vassal bélelt faszegek. — Csavarok 118
23. A szélestalpú- és a sarusinek összehasonlítása. A szélestalpú rendszer előnyei. — Építő költségek. — A fentartás költségei. — A sarusines rendszer előnyei. — A vágány biztonsága. — A talpfák mechanikai behatások elleni megvédése. — A sínkiváltás gyorsasága. — Összefoglalás 138
24. A vastalpakról. I. A vastalpak keresztszelvénye. — Ezek összehasonlítása a szilárdság szempontjából. — Az ágyazáson való kedvező megfekvés. — Összefoglalás. — II. A vastalpak hosszmetszete. — Hosszúságuk és alakjuk. — A végek lezárása. — III. A vastalpak súlya és utóbbinak fokozása. 140
25. A sinek megerősítése a vastalpakra. — 1. Csavarkötés fa-alátétek közvetítésével. — 2. Közönséges csavarkötés fedő lemezkék segítségével. — 3. Csavarkötés excentrikus fedő lemezkékkel. — 4. Csavarkötés excentrikus oldallemezkékkel. — 5. Csavarkötés fogazott fedő lemezkékkel. — 6. Csavarkötés ékalakú szorító lemezekkel. — 7. Csavarkötés egyetlen csavarral. — 8. Csavarkötés párnalemezek alkalmazásával. — 9. Csavarkötés párnalemezek és egyoldalú csavarokkal. — 10. Csavarkötés kampók közvetítésével. — 11. Csavarkötés rugalmas fedő lemezkékkel. — 12. Csavarkapcsolás rugalmas szorító lemezekkel. — 13. Kampók és ékekkel való" megerősítés. — 14. Megerősítés kampók és rugalmas szegek segítségével. — 15. Megerősítés kampók és rugalmas villákkal. — A legjobb kapcsolás kérdése 150
26. Vastalpak ócska sínekből. — Oesterreicher szerkezete — Osztr. államvasutak szerkezete — Wagner javaslata 168
27. A fa- és vaskeresztaljak összehasonlítása a költségek szempontjából. 171
28. A keresztaljak ágyazása. A német ágyazás. — Az angol ágyazás. — Utóbbinak víztől mentesítése. — A padka czélja. — Támaszfalak alkalmazása. — A mégmagasbítás megadása a körívekben. — Az ágyazás felszíne. — Az ágyazásnak méretei. — A padka méretei. — A földművek képzelt koronaszélessége 175
29. A kereszttalpfákon nyugvó vágány fektetése. Kitűzés. — A vágány lerakása az esetben, ha a kavics a pálya közelében szerezhető be. — Szükséges szerszámok és eszközök. — A terjeszkedő hézag bősége. — A szegezés. — A pályaszín szabályozása. — Az irány szabályozása. — A borító kavics beszállítása. — A felépítmény fektetése az esetben, ha a kavicsot távolról kell a helyszínre szállítani 184
30. A vágány fektetése kanyarulatokban. A szabványos sínhosszúságon kívül szükséges rövid sínek mérete. — A belső sínszálba fektetendő rövid sinek számának meghatározása. — A sinek görbítése. — A görbítendő sinek ívmagasságának kiszámítása, — Hajlító gépek. — A kanyarulati vágány bővítése és magasbítása. — Ezek mérésére szolgáló eszközök 190
IV. Fejezet. A hossz- és magánaljak.
31. A hossztalpfák. Kivételes alkalmazásuk. — Ferde hidaknál. — Kövezett útburkolatokban. — Készletek. — Erdei pályák 201
32. A vasból képzett hosszaljakról általában. — A különböző szerkezetek miként való csoportosítása 202
33. Az egy rész íí rendszer. — Barlow szerkezete. — Hartwich felépítménye. — Soignie szerkezete. — A Felda-vasút felépítménye 203
34. A kótrészB rendszer szélestalpú sínekkel. A Hilf-felépítmény kezdetleges alakja. — Különböző módosításai az illesztések elhelyezése dolgában. — Szerkezeti részletek. — A hossztalpak hevederszerű összeköttetésének szükségessége. — A Vautherin szelvényű hosszaljak. — Speidl B. szerkezete. — A Hagemeister és Wagner-féle keretrendszer. — Hohenegger felépítménye. — A Haarmann-vágány. — Jebens hevederkötése 207
35. A két részű rendszer, eltérő alakú sínszelvényekkel. Heusinger szerkezete. Speidl B. szerkezete. — Pfannkuche szerkezete. — Winkler javaslata. — Szerző javaslata. ~ Schwarczkopff tervezete. — Haarmann legújabb szerkezete - - -
36. A hároinrészíí rendszer. Köstlin-Battig felépítménye. — Seheífler szerkezete. — A De Serres-Battig-íéle felépítmény. — Speidl B. tervezete 227
37. A hosszaljakon nyugvó vágány ágyazása és fektetése 231
38. Összehasonlítások. I. A hosszaljakkal szerkesztett rendszerek egymás közötti összehasonlítása. — 1. Építési költségek dolgában. — 2. Fen tartási költségek dolgában. — 3. Az ágyazáson való kedvező megfekvést illetőleg. - 4. A hevederkötés tökéletessége. — II. Összehasonlítás a keresztaljakkal. — A hossztalpak előnyei. — A kereszttalpak előnyei. — A hossz- és keresztaljak kérdése a gyakorlat mezején 233
39. A kő magánaljak. A kőkoczkákról. — A szegezés.— A koczkák merőleges vagy átlós állása. — A vágányszélesség biztosítása. — Magánaljak mesterséges kövekből 238
40. Vas magánaljak. Lapalakú aljak. — Harangaljak. — A Livesey-féle harangok. — Magánaljak hegesztett vasból 239
V. Fejezet, Különleges vágányok.
41. Útátjárók vágánya. — A nyomkarima részére szükséges hézag. — Védő sinek vagy védő gerendák 241
42. A hidakon fekvő vágány. A külső sínszál miként való megmagasbítás kereszttalpfák és hossztalpak esetében.— Védő sinek és védő gerendák a kizökkenések meggátlására, — Vashidak hőmérsékleti hosszváltozásai. — Terjeszkedő készülékek a hídvágány és a folyó pálya között 243
43. A közúti vasutak vágányai. A közönséges rendszer. — A perambulator rendszer. — Utóbbinak hátrányai. — I. A hossz talpfákon nyugvó közúti vágány. — A Philadelphia-sín. — A félhold-sín. — A csatorna-sinek. — II. A vas-hosszaljakon nyugvó közúti vágány. — A Hartwich-sín. — Féral felépítménye. — Wimby és Levick szerkezete. — Haarmann közúti felépítmény szerkezetei. — A Demerbe-sín. — Rimbach rendszere. — Heusinger von Waldegg szerkezete. — III. A sarukon nyugvó közúti vágány. — Broca rendszere. — Albred és Spielmann felépítménye. — Böttcher szerkezete. — IV. Záró észrevételek. A vágányszélesség választása. — A méretek kiszámítása. — A keresztszelvény előnyös alakja — A hevederkötés. — A kövezéshez való jó csatlakozás. — Az ágyazás. — Körivek fektetése 250
44. Gyorsan átrakható vágányok. Ezek jelentősége a versenyreképes termelés szempontjából. — A helytmaradó vágányoktól eltérő rendeltetésük. — Feltételek, a melyeknek megfelelniök kell. — Decauville vágánya. — A Fowler-féle jármok. — A Legrand-jármok. — Bernúth-Sasse szerkezete.— Dietrich szerkezete. -- Orenstein és Koppéi szerkezete. —Haarmann szerkezete. — Faaljakkal képzett vágányok. — A Spalding-jármok. — Egyéb szerkezetek. — A Junker és Gaertner-féle vágány. 262
2. füzet
III. rész. A vasúti felépítmény.
II. szakasz. A vágányok kereszteződése.
I. Fejezet. A vágányok kereszteződéséről általában.
Bevezetés 1
1. Vágánykeresztezés forgó sínekből 1
2. Vágánykeresztezés rögzített sínekből. A keresztezés ismertetése. — A könyöksinek magasbítása. — A nyomkarima alátámasztása 2
3. Vágánykeresztezések állítható alkotórészekkel 7
4. Vágány keresztezések magasított mellékvágánynyal 8
5. A keresztezés hézaga ínak bősége. 1. A könyöksinek és a keresztezés csúcsa közötti hézag bősége. — 2. A vezető sinek hézagának bősége 9
6. A keresztezés hajtásának kifejezése 13
7. A kettős keresztezések vezető sínéiről 14
8. A tompa keresztezésekről 16
II. Fejezet. A keresztezések szerkezetéről.
9. A keresztezés méreteinek megállapítása. 1. Hosszúsági méretek. — 2. Magassági méretek 18
10. Sínekből képzett keresztezések. Vassinekből. — Vassinek acélcsúcscsal. Acélsínekből. — Kettős keresztezések acélsínekből 21
11. Öntött vasból gyártott egyszer« keresztezések. Kéregöntésű keresztezések. — Öntött vas keresztezések kiváltható könyöksinekkel, illetőleg csúcsokkal 30
12a. Megfordítható öntöttvas- és olvasztott acélkeresztezések 39
12b. Az egyszerű keresztezések vezető sínéiről 42
13. Kéregöntésű kettős keresztezések 47
14. Derékszögű keresztezések. Sínekből. — Öntvényekből 49
15. A szerkezetek összehasonlítása. 1. Költségek dolgában. — 2. A biztosság szempontjából. — 3. A vonatoknak a keresztezéseken való járása szempontjából
16. A megmagasbított mellékvágánya keresztezések szerkezete. Sínekből. — Öntvényekből
17. Közúti vasutak keresztezései
18. A keresztezések alj beosztása 58
19. A vágány kereszteződések kiszámítása és vázlatos megjelölése 62
III. szakasz. A kitérők.
1. Fejezet. A váltókról.
20. Bevezetés
21. A váltókról általában. 1. Az egyszerű tolósínes váltó. — 2. A páros tolósmű váltó. — 3. Szemközt fekvő kettős tolósínű váltó. — 4. Leerősített sínekből képezett váltó. — 5. A két csúcssínű váltó. — 6. A fővágány megszakítása nélküli váltó-szerkezet 67
22. A két csúcssínű váltóról általában. I. A csúcssinek hosszúsága. — II. A váltó tövénél szükséges sínközök meghatározása. — III. A váltók görbületi viszonyai. — 1. Az irányeltérítés érintőleges körívvel történik. — 2. Bizonyos szög alatt elágazó egyenesnek nyomán. — 3. Körívvel, (le nem érintőlegesen. - IV. A váltócsúcsnál szükséges felnyitás nagysága. — V. Az egyenes és görbe csúcssínű váltók összehasonlítása. — VI. A váltó körívének nyombővítéséről.- 77
23. A két-csúcssínü váltó szerkezetének ismertetése. A tősinek. — A csúcssinek. — A váltó saruk. — A tősarú. — Az állító készülék. — A vonó rúd. — A kötő rudak. — A váltórácsozat. — Lemezes váltók. — A váltók ágyazása 89
24. A tő- és csúcssinekröl. I. A tő- és csúcssinek csatlakozása. — II. A tősinek illesztéseiről. — III. A csúcssinek rugalmas rezgéseinek meggátlása 95
25. A kötő- és vonórudakról 110
20. A váltósaruk. Öntött vasból. — Hengerített vasból 115
27. A csúcssinek gyökkötése. A tőlemez. — Hevederes kötések. — Forgócsapos kötés. — Hevederek és forgócsapok együttes alkalmazása 121
28. Az állító készülékről általában. I. A rendszerek áttekintése. — Forgattyús állító készülékek. — Emeltyűs állító készülékek. — Egy és két irányban működő nehezékkel ellátott emeltyűs állító készülékek. - II. Az állító készülékek fontosabb adatai. — III. A két irányban működő nehezékkel ellátolt emeltyűs állító készülékek faj változatai. — 1. Szilárd nehezékkel. — 2. Függőleges síkban mozgó nehezékkel. — 3. Vízszintes síkban mozgó nehezékkel. — 4. Összehasonlítás. — IV. Átcsapó nehezékkel ellátott állító készülék. — V. A váltóállás jelzése. — VI. A váltó állításának egyéb módjai 135
29. Az állító készülékek szerkezetéről. A szerkezet ismertetése. - Használandó méretek. — A jelzőlámpások berendezése 148
30. Biztosító berendezések. A csúcs elleni menet veszélyei. — Pedálsinek. — Váltózárak. — Elektromos ellenőrző készülékek. — Különleges saruszerkezetek
31. A kettős és részarányos váltókról
32. A közúti vasutak váltói. Szilárd sínekből. ~ Egy darab váltó nyelvvel. - Csappanó váltók. — Kettős váltók. — Önműködő nyelves váltók 107
II. Fejezet. A kitérőkről.
33. A vetítő módszer 170
34. Az egyszerű egyenes kitérő. Görbületi viszonyok és sugarak. — I. A kitérő számítása általánosságban. — II. Közelítő képletek. — III. A rendelkezésre álló sínhosszuságok befolyásáról a kitérők méreteire. — IV. Táblázatok. — V. A kitérők szerkesztése. — VI. Az egyenes kitérők vázlatos megjelölése. — VII. Példa 179
35. A kettős kitérő 198
36. Egyszerű egyenes kitérők kereszteződése. Példa 201
37. A részarányos kitérő 214
38. Az ellenkező görbületű köríves kitérő. 1. A kitérő pontos kiszámítása. — II. Közelítő képletek. — III. Az ellenkező görbületű köríves kitérők vázlatos megjelölése 217
39. Azonos görbületű köríves kitérő. I. A kitérő pontos kiszámítása. — II. Közelítő képletek. — III. Az azonos görbületű köríves kitérők vázlatos megjelölése 223
40. Táblázatok. A. Köríves kitérők táblázata (y = 01)2). — B. Köríves kitérők táblázata (y = (HM). — 1, példa. — 2. példa.- 226
41. Kitérők beiktatása köríves vágányokba. 1. Egy egyenesnek a beiktatása valamely köríves vágányba. — 2. Két metsződő egyenes beiktatása valamely köríves vágányba. — 1- példa. — 2. példa 239
42. Az angol kitérő. I. Az angol kitérő kiszámítása. — II. Táblázatok. — Példa. — III. Az angol kitérők szerkezeti részletei. — IV. Az angol kitérő vázlatos megjelölése 244
43. A kitérők összevonása 260
III. Fejezet. A vágányok kapcsolása
44. Végkitérők egyenes vágányok között. 1. Végkitérők párhuzamos vágányok között. — 1. Ha a vágányok egymáshoz közel fekszenek. — 2. Ha a vágányok egymástól távol fekszenek. — 3. Ha a vágányok között még egy átmenő vágány fekszik. — II Végkitérők ferde vágányok között. — 1. Ha az összekötendő vágányok hajlásszöge kisebb a kitérő keresztező szögénél. — 2. Ha az összekötendő vágányok hajlásszöge nagyobb a kitérő keresztező szögénél. — 3. Ha az összekötendő vágányok egymástól távolabb fekszenek, vagy ha hajlásszögük csak kevésben tér el a kitérő szögétől. — 4. Közelítő képletek- — Példa 261
45. Végkitérök egyenes és köríves vágányok között. I. Végkitérők egyenes fővágányból köríves mellékvágányba. - 1. Ha az egyenes vagány a körív külső oldalán fekszik. - 2. Ha az egyenes vágány a körív belső oldalán fekszik. - II. Végkitérők köríves fővágányból egyenes mellékvágányba. - 1. Ha az egyenes vágány a körív külső oldalán fekszik. — 2. Ha az egyenes vágány a körív belső oldalán fekszik 271
46. Végkitérők köríves vágányok között. I. Ha a külső vágányt a belsőbe vezetjük át. — II. Ha a belső vágányt a külsőbe vezetjük át. — Példa. 278
47. Közbenső kitérők egyenes vágányok között. I. Közbenső kitérők párhuzamos vágányok között. — 1. Ha a vágányok egymáshoz közel vannak. — 2. Ha a vágányok egymástól távolabb fekszenek. — II. Közbenső kitérők ferde vágányok között. — 1. Ha az összekötendő vágányok közel fekszenek. — 2. Ha a kapcsolandó vágányok egymástól távol vannak. — Ha az összekötendő vágányok tompa szög alatt kereszteződnek. — Példa 283
48. Közbenső kitérők egyenes és köríves vágányok között 294
49. Közbenső kitérők köríves vágányok között. Példa 296
50. Kereszt kitérők. I. Párhuzamos vágányok között. — II. Ferde vágányok között 301
51. Több párhuzamos vágány összekötése. 1. Az anyavágány a kitérő hajlásszöge alatt van elhajolva. — 2. Az anyavágány az első és második kitérő között el van görbítve. — 3. Az anyavágány a kitérő kettős szögével hajlik a fővágányhoz. — 4. Az anyavágányt részarányos kitérő beiktatásával térítjük el. — 5. Az anyavágányt köríves kitérő beiktatásával térítjük el. — (). Különleges elrendezések. — Sokszögű anyavágány. — Angol kitérőkkel való kapcsolás 305
52. Több egyközépes köríves vágány összekötése 316
53. Párhuzamos vágányok összevonása 320
IV. Fejezet. A kitérő k központosítása.
54. A kitérők központosításáról általában. Közvetett és közvetetlen központosítás
55. A váltóknak rudazatokkal való állítása. A rudazat, — Támasztó csigák — Golyós ágyak. — A csatornák. — A rudazat irányváltozásai. — A hőmérsékleti hosszváltozások kiegyenlítése. — A vezetéki emeltyűk alapozása 325
56. A központosított váltók állítása. A csúcssinzárók. — A csúcssineket egyszerre mozgató csúcssín zárók. — A csúcssinek fölhasíthatósága. — A csúcssineket egymásután mozgató csúcssínzárók. — A váltóállításkor végzendő munkamennyiség. -- Az átváltást könnyítő berendezések 332
57. Lábítók és váltóreteszek. A központból mozgatott állító sínek. — Önállóan működő lábító sinek. — Légnyomásos lábítók. — Váltóreteszekhez kapcsolt lábítók. — Kettős működésű váltóreteszek 344
58. A váltóknak drótokkal való állítása. A drótvégek illesztése. — Támasztó csigák. — Vízszintes csigák. — Csuklókban mozgó csigák. — Az irányeltérítést közvetítő láncok. — A láncos csigák. — A csigaszékek alapozása. — A hőmérsékleti kompenzációs készülékek. — A feszítő csavarok. — Önműködő kompenzációs készülékek 353
59. Az állító csiga. A csúcssineket egyszerre átváltó csúcssínzárók. - A csúcssineket egymásután állító csúcssínzárók. — Drótszakadások következményeit elhárító berendezések. —A reteszes csigák 361
60. A merev rudazatok és a kettős drótvezetékek közötti választás 371
61. Központ ősit ott váltóknak a helyszínén való állítása. (Banovits-féle központosítás)
63. A kitérők központosításakor használt jelző készülékek. A karos jelzők ismertetése. — Az angol jelzés. — A német jelzés. — A jelzőknek egyszerű drótvezetékekkel való állítása. — A jelzőknek kettős drótvezetékekkel való állítása. — A kétkarú jelzők mindkét karjának közös vezetékkel való állítása. — Különböző árbocokon lévő két karnak közös vezetékkel állítása. — Az örs-jelzőkről. — Forgó-tárcsás jelzők. — Csapó tárcsás jelzők 375
63. A központi állító készülék általános leírása. A váltótornyok és váltóbódék. — Az állító emeltyűk alakja. — Az emeltyűk kilincse. — Áttétellel működő emeltyűk. — A hajtódobok. — Kétfelé forgató emeltyűk 387
64. A központi készülék emeltyűinek össze függéséről. I. Általában. — A vonatok biztosításának föltételei. — A blokkozás. — II. Az emeltyűk összefüggésének szerkezeti megoldása, — Az emeltyűk reteszelése. — A Vignier-féle készülékek. — Az emeltyűk kilincselése. — A Saxby-Farmer-féle központi készülék. — A Schnabel és Henning-féle készülék. — A Rüppel-féle készülék. — A Froitzheim-féle készülék. — Záróemeltyükkel ellátott készülékek. — A Büssing-féle készülék. — A Zimmermann és Buehloch-féle készülék. — A Banovits-féle készülék 394
65. A jelzőemeltyűk blokkozása. A Siemens-féle induktor. — A Siemens-Halske-féle blokk-készülék ismertetése. — Az ébresztő csengetyűk. — Az áramkapcsolások. — Ellenséges jelzők kiblokkozásának meggátlása. — A jelző- és váltó-emeltyük közötti összefüggés a Siemens-Halske féle állító készülékekben. — A Schnabel-Henning-féle készülék blokkozása. — Rüppel-féle készülék blokkozása. — A Zimmermann-Buchloch-féle készülék blokkozása. — A Banovits-féle blokk-készülék. — A mechanikai blokkozás 424
66. Egyszerűbb összefüggések váltók és jelzők között. 1. Ha a váltók. valamint a jelzők állító készülékei a váltók tőszomszédságában vannak elhelyezve. — II. Ha a váltó állító-készüléke annak tőszomszédságában van elhelyezve, a jelző-állító készülék pedig nagyobb távolságra fekszik a váltótól. — III. Ha nemcsak a jelzőknek, de a váltóknak állító készülékei is távol fekszenek a váltók helyszínétől 443
67. Az ellenséges váltókról. Az elterelésre szolgáló csonka vágányok. — Vágányzárók. 449
68. A központosítandó vágánycsoportok általános elrendezése. A központi készülék helyének megválasztása. — A központosított kerületek kiterjedése. — Régi vágánycsoportok kitérőinek összetolása. — A váltók kapcsolása. — Az átváltás erőszükséglete. — Az összekapcsolandó váltók megválasztása. — A váltók szabványos állása. — Útátjárók központosítása 453
69. A kitérők központosítására vonatkozó tervezetek külső alakjáról. A porosz államvasutak erre vonatkozó határozmányai. — A helyszínrajz. — A zárótáblázatok. — A magyarázó jelentés. - A költségvetés 457
70. Pályaelágazások biztosítása. 1. Valamely egyvágányú pályából történő elágazás. — 2. Valamely egyvágányú pálya elágazása kétvágányú pályából. - 3. Kétvágányú elágazás kétvágányú pályából. — 4. Kétvágányú pályából ugyanabból a csomópontból valamely szintén kétvágányú pályán kivül még egy egyvágányú vasút is elágazik. — 5. Kétvágányú összeköttetés két kettős vágányú pálya között. — 6. Ellenkező értelmű pályaelágazások csoportosítása kettős vágányú pályákon. — Az ismertetett biztosítások szerkezeti megoldása 465
71. A nyílt pályán előforduló kitérők biztosítása. Ipari elágazás egyvágányú pályából. — Ipari elágazás kétvágányú pályából. - Kétvágányú pálya ideiglenes összevonása egyvágányú pályába 472
72. Kisebb állomások biztosítása. A csúcs elleni menet biztosítása egyvágányú pályák állomásain. — A vágány kereszteződésén való biztosítás kétvágányú pályák állomásain. — A közbenső állomások két vége felől érkező vonatok összeütközésének meggátlása magasan és mélyen fekvő közbenső állomások eseteiben. — A vonatok biztosítása őket követő vonatok ellen, közbenső állomásokon
73. Nagyobb állomások kitérőinek központosítása. Általában. — A m. k. államvasutak budapesti személypályaudvarának biztosítása. — A m. k. államvasutak hatvani állomásának biztosítása 480
74. Függelék. A központosítás különleges módjai. — 1. Az elektromos váltóállítás. — Közvetetlenül ható készülékek. — Közvetett működésű készülékek. — 2. A víznyomásos központosítás. — 3. A légnyomásos központosítás 488
3. füzet
III. rész. A vasuti felépítmény.
IV. szakasz. A fordító korongok és toló padok.
I. Fejezet. A fordító korongok.
1. Bevezetés. Kis, közép és nagy fordító korongok. - A korongokat pótló vágányelrendezések 1
2. A fordító korongok szerkezetének általános ismertetése. - I. Az alátámasztás módjai. - II. A fordító korongok kerekeiről. - III. A fordító korongok központi csapjáról. - IV. A korongok forgatásakor keletkező ellenállások kiszámítása. - Példák. - V. A korongok hajtására és rögzítésére szolgáló berendezések. - Példa. - VI. A korong verme és ennek befödése. - Jegyzet. Martorelli javaslata 5
3. A kis korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak 4-6 m. átm. korongja. - Az osztrák-magyar államvasúttársaság 4-7 m. átm. korongja. - A rajnai vasút 4-08 m. átm. korongja. - Az Union-gyár korongja. - Weikum korongja. - Buresch korongja 26
4. A nagy fordító korongok részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak régibb korongja. - A dortmundi Union-gyár szerkezete. - Az osztrák-magyar államvasút-társaság nagy fordító korongja. - A m. kir. államvasutak újabb szerkezete 39
5. Apró korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A francia keleti vasút szerkezete. - A hannoverai lóvasút korongja. - A lyoni vasút korongja. - Tárcsás korong. - Golyós korong. - Középcsapon nyugvó tárcsás korong 52
6. A főtartókra, valamint a homlok- és csaptartókra ható nyomatékok megállapítása. - 1. A főtartókra ható nyomatékok. - 1. Ha az alátámasztás kizárólag a középső csapon történik. - 2. Ha az alátámasztás kizárólag a körfogaton történik. - 3. Ha az alátámasztás a középcsapon és a körfogaton közösen történik. - 1. Példa. - 2. Példa. - II. A homloktartókra ható nyomatékok. - A főtartók támaszponti nyomása. - A keletkező nyomatékok. - 3. Példa. - III. A csaptartókra ható nyomatékok. - 4. Példa 56
7. A tartók méreteinek megállapítása és szerkezeti részleteik. I. A fából való korongtartók. - II. Öntött vasból való tartók. - III. Hengerelt kettős-T tartók. - IV. Szögecselt kovácsvas és acéltartók. - V. Sinekből képzett tartók. - VI. A korongtartók egymással való összeköttetése. - Példa 67
8. A padlózattartókról. - I. A teljesgerincű padlózattartók. - II. A támasztékos padlózattartók. - III. A rácsos padlózattartók. - IV. Önttvaspadlózattartók 88
9. Az alátámasztó alkotórészek. - I. A kerekek. - II. A tengelyek. - III. A középcsap 94
10. A fordító korongok hajtószerkezete. - Fa hajtórudak. - fogaskerekű hajtógépek. - A fogaskerekek szerkezete és kiszámítása. - Jegyzet. I. A fogazásra vonatkozó általános tételek. - II. A fogazásra használt görbe vonatlak. - 1. A cikloisok. - 2. A körevolvens. - III. A fogak oldalainak alakítása. - 1. A ciklois fogazás. - 2. Az evolvens fogazás. - A kúpos kerekek szerkezete 105
11. A fordító korongok verméről. - A királykő. - Támaszfal burkolás. - Öntött vasból készült körfogati burkolás 122
12. A fordított korongokkal foganatosított vágánykapcsolásokról. - I. Nagy fordító korongokkal. - 1. Általában. - 2. A koronghoz csatlakozó szomszédos vágányok hajlásszögéről. - 3. több párhuzamos vágánynak összekötése valamely nagy fordító koronggal. - 4. Valamely nagy fordító korongnak egy mellette elhaladó vágánynyal való összeköttetése. - II. Kis fordító korongokkal 126
II. Fejezet. A toló padok.
13. Bevezetés 135
14. A sülyesztett toló padokról általánosságban. I. A toló padok tartóinak elrendezése. - II. A toló padok kerekeinek átmérője és száma. - III. A toló padok mozgatásáról. - Ellenállások. - Kézi toló készülékek. - Fogaskerekű hajtógépek. - Rögzítés. - Lejtős toló pályával elérhető munkamegtakarítás. - Példa. - IV. A toló padok tartóinak hatásszenvedése. - 1. A főtartókra ható nyomatékok. - 2. A kereszttartókra ható nyomatékok. - 3. Az ikertartók egybekötése. - Példa. - V. A toló padok kerekeinek szerkezete 136
15. A sülyesztett toló padok szerkezetének részletesebb ismertetése. 4 m. hosszú, síntartós tolópad. - 5-7 m. hosszú szegecselt tartós toló pad. - 5-5 m. hosszú lokomotiv toló pad. - Az Union-gyár toló padja. - A berlinsettini vasút toló padja. - A franica "Nord"-vasút gőz toló padja. - Gázzal hajtott toló pad. - Kötéllel hajtott toló pad. - Víznyomással hajtott toló pad 165
16. A pályaszinti toló padokról általánosságban. I. Bevezetés. - II. Aprókerekű toló pad. - Klett-féle toló pad. - Dünn-féle toló pad. - III. Nagyobb kerekű pályaszinti toló pad. - Sülyesztett kereszttartókkal. - Sülyesztett kereszttartókkal és kerekekkel. - Konzóltartós toló padok. - Jegyzet. Zimmermann szabadalma 193
17. Az apró kerekű pályaszinti toló padok szerkezetének közelebbi ismertetése. A francia "Midi" vasút toló padja. - Klett-féle gőz toló pad. - A Paris-Lyon Mediterrannée vasút Dünn-féle toló padjai 200
18. A nagyobb kerekű pályaszinti toló padok. Az osztr.-magy. államvasút-társaság toló padja. - Clauss-féle gőz toló pad. - A francia "Nord"-vasút toló padja. - A francia "Est"-vasút konzólos toló padja. - A francia "Nord"vasút konzólos toló padja. 208
19. A toló padoknak és fordító korongoknak szerkezeti egyesítése. Egyszerű fordító toló pad. - A párisi "St.Lazare" pályaudvar lokomotiv-fordító toló padja. - A víznyomásos forgató dobok 221
20. A vágányzárók. A helytálló vágányzárók. - Fából. - Ócska sínekből. - Szegecselt vasból, ütközőkkel. - Mozgó vágányzárók. 225
V. szakasz. A vasuti felépítmény költségeiről.
21. Általában. A felépítményi anyag mennyiségének kifejezése. - Példán. Felépítményi anyagkimutatások szabványos fő- és mellékvasutak, valamint keskeny pályák folyó vágányai, kitérői, angol kitérői, kereszteződései részére. Nagy fordító korong anyagkimutatása. - Jegyzet. Az erősbített sinek térfoglalása 230
22. A felépítményi anyagok egységárai. I. A felépítményi vasanyagok egységára. - A) A folyó vágány alkotórészének egységára. - B) A vágánykapcsolások vasszerkezetének egységárai. - II. A felépítményi faanyag egységára. - III. A felépítményi vas- és faanyagok szállító költségei. - A) A közuti szállítás költésge. - B) A vasuti szállítás költésge. - IV. A felépítményi ágyazó anyag egységára. - Jegyzet. A Ganz-gyár átlagos árai. - Példák. Szabványos fő- és mellékvasutak, valamint keskenypályák folyó vágányainak és kitérőinek költsége. - Kereszteződések és angol kitérők költségei 247
23. A felépítmény fektetésének munkaköltségei. I. A folyó vágány munkaköltsége. - A kitérők és kereszteződések fektetésének munkaköltségei. - Példa. 265
24. Költségvetések. Egész vasútvonalak felépítményi költségvetésének összeállítása a m. kir. államvasutaknál szokásos minta szerint 274
25. Függelék. A kitérők központosításának költségvetésére vonatkozó példa. 280

Témakörök