Kísérleti tapasztalatok a kompetencia fejlesztéséről

Előszó

Az iskolapszichológiai hálózat jelenlegi, kísérleti szakaszában kiemelt feladat, hogy elméletileg és módszertanilag is megalapozzuk ennek a formálódó alkalmazott pszichológiai területnek a tevékenységprofilját. Ez a feladat abból ered, hogy a tényleges munkával párhuzamosan jelölődnek ki az újabb és újabb konkrét, megoldásra váró problémák, határozódnak meg a lehetséges beavatkozási színterek és módszerek, valamint abból, hogy az iskolapszichológusok jórészt olyan korosztállyal foglalkoznak (kisiskoláskor, serdülőkor), melyek pszichológiai szempontokat érvényesítő megismerése és alakítása eddig módszertanilag meglehetősen kiforratlan volt. A kezdeti tapasztalatok szerint az iskolapszichológus munkája során főként tanulási és magatartási problémákkal jellemezhető gyerekkel kerül kapcsolatba, az ezekkel való foglalkozáshoz kér tőle segítséget a pedagógus. A felmerülő gondok megoldását célzó feltárómunka irányulhat az adott problémára ill. törekedhet a tágabb, mélyebb összefüggések elemzésére is, míg a segítő, korrektív munka, hatás élhet egyéni ill. csoportos megközelítésmódokkal. Jelen tanulmányban egy olyan kísérleti és gyakorlati munkáról számolunk be, melyben többféle vizsgálati módszerrel bemérve, kiválasztottunk különböző magatartási problémákra, beilleszkedési zavarokra utaló jegyeket mutató gyerekeket, majd részükre csoportos foglalkozást szerveztünk, azzal a céllal, hogy fejlesszük önismeretüket, kommunikációs készségüket, szociális interakcióbeli hatékonyságukat - vagyis azon szociális kompetenciát biztosító skill-jeiket, melyek szerényebb fejlettsége e gondok hátterében állhatnak. Vissza