Bevezetés | 17 |
A reakcióidő | 24 |
Történeti visszapillantás | 26 |
A reakcióidő mérésére szolgáló készülék | 27 |
A reakcióidő függése az ingertől | 33 |
A reakcióidő függése az organizmustól | 48 |
A reakcióidő korrelációi és felhasználásai | 62 |
Az asszociáció | 66 |
Történeti háttér | 66 |
Az asszociációs kísérletekben használt módszerek | 69 |
Ugyanarra a szóra adott különféle válaszok frekvenciája vagy közkeletűsége | 73 |
Az asszociációk osztályozása | 76 |
A szabad asszociációs kísérlet alkalmazása a diagnosztikában és a hazugság-leleplezésében | 92 |
A figyelem | 99 |
A figyelem meghatározó tényezői | 101 |
Váltás és fluktuáció | 104 |
A figyelem elterelése | 113 |
Két dolog egyidejű végzése | 117 |
A figyelem vagy a felfogás terjedelme | 120 |
Érzelem - I. Kifejező mozgások | 140 |
Az érzelem aktivációs elmélete | 141 |
Az arckifejezés | 144 |
Az érzelmek vokális kifejezése | 158 |
Az arckifejezés elsődleges dimenziói | 160 |
Örökletesség és tanulás az arckifejezésben | 165 |
Érzelem - II. Energetika | 170 |
Az aktivációs mechanizmusok | 170 |
A bőr elektromos vezetőképessége | 174 |
A bőr elektromos vezetőképességének pszichológiai meghatározói | 182 |
A GSR jelentősége a pszichológiában | 200 |
Érzelem - III. Egyéb testi elvátlozások | 201 |
Vérkeringés | 201 |
Lélegzés | 210 |
Az izomfeszültség | 216 |
Egyéb változások és mutatók | 223 |
Aktivációs sémák (minták) | 226 |
Hazugság-leleplezés | 231 |
Pszichofizika - I. A küszöbök meghatározása | 239 |
A határok módszere | 243 |
Az átlagos hiba módszere | 247 |
A gyakorisági módszerek | 249 |
A küszöbök természete | 273 |
A küszöbök és a Wber-féle törvény | 275 |
Állandó hibák és sorozat-effektusok | 279 |
Pszichofizika - II. Értékskálák kidolgozásának módszerei | 290 |
Liminális különbségeken alapuló skálák | 291 |
Frakcionálási módszerek | 295 |
Az egyenlő érzékleti távolságok módszere | 304 |
Páros összehasonlítás | 312 |
A rangsorolási módszer | 317 |
A reakcióidő felhasználása skálák szerkesztésére | 323 |
A bőr érzékletei | 330 |
Az érzőidegvezetés | 331 |
A bőr különböző érzékleteinek elhatárolása | 337 |
A bőrérzékek adaptációja | 353 |
Tapintási észlelés | 362 |
A kémiai érzékek | 367 |
Ízlelés | 369 |
Szaglás | 376 |
Szaglási küszöbök | 385 |
Az ingerek és a recepciós folyamatok természete | 393 |
Hallás | 399 |
A cochlea és a hallóideg | 402 |
A hallási elméletek | 404 |
A hallás dimenziói | 407 |
Az egyszerű hangok kombinációi | 417 |
Inadekvát aurális jelenségek | 421 |
A süketség | 426 |
Auditív térészlelés | 430 |
Látás | 446 |
A látás ingere | 446 |
A pálcikák és a csapok szerepe a látásban | 450 |
A világossághoz és a homályhoz való adaptáció | 453 |
Idői és téri tényezők | 459 |
Világosság | 464 |
A látási élesség | 470 |
Színlátás | 475 |
Binokuláris látás | 487 |
A forma észlelése | 494 |
Ábra és alap | 494 |
Perceptuális egységek | 499 |
A kontúr | 503 |
Ábrák álcázása | 506 |
Az arány mint az alak egyik jellegzetessége | 509 |
Geometriai érzéki csalódások | 511 |
Figurális utóhatások | 518 |
A szín észlelése | 523 |
A szín észlelésének problémái | 523 |
A tárgy színének észlelése normális megvilágítási viszonyok esetén | 529 |
A megvilágítás megtévesztő jelzései | 539 |
Mezőtényezők | 542 |
Adaptáció | 546 |
A kontraszt | 548 |
Vizuális mélységészlelés | 554 |
A mélység lehetséges jelzőmozzanatai | 556 |
A sztereoszkóp és a sztereoszkopikus látás | 566 |
A mélységészlelés pontossága | 571 |
Akkomodáció és konvergencia | 578 |
A nagyság és a távolság közötti összefüggés | 584 |
Tárgyak észlelése | 593 |
A szemmozgások és az észlelés | 600 |
A szemmozgások megfigyelésének és regisztrálásának módszerei | 602 |
Fixáció és asszociált szemmozgások | 606 |
Szemmozgások olvasás közben | 613 |
Követő szemmozgások és a külső mozgás észlelése | 622 |
Kompenzáló szemmozgások | 630 |
Tájékozódás a térben | 636 |
A tanulás. Bevezetés és áttekintés | 642 |
A tanulási kísérlet általános sémája | 644 |
A tanulási kísérlet célja és tervezése | 656 |
Kondicionálás | 658 |
A feltételes reflex. Pavlov kutatásai | 658 |
A megerősítés közelebbi természete | 663 |
A kioltás problémája | 677 |
Időrelációk | 688 |
Beállításbeli és "akarati" tényezők | 695 |
Generalizáció és diszkrimináció | 700 |
A diszkriminációs tanulás | 707 |
Diszkrimináció közvetlen összehasonlítás nélkül | 711 |
Mely jelzések hatékonyak az eredményes diszkriminációnál? | 715 |
"VPSZ - Vikariáló próba szerencse" | 728 |
A "késleltetett rakció" | 733 |
Jelzések megtanulása embereknél | 738 |
Tanulás az útvesztőben | 745 |
Szenzoros jelzések az útvesztő-tanulásban | 746 |
A labirintus elrendezése mint a tanulás tényezője | 750 |
Néhány technikai kérdés | 757 |
Mit tanulnak az állatok a labirintusban? | 760 |
Hogyan tanulható meg az útvesztő? | 771 |
Útvesztő-tanulás embernél | 784 |
A tanulás és a teljesítmény motivációja | 795 |
A teljesítmény tényezői | 795 |
Belső késztetés és külső ösztönzők | 811 |
Negatív belső késztetések és ösztönzők | 811 |
Másodlagos ösztönzők | 824 |
Nem organikus elsődleges belső késztetések és ösztönök | 829 |
Emberi belső kséztetések és ösztönzők | 832 |
Az emlékezet | 843 |
Kísérleti módszerek az emlékezet tanulmányozására | 844 |
Az emlékezeti kísérletekben használt anyagok | 851 |
A bevésés | 855 |
A bevésés folyamata | 859 |
Felidézés | 872 |
Felismerés | 878 |
Megtartás | 880 |
A felejtés gyorsaságát befolyásoló tényezők | 885 |
Transzfer és interferencia | 891 |
A transzferkísérletek felépítése | 893 |
Kétoldali transzfer. Készségek átvitele egyik testrészről a másikra | 897 |
Az emlékezet gyakorlása | 903 |
A megfigyelés gyakorlása | 906 |
Transzfer az útvesztő-tanulásban | 908 |
Transzfer az inger és a reakció viszonylatában | 913 |
Visszahatás | 925 |
A megtartás (vagy a felejtés) elméletei | 933 |
Gazdaságosság a tanulásban és a teljesítméynben | 947 |
A felmondás mint segítség a tanulásban | 947 |
Egészben vagy részenként való tanulás | 950 |
Halmozott és elosztott tanulás | 956 |
Reminiszcencia | 965 |
Munka és fáradtság | 970 |
A készség elsajátításának eredményes módja | 983 |
Problémamegoldás: gondolkodás | 989 |
A gondolkodás folyamatát vizsgáló kísérletek | 990 |
A problémamegoldás kapcsolata a transzferrel | 1003 |
A beállítódás mint a problémamagoldás egyik tényezője | 1007 |
A következtetés mint az információk hasznosítása | 1021 |
Irodalom | 1031 |
Rövidítések az irodalom- és névmutatóhoz | 1115 |
Tárgymutató | 1117 |