Kísérleti pszichológia I-II.

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'Robert S. Woodworth: Kísérleti pszichológia I-II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.153 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-4029-0
Megjegyzés:	Számos ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	17
A reakcióidő	24
Történeti visszapillantás	26
A reakciódidő mérésére szolgáló készülék	27
A reakcióidő függése az ingertől	33
A reakcióidő függése az organizmustól	48
A reakcióidő korrelációi és felhasználásai	62
Az asszociáció	66
Történeti háttér	66
Az asszociációs kísérletekben használt módszerek	69
Ugyanarra a szóra adott különféle válaszok frekvenciája vagy közkeletűsége	73
Az asszociációk osztályozása	76
Az asszociációs reakcióidő	82
A szabad asszociációs kísérlet alkalmazása a diagnosztikában és a hazugság-leleplezésben	92
A figyelem	99
A figyelem meghatározó tényezői	101
Váltás és fluktuáció	104
A figyelem elterelése	113
Két dolog egyidejű végzése	117
A figyelem vagy a felfogás terjedelme	120
Érzelem - I. Kifejező mozgások	140
Az érzelem aktivációs elmélete	141
Az arckifejezés	144
Az érzelmek vokális kifejezése	158
Az arckifejezés elsődleges dimenziói	160
Örökletesség és tanulás az arckifejezésben	165
Érzelem - II. Energetika	170
Az aktivációs mechanizmusok	170
A bőr elektromos vezetőképessége	174
A bőr elektromos vezetőképességének pszichológiai meghatározói	182
A GSR jelentősége a pszichológiában	200
Érzelem - III. Egyéb testi elváltozások	201
Vérkeringés	201
Lélegzés	210
Az izomfeszültség	216
Egyéb változások és mutatók	223
Aktivációs sémák (minták)	226
Hazugság-leleplezés	231
Pszichofizika - I. A küszöbök meghatározása	239
A határok módszere	243
Az átlagos hiba módszere	247
A gyakorisági módszerek	249
A küszöbök természete	273
A küszöbök és a Weber-féle törvény	275
Állandó hibák és sorozat-effektusok	279
Pszichofizika - II. Értékskálák kidolgozásának módszerei	290
Liminális különbségeken alapuló skálák	291
Frakcionálási módszerek	295
Az egyenlő érzékleti távolságok módszere	304
Páros összehasonlítás	312
A rangsorolási módszer	317
A reakcióidő felhasználása skálák szerkesztésére	323
A bőr érzékletei	330
Az érzőidegvezetés	331
A bőr különböző érzékleteinek elhatárolása	337
A bőrérzékek adaptációja	353
Tapintási észlelés	362
A kémiai érzékek	367
Ízlelés	369
Szaglás	376
Szaglási küszöbök	385
Az ingerek és a recepciós folyamatok természete	393
Hallás	399
A cochlea és a hallóideg	402
A hallási elméletek	404
A hallás dimenziói	407
Az egyszerű hangok kombinációi	417
Inadekvát aurális jelenségek	421
A süketség	426
Auditív térészlelés	430
Látás	446
A látás ingere	446
A pálcikák és a csapok szerepe a látásban	450
A világossághoz és a homályhoz való adaptáció	453
Idői és téri tényezők	459
Világosság	464
A látási élesség	470
Színlátás	475
Binokuláris látás	487
A forma észlelése	494
Ábra és alap	494
Perceptuális egységek	499
A kontúr	503
Ábrák álcázása	506
Az arány mint az alak egyik jellegzetessége	509
Geometriai érzéki csalódások	511
Figurális utóhatások	518
A szín észlelése	523
A szín észlelésének problémái	523
A tárgy színének észlelése normális megvilágítási viszonyok esetén	529
A megvilágítás megtévesztő jelzései	539
Mezőtényezők	542
Adaptáció	546
A kontraszt	548
Vizuális mélységészlelés	554
A mélység lehetséges jelzőmozzanatai	556
A sztereoszkóp ésa sztereoszkopikus látás	566
A mélységészlelés pontossága	571
Akkomodáció és konvergencia	578
A nagyság és a távolság közötti összefüggés	584
Tárgyak észlelése	593
A szemmozgások és az észlelés	600
A szemmozgások megfigyelésének és regisztrálásának módszerei	602
Fixáció és asszociált szemmozgások	606
Szemmozgások olvasás közben	613
Követő szemmozgások és a külső mozgás észlelése	622
Kompenzáló szemmozgások	630
Tájékozódás a térben	636
A tanulás. Bevezetés és áttekintés	642
A tanulási kísérlet általános sémája	644
A tanulási kísérlet célja és tervezése	656
Kondicionálás	658
A feltételes reflex. Pavlov kutatásai	658
A megerősítés közelebbi természete	663
A kioltás problémája	677
Időrelációk	688
Beállításbeli és "akarati" tényezők	695
Generalizáció és diszkrimináció	700
A diszkriminációs tanulás	707
Diszkrimináció közvetlen összehasonlítás nélkül	711
Mely jelzések hatékonyak az eredményes diszkriminációnál?	715
"VPSZ - Vikariáló próba szerencse"	728
A "késleltetett reakció"	733
Jelzések megtanulása embereknél	738
Tanulás az útvesztőben	745
Szenzoros jelzések az útvesztő-tanulásban	746
A labirintus elrendezése mint a tanulás tényezője	750
Néhány technikai kérdés	757
Mit tanulnak az állatok a labirintusban?	760
Hogyan tanulható meg az útvesztő?	771
Útvesztő-tanulás embernél	784
A tanulás és a teljesítmény motivációja	795
A teljesítmény tényezői	795
Belső késztetés és külső ösztönzés	797
Negatív belső késztetések és ösztönzők	811
Másodlagos ösztönzők	824
Nem organikus elsődleges belső késztetések és ösztönök	829
Emberi belső késztetések és ösztönzők	832
Az emlékezet	843
Kísérleti módszerek az emlékezet tanulmányozására	844
Az emlékezetikísérletekben használt anyagok	851
A bevésés	855
A bevésés folyamata	859
Felidézés	872
Felismerés	878
Megtartás	880
A felejtés gyorsaságát befolyásoló tényezők	885
Transzfer és interferencia	891
A transzferkísérletek felépítése	893
Kétoldali transzfer. Készségek átvitele egyik testrészről a másikra	897
Az emlékezet gyakorlása	903
A megfigyelés gyakorlása	906
Transzfer az útvesztő-tanulásban	908
Transzfer az inger és a reakció viszonylatában	913
Visszahatás	925
A megtartás (vagy a felejtés) elméletei	933
Gazdaságosság a tanulásban és a teljesítményben	947
A felmondás mint segítség a tanulásban	947
Egészben vagy részenként való tanulás	950
Halmozott és elosztott tanulás	956
Reminiszcencia	965
Munka és fáradtság	970
A készség elsajátításának eredményes módja	983
Problémamegoldás: gondolkodás	989
A gondolkodás folyamatát vizsgáló kísérletek	990
A problémamegoldás kapcsolata a transzferrel	1003
A beállítódás mint a problémamegoldás egyik tényezője	1007
A következtetés mint az információk hasznosítása	1021
Irodalom	1031
Rövidítések az irodalom- és névmutatóhoz	1115
Tárgymutató	1117