Kísérleti fizika II.

Előszó

A Kísérleti fizika című egyetemi tankönyv jelen második kötete - az ez évben harmadik kiadásban megjelent első kötet szerves folytatása - az első kötet előszavában körvonalazott célkitűzések szerinti feldolgozásban tárja az olvasó elé azokat az elektromosság- és mágnességtani ismereteket, amelyekre az egyetemek fizika szakos tanárjelölt és fizikus hallgatói további tanulmányaik során támaszkodhatnak, és amely ismeretanyagnak a felelevenítése a már működő tanárok, fizikusok és más szakemberek számára is hasznos lehet.
Annak megfelelően, hogy az elektromosságra vonatkozó ismereteink kialakulása szorosan összefonódott anyagszerkezeti kutatásokkal és gyakorlati alkalmazásokkal, a "klasszikus elektromosságtan" legfontosabb jelenségeinek és fenomenológiai törtvényeiknek lényegében kísérleti úton való megismertetésén kívül helyet kaptak a könyv megfelelő fejezeteiben atomfizikai jellegjű értelmezések és eredmények, valamint elektrotechnikai, ill. híradástechnikai alkalmazások is. Természetesen egyes atomfizikai értelmezések mélyebb megalapozására vagy kvantumelméleti továbbfejlesztésére csupán a későbbi részekben (az optikát és az atomfizikát tárgyaló, előkészületben levő harmadik kötetben) kerülhet sor, a technikai alkalmazások rendkívül nagy területéről pedig csak viszonylag kevés kérdéskört lehetett tárgyalni és ezt is többnyire csak vázlatos áttekintés igényével.
A mértékrendszereket illetően ma már aligha vitatható, hogy a fizikusnak a jelenleg leginkább alkalmazott két mértékrendszerben, nevezetesen a Gauss-féle CGS-rendszerben és az MKSA-rendszerben egyaránt tájékozódni kell tudnia; ezért a fontosabb összefüggéseket a könyv kezdettől fogva mindkét mértékrendszerben megadja, és bár a felépítés sorrendje inkább a "CGS-felfogásnak" felel meg, a tárgyalás során mód nyílik az "MKSA-felfogás" megismerésére is.
Az áttekintés és a tanulás megkönnyítését kívánja elősegíteni a tárgyalás rendszerességére és tagoltságára való törekvésen kívül a fogalmak és tételek dőlt betűs szedéssel való kiemelése, az apró betűs részek pedig - amelyek terjedelme a szövegnek kereken egyharmada - az anyagban jobban elmélyülni óhajtó olvasók igényeinek kielégítését szolgálják.
A szerző szeretné remélni, hogy a könyv az azt megfelelően használó hallgatók számára nemcsak bizonyos ismeretanyag egyszerű elsajátítására lesz alkalmas, hanem a fizikai gondolkodás fejlesztésével hozzájárul majd azoknak a készségeknek a kialakításához, amelyek a hivatás eredményes gyakorlásában jóval fontosabbak az emlékezetben tartott ismeretanyag mennyiségénél. Vissza

Fülszöveg

Ez az egyetemi tankönyv szerves folytatása az 1970-ben negyedik kiadásban megjelent Budó: Kísérleti fizika I. című tankönyvnek, és azokat az elektromosságtani és mágnességtani ismereteket tartalmazza, amelyekre az egyetemek fizika szakos tanárjelölt és fizikus hallgatói - a felsőoktatási reform kívánalmainak megfelelően - további tanulmányaik során támaszkodhatnak, és amely ismeretanyagnak felelevenítése a más működő tanárok, fizikusok és más szakemberek számára is hasznos lehet.
A terjedelem korlátozása érdekében a II. kötet is tömör fogalmazású, és apró betűs részek tartalmazzák azt az anyagot, amely a nagyobb elmélyülésre törekvő olvasók igényeinek kielégítését szolgálja.
A tankönyv anyagának feldolgozásában a szerző minden esetben a tapasztalatból, a kísérleti eredményekből indul ki, és a jelenségek fenomenológiai tárgyalása mellett a lehetőségek keretein belül ismerteti a jelenségek anyagszerkezeti, korpuszkuláris értelmezését és a legfontosabb gyakorlati alkalmazásokat is.
A III. kötet tartalmazza az optikát és az atomfizika elemeit, ezt a kötetet Budó Ágoston hirtelen elhunyta után társszerzője, Mátrai Tibor fejezte be. Vissza