1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kísérleti fizika I-III.

I. kötet: Mechanika, hangtan, hőtan, II. kötet: Elektromosságtan és mágnességtan, III. kötet: Optika és atomfizika

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 1.437 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-5966-3
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó az első kiadáshoz
E tankönyv elsősorban tudományegyetemeink fizika szakos tanárjelölt- és fizikushallgatóinak kíván tanulmányaikban segítséget nyújtani azáltal, hogy (a később kiadandó II.... Tovább

Előszó

Előszó az első kiadáshoz
E tankönyv elsősorban tudományegyetemeink fizika szakos tanárjelölt- és fizikushallgatóinak kíván tanulmányaikban segítséget nyújtani azáltal, hogy (a később kiadandó II. és III. kötettel együtt) a fizika fontosabb jelenségeinek, törtvényeinek és legjelentősebb alkalmazásainak lényegében olyan terjedelmű és mélységű rendszeres ismertetését tartalmazza, amilyen az egyetemeken a bevezető jellegű "kísérleti fizika" alapkollégiumnak - a jelenlegi tanterv szerint négy féléves, heti 4 vagy 5 órás előadásnak - felel meg. A könyv fő célja, hogy az említett alapkollégiummal kapcsolatban jól használható tankönyvként szolgáljon, és s későbbi tanulmányok számára szilárd alapot biztosítson, emellett azonban alkalmas legyen a már működő tanárok, fizikusok és esetleg más szakemberek ismereteinek felelevenítésére, illetve elmélyítésére is.
A fenti célkitűzések eredményes megvalósítása érdekében messzemenően törekedtünk arra, hogy a felmerülő számos szempontot a lehetőség szerint összeegyeztessük, és a felsőoktatási reformnak a könyv írása közben kialakult irányelveit figyelembe vegyük. Vissza

Tartalom

I. kötet:
Bevezetés
A fizika tárgya, feladata és módszerei11
Hosszúság- és szögmérés15
Időmérés22
Általános mechanika (Anyagi pontok és merev testek mechanikája)
Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test26
Az anyagi pont kinematikája
Helymeghatározás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Sebesség28
Szabadesés. Gyorsulás31
A sebesség és a gyorsulás tetszés szerinti egyenes vonalú mozgásoknál34
Harmonikus rezgő mozgás36
Vektorok39
A sebesség és a gyorsulás általános definíciója45
Hajítás. Egyenletesen gyorsuló mozgások48
Körmozgás. A gyorsulás felbontása tetszés szerinti mozgásoknál50
Az anyagi pont dinamikája
A dinamika alapjai
A tehetetlenség törvénye. (A Newton-féle axióma)54
Erő és tömeg. A Newton-féle második axióma56
A tömeg és az erő dinamikai mérése. A fizika mértékrendszerek (CGS és MKS rendszer)58
A súly. Az erő és a tömeg sztatikai mérése. A súlyos és a tehetetlen tömeg. Sűrűség és fajsúly60
A kölcsönhatás törvénye. (A Newton-féle harmadik axióma)65
Az erőhatások függetlenségének elve. (A negyedik axióma.) - Egyensúly68
A dinamika alapegyenlete. Erőtörvények. Mozgásegyenletek70
A dinamikai alapegyenlet alkalmazásai
A hajítás és a harmonikus rezgő mozgás dinamikai tárgyalása73
Kényszermozgások. Szabaderők és kényszererők. Alkalmazások egyenes vonalú mozgásokra. (Lejtő, Atwood-ejtőgép)75
Csúszási és tapadási súrlódás. Csúszás a lejtőn82
A görbe vonalú mozgásoknál fellépő erők. Mozgás előírt görbén82
A matematikai inga85
A bolygók mozgása. A Newton-féle gravitációs törvény87
A dinamikai alapegyenlet D'Alembert-féle (sztatikai) értelmezése92
Impulzus, munka, energia
Az impulzus94
Munka és teljesítmény. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka95
Helyzeti (potenciális) és mozgási (kinetikai) energia. A kinetikai energia tétele. A mechanikai energia megmaradásának tétele101
Merev testek kinematikája és sztatikája
A merev test helyzetének meghatározása. Transzláció és rotáció. A merev test általános és néhány speciális mozgása106
A merev testre ható erők összevetése112
Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása116
A súlypont (tömegközéppont)120
A merev test egyensúlya. Az egyensúlyi helyzet stabilitása. Állásszilárdság124
A virtuális munka elve127
Az egyszerű gépek128
A mérlegek132
A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei
A pontrendszer és a rá ható erők137
Az impulzusrendszer vagy súlyponttétel. - A rakéta mozgásáról139
Az impulzusnyomaték tétele143
Az energiatétel147
Az ütközés. Ballisztikus inga148
A merev test dinamikája
Merev test forgása rögzített tengely körül153
A tehetetlenségi nyomaték156
A csavarási inga és a fizikai inga. (Forgási rezgések)161
Henger vagy golyó gördülése a lejtőn. A gördülési súrlódás164
Szabad tengelyek167
Az erőmentes pörgettyű. A pörgettyű impulzusnyomatéka169
A pörgettyű forgatónyomaték hatása alatt. Alkalmazások172
A mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Egyenes vonalú egyenletes transzlációt végző koordináta-rendszerek. A Galilei-féle relativitási elv178
Gyorsuló transzlációt végző koordináta-rendszerek. Tehetetlenségi erő179
Forgó koordináta-rendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis-erő181
A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer; mozgások a forgó Földön. Az inerciarendszer kérdése186
A pörgettyűs iránytű és a mesterséges horizont190
A nehézségi erő és a gravitációs tér
A nehézségi erő (gyorsulás) változásai. Az Eötvös-inga. A tehetetlen és a súlyos tömeg egyenlősége192
Az árapály195
A gravitációs erőtér. Térerősség és potenciál197
Mesterséges holdak és bolygók202
Deformálható testek mechanikája
Szilárd testek, folyadékok és gázok. - Fenomenológiai és korpuszkuláris módszer207
A szilárd testek rugalmassága
Nyújtás és összenyomás. A nyomás210
Hajlítás, nyírás, csavarás. A rugalmassági állandók összefüggése és mérése212
Rugalmas deformációk és feszültségek. Rugalmas energia215
Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül. Szilárdság és keménység219
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
A folyadékok jellemzése. A nyugvó folyadék felszíne221
A nyomás a nyugvó folyadékokban. (A hidrosztatikai nyomás)222
A hidrosztatikai felhajtó erő. (Archimedes törvénye). Úszás227
Sűrűségmérés230
A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója232
Felületi feszültség és kapillaritás233
Nyugvó gázok mechanikája (aerosztatika)
A gázok nyomása és sűrűsége. A légnyomás mérése241
A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés. (A Boyle-Mariotte-törvény)243
Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Barométeres magasságmérés. Archimedes törvénye244
Légszivattyúk és manométerek; vákuumtechnika247
A levegő nyomásán alapuló eszközök és kísérletek252
Folyadékok és gázok áramlása (hidro- és aerodinamika)
Az áramlások leírása és felosztása. A kontinuitási egyenlet253
A Bernoulli-féle egyenlet és alkalmazásai267
Források és örvények. Cirkulációs áramlás262
A belső súrlódás (viszkozitás)266
Réteges áramlások. Foiseuille és Stokes törvényei. Viszkozitásmérés267
Turbulens áramlás. A Reynolds-féle szám; hidrodinamikai hasonlósági törvény271
Örvények keletkezése. A határréteg272
A hidrodinamikai ellenállás (közegellenállás)275
A dinamikai felhajtó erő. A Magnus-effektus276
A repülőgépről279
Vízierőgépek281
Rezgések és hullámok; hangtan
Rezgéstan
Harmonikus és nem harmonikus rezgések. Csillapítatlan regzések előállítása283
Harmonikus rezgések összetevése. Rezgések felbontása286
Csillapodó rezgések293
Kényszerrezgések; rezonancia. Rezgések regisztrálása295
Csatolt rezgések. Több szabadsági fokkal bíró rendszerek rezgései299
Hullámtan
A hullám fogalma. Hullámok terjedése egyenes mentén. Longitudinális és transzverzális hullám; polarizáció302
Egyenes mentén terjedő hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok306
Felületi hullámok (vízhullámok)311
Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció313
Interferencia317
A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése139
A Huygens-féle és a Huygens-Fresnel-féle elv. A visszaverődés, a törés és az elhajlás értelmezése324
A rugalmas hullámok terjedési sebessége. A hullámegyenlet326
Diszperzió és csoportsebesség329
Hangtan (akusztika)
A hangtan tárgya. Hangmagasság és hangszínezet331
Hangforrások; hangsugárzás. Húrok, pálcák, hártyák és lemezek rezgései334
Levegőoszlopok rezgései; sípok339
A hang terjedési sebessége342
A hang terjedése. A hanghullámok visszaverődése, törése, elhajlása és abszorpciója; teremakusztika344
A Doppler-hatás348
A hangtér jellemzői. Hangintenzitás és hangadósság349
Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése. Hangelemzés353
A hallás és a beszéd355
Konszonancia és disszonancia. Hangsorok358
Ultrahangok360
Hőtan
Hőmérséklet és hőmennyiség. A testek hőtágulása
A hőmérséklet mérése; hőmérsékleti skálák, hőmérők364
Szilárd testek hőtágulása368
A folyadékok hőtágulása371
A gázok térfogatának és nyomásának változása a hőmérséklettel (Gay-Lussac-törvényei)373
A gázok állapotegyenlete375
Hőmennyiség, fajhő, hőkapacitás379
A hőmennyiség és a fajhő mérése (kalorimetria). A fajhőmérések néhány eredménye380
A termodinamika főtételei és néhány alkalmazásuk
A hő mint energiaforma; a hő mechanikai egyenértéke384
Az első főtétel (energiatétel); a belső energia és az entalpia385
Ideális gázok belső energiája és entalpiája. A kétféle fajhő390
Valódi gázok belső energiája. A Joule-Thomson-féle kísérlet393
Az ideális gázok különböző állapotváltozásai395
A Carnot-féle körfolyamat398
A második főtétel (másodfajú perpetuum mobile; reverzibilis és irreverzibilis folyamatok; a termodinamikai hőmérsékleti skála)401
A második főtétel matematikai megfogalmazása; az entrópia403
Példák az entrópiára és az entrópiatételre407
A szabad energia és a szabad entalpia. A termodinamikai egyensúly feltételei409
Reakcióhő és affinitás412
A harmadik főtétel413
A molekuláris hőelmélet elemei
Atomok és molekulák. A kinetikai gázelmélet; a gáz modellje415
A gáz nyomásának és az állapotegyenletnek az értelmezése. A hőmérséklet molekuláris jelentése417
A gázmolekulák sebessége és a sebességeloszlás. Molekulasugarak420
Az energia egyenletes eloszlásának tétele. Gázok és szilárd testek fajhője422
Ütközési szám és közepes szabad úthossz425
Transzportjelenségek gázokban; a belső súrlódás s a hővezetés426
A Loschmidt-féle állandónak és a molekulák sugarának meghatározása429
Diffúzió és ozmózis431
A termodinamikai valószínűség. A második főtétel statisztikai jelentése434
A Boltzmann-féle eloszlás; a barométeres magasságformula és a szedimentációs egyensúly438
Statisztikai ingadozások. A Brown-féle mozgás440
Halmazállapot-változások; többfázisú és többkomponensű rendszerek
Olvadás és fagyás442
Párolgás és forrás. Telített gőzök. Szublimáció446
Cseppfolyósodás. Kritikus állapot. Ködképződés453
A levegő nedvessége458
A halmazállapot-változások (fázisátmenetek) áttekintése. A fázisszabály459
Oldatok, elegyek és halmazállapot-változásaik462
Gázok abszorpciója és adszorpciója467
Alacsony hőmérsékletek előállítása. Hűtőgépek. Gázok cseppfolyósítása468
Hőerőgépek472
A hő terjedése
Hővezetés, hőkonvenció és hősugárzás479
A légkör hőjelenségeiről484
Függelék: táblázatok491
Név- és tárgymutató499
II. kötet:
Elektrosztatika és magnetosztatika
Az elektrosztatikai tér vákuumban (levegőben)
Alapjelenségek és alapfogalmak: a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megoszlás12
Coulomb törvénye. A töltés egységei. A CGS- és az MKSA-mértékrendszerről15
Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezéséről. A töltés megmaradásának tétele18
Elektromos tér, térerősség, erővonalak. Ponttöltés elektromos tere. Gauss tétele20
Dipólus elektromos tere. Az elektromos tér erőhatásai dipólusokra és töltetlen vezetőkre24
Az elektromos potenciál és feszültség. Ponttöltés, dipólus és folytonos eloszlású töltés potenciálja28
A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön. Vezetők elektromos térben. Vezető gömb potenciálja32
Kapacitás; kondenzátorok36
Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése42
Energiasűrűség és erőhatások az elektrosztatikai térben45
Az elemi töltés meghatározása (Millikan kísérlete)47
Elektrosztatikai gépek49
Az elektrosztatikai tér szigetelőkben (dielektrikumokban). Érintkezési elektromosság
A dielektromos állandó és az eltolódási vektor. A vákuum esetén érvényes összefüggések általánosítása dielektrikumokra50
A szigetelők polározódása. Elektromos polarizáció és szuszceptibilitás. Erőhatások a dielektrikumokban55
A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma62
Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek65
Érintkezési elektromosság. Galvani- és Volta-feszültség; galvánelem67
A magnetosztatikai tér
A magnetosztatikai tér vákuumban. (Mágneses alapjelenségek; összehasonlítás az elektrosztatikával; a mágneses térerősség és mérése)72
A magnetosztatikai tér anyagi közegekben. (Mágneses indukció, mágnesezettség, permeabilitás, szuszceptibilitás; a magnetosztatikai tér két alaptörvénye; mágneses árnyékolás; lemágnesezés)80
A Föld mágneses tere85
A stacionárius elektromos áram (egyenáram)
Áramerősség, feszültség, ellenállás
Az elektromos áram fogalma; áramerősség88
Ohm törvénye és az ellenállás. A fémek fajlagos ellenállásának hőmérsékletfüggése92
Az áramsűrűség. Ohm törvényének mélyrehatóbb jelentése és általánosítása98
Kirchoff törvényei. Ellenállások (fogyasztók) soros és párhuzamos kapcsolása102
Áramforrások belső ellenállása; áramforrások kapcsolása106
Ellenállás-készülékek. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal. A feszültség és az áramerősség mérése kompenzációval109
Az áram- és feszültségmérő műszerek kapcsolása és mérési határuk kiterjesztése114
Az áram és a hő
A Joule-féle hő. Az áram munkája és teljesítménye116
Termoelektromos jelenségek (Seebeck-, Peltier- és Thomson-effektus)121
A stacionárius áram és a mágneses tér
Az áram mágneses tere. A Biot-Savart-törvény és néhány alkalmazása. Az áramerősség és a mágneses térerősség egységeiről126
A gerjesztési törvény és az áramvezetők mágneses tere132
A mágneses tér erőhatása sz áramvezetőkre. Áramvezetők közötti erőhatások135
Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere. A Lorentz-féle erő142
Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek144
Az elektromágnes és néhány alkalmazása149
Az elektromos áram folyadékokban (folyékony elektrolitokban)
Az elektrolízis alapjelenségei151
Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Az ionok töltése. Coulombméterek153
Az elektrolitikus disszociáció157
Az elektrolitikus vezetés mechanizmusa (Ohm törvénye és a vezetőképesség; ionvándorlás; az ionok mozgékonysága és súrlódása)160
Az elektrolitok vezetőképességének koncentrációfüggése. Megjegyzések a folyékony ionvezetőkre vonatkozólag165
Elektrolitikus polarizáció168
Galvánelemek és koncentrációs elemek; a normálpotenciálok170
Akkumulátorok176
Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai177
Elektrokinetikai jelenségek178
Az elektromos áram gázokban és vákuumban
Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban180
Nem önálló vezetés nagy vákuumban. A szabad elektron; az elektron fajlagos töltésének és sebességének meghatározása184
A vákuumban mozgó elektronok néhány alkalmazása: elektroncső (dióda), katódsugár-oszcilloszkóp, elektronoptika, elektronmikroszkóp189
Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés, katódsugarak és csősugarak196
Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; csúcs-, szikra- és ívkisülés202
A légkör elektromos jelenségeiről207
Az elektromos áram fémekben és félvezetőkben
A fémes vezetés mechanizmusa; a fémek elektronelméletéről209
A Hall-effektus és más galvanomágneses, illetve termomágneses jelenségek215
A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség216
A félvezetők áramvezetése; a sávmodell219
Kristálydiódák és tranzisztorok224
Az időben változó elektromágneses tér
Az elektromágneses indukció
Az indukció alapjelenségei. Lenz szabálya228
A Faraday-féle indukciós törvény és néhány alkalmazása (a mágneses indukció, térerősség és feszültség mérése; váltakozó áram előállítása)231
Indukció mozgó és nyugvó vezetőkben. A második Maxwell-egyenlet235
Kölcsönös indukció és önindukció. Az önindukció szerepe áramok be- és kikapcsolásánál238
Örvényáramok. Unipoláris indukció243
Az anyagok mágneses tulajdonságai
Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. A szuszceptibilitás, ill. permeabilitás mérése245
A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői. Szupravezetés és mágneses tér249
A mágnesség és a molekuláris áramok. Giromágneses hatások, elektronspin, Larmor-processzió253
A dia-, para- és a ferromágnesség értelmezéséről. Antiferromágneses anyagok és ferritek256
Mágneses kör: elektromágnes262
Váltakozó áramok (kvázistacionárius áramok)
A váltakozó áram fogalma: effektív áramerősség és feszültség265
Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia268
Számítások váltakozó áramú mennyiségekkel (vektordiagram és komplex számításmód). A váltakozó áramú Wheatsone-híd275
A váltakozó áram teljesítménye. Tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei279
Az indukció és az elektromágnesség főbb technikai alkalmazásai (elektromos gépek: elektroakusztikai eszközök)
Egyenáramú generátorok (dinamók) és motorok281
Váltakozó áramú generátorok és motorok; a háromfázisú áram286
Transzformátor. Az elektromos energia átvitele. Szikrainduktor292
Áramátalakítók, egyenirányítók295
Elektroakusztikai eszközök (mikrofon, telefonhallgató, hangszóró, magnetofon)297
Elektromágneses rezgések
Szabad rezgések zárt rezgőkörben299
Kényszerrezgések; rezonancia303
Csatolt rezgések305
Nagyfrekvenciájú rezgések előállítása régebbi módszerekkel; a rezgések néhány tulajdonsága308
Az elektroncső (trióda és többrácsos csövek). Erősítés elektroncsővel és tranzisztorral313
Rezgések és impulzusok előállítása elektroncsővel vagy tranzisztorral322
Elektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok)328
Az eltolódási áram és az első Maxwell-egyenlet330
A dróthullámok terjedése; telegráfegyenlet, tápvonalak333
Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása338
Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok (rádióhullámok) terjedése344
A drótnélküli távíró. A rádió adó- és vevőállomása348
Mikrohullámok353
A televízió359
A Maxwell-elméletről és a mértékrendszerekről
Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján; az elektronelméletről362
Az elektromos mértékrendszerek áttekintése373
Név- és tárgymutató
III. kötet:
Geometriai optika
Az optika tárgya, rövid történeti áttekintése és felosztása10
A geometriai optika alapjelenségei13
Fénytani alapfogalmak: fényforrás, fénynyaláb, fénysugár: sugárzási és fotometriai mennyiségek13
A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek16
A fény terjedési sebessége18
A fény visszaverődése21
A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában23
Teljes visszaverődés28
Fermat elve30
A fény diszperziója; spektrum31
Optikai leképezés tükrökkel és lencsékkel35
Az optikai kép fogalma35
A síktükör és főbb alkalmazásai36
Gömbtükrök40
Optikai leképezés gömb- és síkfelületen való törés útján47
Vékony lencsék52
Vastag lencsék58
Lencserendszerek62
A lencsék főbb leképezési hibái65
Az optikai leképezés geometriai elméletéről72
A szem és a fontosabb optikai eszközök76
A szem és a látás76
A fénynyalábok határolása; diafragmák82
A fényképezőgép, fotográfia87
Vetítőkészülékek90
A vizuális optikai eszközök nagyításáról. Az egyszerű nagyító91
A mikroszkóp93
A távcsövek97
Refraktométerek102
A prizmás spektroszkóp és spektrográf103
Fotometria és spektrofotometria; a színekről107
Fotometriai alapmennyiségek és törvények; vizuális (szubjektív) fotometria107
Sugárzásmérés (objektív fotometria)116
Közegek fényelnyelése123
Spektrofotometria125
A színekről; a színes fényképezés és a színes televízió elve131
Fizikai optika
A fény mint hullám; alapfogalmak142
A fény interferenciája144
A fényinterferencia feltételei; koherencia144
A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek; a Young-, Fresnel-, Pohl- és Selényi-féle kísérletek149
Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken; az egyenlő beesés és az egyenlő vastagság görbéi; vékony lemezek színei153
Álló fényhullámok. Fénylebegések161
Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek; interferometria és interferencia-spektroszkópia; Fizeau-féle interferenciakísérlet162
A fényelhajlás (diffrakció), fényszóródás168
Alapjelenségek. A Huygens-Fresnel-féle elv, a Fresnel-féle zónák. Az elhajlásjelenségek osztályozása168
Fraunhofer-féle fényelhajlás résen, kör alakú nyíláson és kettős résen173
Az optikai leképezés hullámelméletéről. Holográfia187
Az optikai képalkotó eszközök felbontóképessége194
A sötét látóterű, ultra-, valamint a fáziskontraszt-mikroszkóp elve199
A fény polarizációja és kettős törése202
Polarizáció visszaverődésnél és törésnél; poláros és természetes fény202
A visszavert és megtört poláros fény intenzitása209
Kettős törés és polarizáció kristályokban; a kristályoptikáról216
Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek226
Interferenciajelenségek poláros fényben232
A fény rezgési síkjának elforgatása (optikai aktivitás)239
Polarizációjelenségek erősen abszorbeáló közegek határán241
A szóródott fény polarizációja246
A légkör fényjelenségeiről249
Az elektromágneses színkép és egyes tartományai251
A teljes elektromágneses színkép áttekintése251
Az infravörös és az ultraibolya színképtartomány252
A röntgensugarak; előállításuk, néhány tulajdonságuk és alkalmazásuk254
A röntgensugarak interferenciája (elhajlása) kristályokon256
Röntgenspektrográfia és kristályszerkezet-elemzés258
A röntgensugárzás összetétele és áthatolása anyagon260
Diszperzió és abszorpció a teljes színképtartományban261
Hőmérsékleti sugárzás és lumineszcencia267
A hőmérsékleti sugárzás fogalma. Kvalitatív tapasztalatok267
Kirchoff törvénye. Az abszolút fekete test268
A fekete sugárzás törvényei. A Planck-féle állandó269
Nem fekete testek sugárzása. Magas hőmérsékletek mérése271
A fényforrások hatásfoka273
Lumineszcenciasugárzások274
Különleges folytonos fényforrások276
Fényelektromos jelenségek279
A külső fotoeffektus, fotohipotézis, Einstein-egyenlet279
A külső fotoeffektus, néhány további tulajdonsága, fotocellák282
A belső fotoeffektus, fényelemek283
A relativitás elve
Az "abszolút mozgás" problémája287
A Michelson-féle kísérlet és elvi következményei289
A Lorentz-transzformáció és a speciális relativitás elve291
A Lorentz-transzformáció fontosabb kinematikai következményei293
A relativisztikus dinamika néhány tétele297
A téridő-kontínuum s vektorai300
Az elektrodinamikai törvények relativisztikus tolmácsolása306
A relativitás elvének néhány optikai következménye309
Az általános relativitáselmélet alapgondolata. Einstein ekvivalencia- és általános relativitás elve. Gravitációs effektusok, Mach elve311
Az atomfizika klasszikus alapjai
Az alapfogalom kialakulása és az atomok létezésének bizonyítékai318
Az atomok oszthatóságának kérdése; a periódusos rendszer; szabad elektronok és ionok319
A természetes radioaktivitás alapjelenségei; radioaktív sugarak és vizsgálatuk módszerei322
A radioaktív bomlás; bomlási sorok328
Régebbi atommodellek. A katódsugarak szóródása334
Az alfa-sugarak szóródása; az atommag. A Rutherford-féle atommodell335
A Bohr-féle atommodell; a Bohr-féle kvantumelmélet posztulátumai340
A Bohr-féle posztulátumok igazolása Franck és Hertz elektronütközési kísérletével341
A hidrogénatom Borh-féle elmélete344
Atomhéjfizika
Az atomspektrumok és a periódusos rendszer347
Az optikai spektrumokról általában; a spektroszkópiai termek347
A hidrogénatom spektrumának fő törvényszerűségei349
A hidrogénszerű ionok spektruma; a mag mozgása352
Elliptikus elektronpályák a hidrogénatomban; iránykvantálás354
Az alkáliatomok spektrumai356
Az alkálispektrumok dublett szerkezete és az elektronspin, a hidrogénvonalak finomszerkezete359
A többelektronos atomok és ionok spektrumairól, a vektormodell362
Atomok mágneses és elektromos térben; Stern és Gerlach kísérlete, Zeemann-effektus, Stark-effektus369
A röntgenspektrumok375
A Pauli-féle elv380
A periódusos rendszer értelmezése; az elektronburok héjszerkezete382
Az atomok gerjesztett állapotai; gerjesztés és ionizálás385
A részecske-hullám kettősség és a kvantummechanika389
A Compton-effektus; a foton impulzusa389
Az optikai Doppler-effektus és a fénynyomás392
A fény kettős természete394
A mikrorészecskék kettős természete; anyaghullámok396
Az anyaghullámok kísérleti bizonyítékai; elektron-, atom- és molekulasugarak diffrakciója397
A Bohr-féle elmélet hiányosságai és a kvantummechanika kialakulása. A Schrödinger-egyenlet400
A hidrogénatom hullámmechanikai modellje403
A Heisenberg-féle határozatlansági relációk, hullámcsoportok407
A sugárzás kvantummechanikai elméletéről; a spektrumvonalak intenzitása és kiszélesedése410
A kvantummechanika felépítéséről416
A kvantummechanika néhány további eredménye. A Fermi- és a Bose-statisztika. A kvantumelektronika elemei419
Az atomfizika elemei
Az atommagok tömege; tömegspektroszkópia; izotópok435
A színképvonalak hiperfinom szerkezete, a mag spinje441
A neutron és a pozitron. Párképződés és szétsugárzás442
Mesterséges atommag-átalakítások (atomrombolás)445
Atommag-átalakításra szolgáló berendezések (részecskegyorsítók)447
Mesterséges radioaktivitás450
Maghasadás451
Transzurán elemek452
Atommag-energia452
Az atommagok felépítéséről és szerkezetéről455
Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás keletkezése. A neutrino458
A kozmikus sugárzás. Mezonok459
Az elemi részecskékről462
Néhány szó a molekulákról és a szilárdtestekről
A molekulaspektrumok465
A Raman-effektus470
Molekulaképződés (kémiai kötés)471
A molekulaszerkezet meghatározására való főbb jelenségcsoportok472
A szilárdtestfizika elemei475
Függelék
Táblázatok501
Név- és tárgymutató506
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem