kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.437 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-5966-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
I. kötet: | |
Bevezetés | |
A fizika tárgya, feladata és módszerei | 11 |
Hosszúság- és szögmérés | 15 |
Időmérés | 22 |
Általános mechanika (Anyagi pontok és merev testek mechanikája) | |
Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test | 26 |
Az anyagi pont kinematikája | |
Helymeghatározás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Sebesség | 28 |
Szabadesés. Gyorsulás | 31 |
A sebesség és a gyorsulás tetszés szerinti egyenes vonalú mozgásoknál | 34 |
Harmonikus rezgő mozgás | 36 |
Vektorok | 39 |
A sebesség és a gyorsulás általános definíciója | 45 |
Hajítás. Egyenletesen gyorsuló mozgások | 48 |
Körmozgás. A gyorsulás felbontása tetszés szerinti mozgásoknál | 50 |
Az anyagi pont dinamikája | |
A dinamika alapjai | |
A tehetetlenség törvénye. (A Newton-féle axióma) | 54 |
Erő és tömeg. A Newton-féle második axióma | 56 |
A tömeg és az erő dinamikai mérése. A fizika mértékrendszerek (CGS és MKS rendszer) | 58 |
A súly. Az erő és a tömeg sztatikai mérése. A súlyos és a tehetetlen tömeg. Sűrűség és fajsúly | 60 |
A kölcsönhatás törvénye. (A Newton-féle harmadik axióma) | 65 |
Az erőhatások függetlenségének elve. (A negyedik axióma.) - Egyensúly | 68 |
A dinamika alapegyenlete. Erőtörvények. Mozgásegyenletek | 70 |
A dinamikai alapegyenlet alkalmazásai | |
A hajítás és a harmonikus rezgő mozgás dinamikai tárgyalása | 73 |
Kényszermozgások. Szabaderők és kényszererők. Alkalmazások egyenes vonalú mozgásokra. (Lejtő, Atwood-ejtőgép) | 75 |
Csúszási és tapadási súrlódás. Csúszás a lejtőn | 82 |
A görbe vonalú mozgásoknál fellépő erők. Mozgás előírt görbén | 82 |
A matematikai inga | 85 |
A bolygók mozgása. A Newton-féle gravitációs törvény | 87 |
A dinamikai alapegyenlet D'Alembert-féle (sztatikai) értelmezése | 92 |
Impulzus, munka, energia | |
Az impulzus | 94 |
Munka és teljesítmény. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka | 95 |
Helyzeti (potenciális) és mozgási (kinetikai) energia. A kinetikai energia tétele. A mechanikai energia megmaradásának tétele | 101 |
Merev testek kinematikája és sztatikája | |
A merev test helyzetének meghatározása. Transzláció és rotáció. A merev test általános és néhány speciális mozgása | 106 |
A merev testre ható erők összevetése | 112 |
Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása | 116 |
A súlypont (tömegközéppont) | 120 |
A merev test egyensúlya. Az egyensúlyi helyzet stabilitása. Állásszilárdság | 124 |
A virtuális munka elve | 127 |
Az egyszerű gépek | 128 |
A mérlegek | 132 |
A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei | |
A pontrendszer és a rá ható erők | 137 |
Az impulzusrendszer vagy súlyponttétel. - A rakéta mozgásáról | 139 |
Az impulzusnyomaték tétele | 143 |
Az energiatétel | 147 |
Az ütközés. Ballisztikus inga | 148 |
A merev test dinamikája | |
Merev test forgása rögzített tengely körül | 153 |
A tehetetlenségi nyomaték | 156 |
A csavarási inga és a fizikai inga. (Forgási rezgések) | 161 |
Henger vagy golyó gördülése a lejtőn. A gördülési súrlódás | 164 |
Szabad tengelyek | 167 |
Az erőmentes pörgettyű. A pörgettyű impulzusnyomatéka | 169 |
A pörgettyű forgatónyomaték hatása alatt. Alkalmazások | 172 |
A mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben | |
Egyenes vonalú egyenletes transzlációt végző koordináta-rendszerek. A Galilei-féle relativitási elv | 178 |
Gyorsuló transzlációt végző koordináta-rendszerek. Tehetetlenségi erő | 179 |
Forgó koordináta-rendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis-erő | 181 |
A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer; mozgások a forgó Földön. Az inerciarendszer kérdése | 186 |
A pörgettyűs iránytű és a mesterséges horizont | 190 |
A nehézségi erő és a gravitációs tér | |
A nehézségi erő (gyorsulás) változásai. Az Eötvös-inga. A tehetetlen és a súlyos tömeg egyenlősége | 192 |
Az árapály | 195 |
A gravitációs erőtér. Térerősség és potenciál | 197 |
Mesterséges holdak és bolygók | 202 |
Deformálható testek mechanikája | |
Szilárd testek, folyadékok és gázok. - Fenomenológiai és korpuszkuláris módszer | 207 |
A szilárd testek rugalmassága | |
Nyújtás és összenyomás. A nyomás | 210 |
Hajlítás, nyírás, csavarás. A rugalmassági állandók összefüggése és mérése | 212 |
Rugalmas deformációk és feszültségek. Rugalmas energia | 215 |
Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül. Szilárdság és keménység | 219 |
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika) | |
A folyadékok jellemzése. A nyugvó folyadék felszíne | 221 |
A nyomás a nyugvó folyadékokban. (A hidrosztatikai nyomás) | 222 |
A hidrosztatikai felhajtó erő. (Archimedes törvénye). Úszás | 227 |
Sűrűségmérés | 230 |
A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója | 232 |
Felületi feszültség és kapillaritás | 233 |
Nyugvó gázok mechanikája (aerosztatika) | |
A gázok nyomása és sűrűsége. A légnyomás mérése | 241 |
A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés. (A Boyle-Mariotte-törvény) | 243 |
Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Barométeres magasságmérés. Archimedes törvénye | 244 |
Légszivattyúk és manométerek; vákuumtechnika | 247 |
A levegő nyomásán alapuló eszközök és kísérletek | 252 |
Folyadékok és gázok áramlása (hidro- és aerodinamika) | |
Az áramlások leírása és felosztása. A kontinuitási egyenlet | 253 |
A Bernoulli-féle egyenlet és alkalmazásai | 267 |
Források és örvények. Cirkulációs áramlás | 262 |
A belső súrlódás (viszkozitás) | 266 |
Réteges áramlások. Foiseuille és Stokes törvényei. Viszkozitásmérés | 267 |
Turbulens áramlás. A Reynolds-féle szám; hidrodinamikai hasonlósági törvény | 271 |
Örvények keletkezése. A határréteg | 272 |
A hidrodinamikai ellenállás (közegellenállás) | 275 |
A dinamikai felhajtó erő. A Magnus-effektus | 276 |
A repülőgépről | 279 |
Vízierőgépek | 281 |
Rezgések és hullámok; hangtan | |
Rezgéstan | |
Harmonikus és nem harmonikus rezgések. Csillapítatlan regzések előállítása | 283 |
Harmonikus rezgések összetevése. Rezgések felbontása | 286 |
Csillapodó rezgések | 293 |
Kényszerrezgések; rezonancia. Rezgések regisztrálása | 295 |
Csatolt rezgések. Több szabadsági fokkal bíró rendszerek rezgései | 299 |
Hullámtan | |
A hullám fogalma. Hullámok terjedése egyenes mentén. Longitudinális és transzverzális hullám; polarizáció | 302 |
Egyenes mentén terjedő hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok | 306 |
Felületi hullámok (vízhullámok) | 311 |
Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció | 313 |
Interferencia | 317 |
A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése | 139 |
A Huygens-féle és a Huygens-Fresnel-féle elv. A visszaverődés, a törés és az elhajlás értelmezése | 324 |
A rugalmas hullámok terjedési sebessége. A hullámegyenlet | 326 |
Diszperzió és csoportsebesség | 329 |
Hangtan (akusztika) | |
A hangtan tárgya. Hangmagasság és hangszínezet | 331 |
Hangforrások; hangsugárzás. Húrok, pálcák, hártyák és lemezek rezgései | 334 |
Levegőoszlopok rezgései; sípok | 339 |
A hang terjedési sebessége | 342 |
A hang terjedése. A hanghullámok visszaverődése, törése, elhajlása és abszorpciója; teremakusztika | 344 |
A Doppler-hatás | 348 |
A hangtér jellemzői. Hangintenzitás és hangadósság | 349 |
Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése. Hangelemzés | 353 |
A hallás és a beszéd | 355 |
Konszonancia és disszonancia. Hangsorok | 358 |
Ultrahangok | 360 |
Hőtan | |
Hőmérséklet és hőmennyiség. A testek hőtágulása | |
A hőmérséklet mérése; hőmérsékleti skálák, hőmérők | 364 |
Szilárd testek hőtágulása | 368 |
A folyadékok hőtágulása | 371 |
A gázok térfogatának és nyomásának változása a hőmérséklettel (Gay-Lussac-törvényei) | 373 |
A gázok állapotegyenlete | 375 |
Hőmennyiség, fajhő, hőkapacitás | 379 |
A hőmennyiség és a fajhő mérése (kalorimetria). A fajhőmérések néhány eredménye | 380 |
A termodinamika főtételei és néhány alkalmazásuk | |
A hő mint energiaforma; a hő mechanikai egyenértéke | 384 |
Az első főtétel (energiatétel); a belső energia és az entalpia | 385 |
Ideális gázok belső energiája és entalpiája. A kétféle fajhő | 390 |
Valódi gázok belső energiája. A Joule-Thomson-féle kísérlet | 393 |
Az ideális gázok különböző állapotváltozásai | 395 |
A Carnot-féle körfolyamat | 398 |
A második főtétel (másodfajú perpetuum mobile; reverzibilis és irreverzibilis folyamatok; a termodinamikai hőmérsékleti skála) | 401 |
A második főtétel matematikai megfogalmazása; az entrópia | 403 |
Példák az entrópiára és az entrópiatételre | 407 |
A szabad energia és a szabad entalpia. A termodinamikai egyensúly feltételei | 409 |
Reakcióhő és affinitás | 412 |
A harmadik főtétel | 413 |
A molekuláris hőelmélet elemei | |
Atomok és molekulák. A kinetikai gázelmélet; a gáz modellje | 415 |
A gáz nyomásának és az állapotegyenletnek az értelmezése. A hőmérséklet molekuláris jelentése | 417 |
A gázmolekulák sebessége és a sebességeloszlás. Molekulasugarak | 420 |
Az energia egyenletes eloszlásának tétele. Gázok és szilárd testek fajhője | 422 |
Ütközési szám és közepes szabad úthossz | 425 |
Transzportjelenségek gázokban; a belső súrlódás s a hővezetés | 426 |
A Loschmidt-féle állandónak és a molekulák sugarának meghatározása | 429 |
Diffúzió és ozmózis | 431 |
A termodinamikai valószínűség. A második főtétel statisztikai jelentése | 434 |
A Boltzmann-féle eloszlás; a barométeres magasságformula és a szedimentációs egyensúly | 438 |
Statisztikai ingadozások. A Brown-féle mozgás | 440 |
Halmazállapot-változások; többfázisú és többkomponensű rendszerek | |
Olvadás és fagyás | 442 |
Párolgás és forrás. Telített gőzök. Szublimáció | 446 |
Cseppfolyósodás. Kritikus állapot. Ködképződés | 453 |
A levegő nedvessége | 458 |
A halmazállapot-változások (fázisátmenetek) áttekintése. A fázisszabály | 459 |
Oldatok, elegyek és halmazállapot-változásaik | 462 |
Gázok abszorpciója és adszorpciója | 467 |
Alacsony hőmérsékletek előállítása. Hűtőgépek. Gázok cseppfolyósítása | 468 |
Hőerőgépek | 472 |
A hő terjedése | |
Hővezetés, hőkonvenció és hősugárzás | 479 |
A légkör hőjelenségeiről | 484 |
Függelék: táblázatok | 491 |
Név- és tárgymutató | 499 |
II. kötet: | |
Elektrosztatika és magnetosztatika | |
Az elektrosztatikai tér vákuumban (levegőben) | |
Alapjelenségek és alapfogalmak: a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megoszlás | 12 |
Coulomb törvénye. A töltés egységei. A CGS- és az MKSA-mértékrendszerről | 15 |
Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezéséről. A töltés megmaradásának tétele | 18 |
Elektromos tér, térerősség, erővonalak. Ponttöltés elektromos tere. Gauss tétele | 20 |
Dipólus elektromos tere. Az elektromos tér erőhatásai dipólusokra és töltetlen vezetőkre | 24 |
Az elektromos potenciál és feszültség. Ponttöltés, dipólus és folytonos eloszlású töltés potenciálja | 28 |
A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön. Vezetők elektromos térben. Vezető gömb potenciálja | 32 |
Kapacitás; kondenzátorok | 36 |
Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése | 42 |
Energiasűrűség és erőhatások az elektrosztatikai térben | 45 |
Az elemi töltés meghatározása (Millikan kísérlete) | 47 |
Elektrosztatikai gépek | 49 |
Az elektrosztatikai tér szigetelőkben (dielektrikumokban). Érintkezési elektromosság | |
A dielektromos állandó és az eltolódási vektor. A vákuum esetén érvényes összefüggések általánosítása dielektrikumokra | 50 |
A szigetelők polározódása. Elektromos polarizáció és szuszceptibilitás. Erőhatások a dielektrikumokban | 55 |
A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma | 62 |
Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek | 65 |
Érintkezési elektromosság. Galvani- és Volta-feszültség; galvánelem | 67 |
A magnetosztatikai tér | |
A magnetosztatikai tér vákuumban. (Mágneses alapjelenségek; összehasonlítás az elektrosztatikával; a mágneses térerősség és mérése) | 72 |
A magnetosztatikai tér anyagi közegekben. (Mágneses indukció, mágnesezettség, permeabilitás, szuszceptibilitás; a magnetosztatikai tér két alaptörvénye; mágneses árnyékolás; lemágnesezés) | 80 |
A Föld mágneses tere | 85 |
A stacionárius elektromos áram (egyenáram) | |
Áramerősség, feszültség, ellenállás | |
Az elektromos áram fogalma; áramerősség | 88 |
Ohm törvénye és az ellenállás. A fémek fajlagos ellenállásának hőmérsékletfüggése | 92 |
Az áramsűrűség. Ohm törvényének mélyrehatóbb jelentése és általánosítása | 98 |
Kirchoff törvényei. Ellenállások (fogyasztók) soros és párhuzamos kapcsolása | 102 |
Áramforrások belső ellenállása; áramforrások kapcsolása | 106 |
Ellenállás-készülékek. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal. A feszültség és az áramerősség mérése kompenzációval | 109 |
Az áram- és feszültségmérő műszerek kapcsolása és mérési határuk kiterjesztése | 114 |
Az áram és a hő | |
A Joule-féle hő. Az áram munkája és teljesítménye | 116 |
Termoelektromos jelenségek (Seebeck-, Peltier- és Thomson-effektus) | 121 |
A stacionárius áram és a mágneses tér | |
Az áram mágneses tere. A Biot-Savart-törvény és néhány alkalmazása. Az áramerősség és a mágneses térerősség egységeiről | 126 |
A gerjesztési törvény és az áramvezetők mágneses tere | 132 |
A mágneses tér erőhatása sz áramvezetőkre. Áramvezetők közötti erőhatások | 135 |
Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere. A Lorentz-féle erő | 142 |
Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek | 144 |
Az elektromágnes és néhány alkalmazása | 149 |
Az elektromos áram folyadékokban (folyékony elektrolitokban) | |
Az elektrolízis alapjelenségei | 151 |
Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Az ionok töltése. Coulombméterek | 153 |
Az elektrolitikus disszociáció | 157 |
Az elektrolitikus vezetés mechanizmusa (Ohm törvénye és a vezetőképesség; ionvándorlás; az ionok mozgékonysága és súrlódása) | 160 |
Az elektrolitok vezetőképességének koncentrációfüggése. Megjegyzések a folyékony ionvezetőkre vonatkozólag | 165 |
Elektrolitikus polarizáció | 168 |
Galvánelemek és koncentrációs elemek; a normálpotenciálok | 170 |
Akkumulátorok | 176 |
Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai | 177 |
Elektrokinetikai jelenségek | 178 |
Az elektromos áram gázokban és vákuumban | |
Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban | 180 |
Nem önálló vezetés nagy vákuumban. A szabad elektron; az elektron fajlagos töltésének és sebességének meghatározása | 184 |
A vákuumban mozgó elektronok néhány alkalmazása: elektroncső (dióda), katódsugár-oszcilloszkóp, elektronoptika, elektronmikroszkóp | 189 |
Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés, katódsugarak és csősugarak | 196 |
Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; csúcs-, szikra- és ívkisülés | 202 |
A légkör elektromos jelenségeiről | 207 |
Az elektromos áram fémekben és félvezetőkben | |
A fémes vezetés mechanizmusa; a fémek elektronelméletéről | 209 |
A Hall-effektus és más galvanomágneses, illetve termomágneses jelenségek | 215 |
A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség | 216 |
A félvezetők áramvezetése; a sávmodell | 219 |
Kristálydiódák és tranzisztorok | 224 |
Az időben változó elektromágneses tér | |
Az elektromágneses indukció | |
Az indukció alapjelenségei. Lenz szabálya | 228 |
A Faraday-féle indukciós törvény és néhány alkalmazása (a mágneses indukció, térerősség és feszültség mérése; váltakozó áram előállítása) | 231 |
Indukció mozgó és nyugvó vezetőkben. A második Maxwell-egyenlet | 235 |
Kölcsönös indukció és önindukció. Az önindukció szerepe áramok be- és kikapcsolásánál | 238 |
Örvényáramok. Unipoláris indukció | 243 |
Az anyagok mágneses tulajdonságai | |
Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. A szuszceptibilitás, ill. permeabilitás mérése | 245 |
A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői. Szupravezetés és mágneses tér | 249 |
A mágnesség és a molekuláris áramok. Giromágneses hatások, elektronspin, Larmor-processzió | 253 |
A dia-, para- és a ferromágnesség értelmezéséről. Antiferromágneses anyagok és ferritek | 256 |
Mágneses kör: elektromágnes | 262 |
Váltakozó áramok (kvázistacionárius áramok) | |
A váltakozó áram fogalma: effektív áramerősség és feszültség | 265 |
Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia | 268 |
Számítások váltakozó áramú mennyiségekkel (vektordiagram és komplex számításmód). A váltakozó áramú Wheatsone-híd | 275 |
A váltakozó áram teljesítménye. Tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei | 279 |
Az indukció és az elektromágnesség főbb technikai alkalmazásai (elektromos gépek: elektroakusztikai eszközök) | |
Egyenáramú generátorok (dinamók) és motorok | 281 |
Váltakozó áramú generátorok és motorok; a háromfázisú áram | 286 |
Transzformátor. Az elektromos energia átvitele. Szikrainduktor | 292 |
Áramátalakítók, egyenirányítók | 295 |
Elektroakusztikai eszközök (mikrofon, telefonhallgató, hangszóró, magnetofon) | 297 |
Elektromágneses rezgések | |
Szabad rezgések zárt rezgőkörben | 299 |
Kényszerrezgések; rezonancia | 303 |
Csatolt rezgések | 305 |
Nagyfrekvenciájú rezgések előállítása régebbi módszerekkel; a rezgések néhány tulajdonsága | 308 |
Az elektroncső (trióda és többrácsos csövek). Erősítés elektroncsővel és tranzisztorral | 313 |
Rezgések és impulzusok előállítása elektroncsővel vagy tranzisztorral | 322 |
Elektromágneses hullámok | |
Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok) | 328 |
Az eltolódási áram és az első Maxwell-egyenlet | 330 |
A dróthullámok terjedése; telegráfegyenlet, tápvonalak | 333 |
Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása | 338 |
Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok (rádióhullámok) terjedése | 344 |
A drótnélküli távíró. A rádió adó- és vevőállomása | 348 |
Mikrohullámok | 353 |
A televízió | 359 |
A Maxwell-elméletről és a mértékrendszerekről | |
Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján; az elektronelméletről | 362 |
Az elektromos mértékrendszerek áttekintése | 373 |
Név- és tárgymutató | |
III. kötet: | |
Geometriai optika | |
Az optika tárgya, rövid történeti áttekintése és felosztása | 10 |
A geometriai optika alapjelenségei | 13 |
Fénytani alapfogalmak: fényforrás, fénynyaláb, fénysugár: sugárzási és fotometriai mennyiségek | 13 |
A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek | 16 |
A fény terjedési sebessége | 18 |
A fény visszaverődése | 21 |
A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában | 23 |
Teljes visszaverődés | 28 |
Fermat elve | 30 |
A fény diszperziója; spektrum | 31 |
Optikai leképezés tükrökkel és lencsékkel | 35 |
Az optikai kép fogalma | 35 |
A síktükör és főbb alkalmazásai | 36 |
Gömbtükrök | 40 |
Optikai leképezés gömb- és síkfelületen való törés útján | 47 |
Vékony lencsék | 52 |
Vastag lencsék | 58 |
Lencserendszerek | 62 |
A lencsék főbb leképezési hibái | 65 |
Az optikai leképezés geometriai elméletéről | 72 |
A szem és a fontosabb optikai eszközök | 76 |
A szem és a látás | 76 |
A fénynyalábok határolása; diafragmák | 82 |
A fényképezőgép, fotográfia | 87 |
Vetítőkészülékek | 90 |
A vizuális optikai eszközök nagyításáról. Az egyszerű nagyító | 91 |
A mikroszkóp | 93 |
A távcsövek | 97 |
Refraktométerek | 102 |
A prizmás spektroszkóp és spektrográf | 103 |
Fotometria és spektrofotometria; a színekről | 107 |
Fotometriai alapmennyiségek és törvények; vizuális (szubjektív) fotometria | 107 |
Sugárzásmérés (objektív fotometria) | 116 |
Közegek fényelnyelése | 123 |
Spektrofotometria | 125 |
A színekről; a színes fényképezés és a színes televízió elve | 131 |
Fizikai optika | |
A fény mint hullám; alapfogalmak | 142 |
A fény interferenciája | 144 |
A fényinterferencia feltételei; koherencia | 144 |
A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek; a Young-, Fresnel-, Pohl- és Selényi-féle kísérletek | 149 |
Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken; az egyenlő beesés és az egyenlő vastagság görbéi; vékony lemezek színei | 153 |
Álló fényhullámok. Fénylebegések | 161 |
Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek; interferometria és interferencia-spektroszkópia; Fizeau-féle interferenciakísérlet | 162 |
A fényelhajlás (diffrakció), fényszóródás | 168 |
Alapjelenségek. A Huygens-Fresnel-féle elv, a Fresnel-féle zónák. Az elhajlásjelenségek osztályozása | 168 |
Fraunhofer-féle fényelhajlás résen, kör alakú nyíláson és kettős résen | 173 |
Az optikai leképezés hullámelméletéről. Holográfia | 187 |
Az optikai képalkotó eszközök felbontóképessége | 194 |
A sötét látóterű, ultra-, valamint a fáziskontraszt-mikroszkóp elve | 199 |
A fény polarizációja és kettős törése | 202 |
Polarizáció visszaverődésnél és törésnél; poláros és természetes fény | 202 |
A visszavert és megtört poláros fény intenzitása | 209 |
Kettős törés és polarizáció kristályokban; a kristályoptikáról | 216 |
Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek | 226 |
Interferenciajelenségek poláros fényben | 232 |
A fény rezgési síkjának elforgatása (optikai aktivitás) | 239 |
Polarizációjelenségek erősen abszorbeáló közegek határán | 241 |
A szóródott fény polarizációja | 246 |
A légkör fényjelenségeiről | 249 |
Az elektromágneses színkép és egyes tartományai | 251 |
A teljes elektromágneses színkép áttekintése | 251 |
Az infravörös és az ultraibolya színképtartomány | 252 |
A röntgensugarak; előállításuk, néhány tulajdonságuk és alkalmazásuk | 254 |
A röntgensugarak interferenciája (elhajlása) kristályokon | 256 |
Röntgenspektrográfia és kristályszerkezet-elemzés | 258 |
A röntgensugárzás összetétele és áthatolása anyagon | 260 |
Diszperzió és abszorpció a teljes színképtartományban | 261 |
Hőmérsékleti sugárzás és lumineszcencia | 267 |
A hőmérsékleti sugárzás fogalma. Kvalitatív tapasztalatok | 267 |
Kirchoff törvénye. Az abszolút fekete test | 268 |
A fekete sugárzás törvényei. A Planck-féle állandó | 269 |
Nem fekete testek sugárzása. Magas hőmérsékletek mérése | 271 |
A fényforrások hatásfoka | 273 |
Lumineszcenciasugárzások | 274 |
Különleges folytonos fényforrások | 276 |
Fényelektromos jelenségek | 279 |
A külső fotoeffektus, fotohipotézis, Einstein-egyenlet | 279 |
A külső fotoeffektus, néhány további tulajdonsága, fotocellák | 282 |
A belső fotoeffektus, fényelemek | 283 |
A relativitás elve | |
Az "abszolút mozgás" problémája | 287 |
A Michelson-féle kísérlet és elvi következményei | 289 |
A Lorentz-transzformáció és a speciális relativitás elve | 291 |
A Lorentz-transzformáció fontosabb kinematikai következményei | 293 |
A relativisztikus dinamika néhány tétele | 297 |
A téridő-kontínuum s vektorai | 300 |
Az elektrodinamikai törvények relativisztikus tolmácsolása | 306 |
A relativitás elvének néhány optikai következménye | 309 |
Az általános relativitáselmélet alapgondolata. Einstein ekvivalencia- és általános relativitás elve. Gravitációs effektusok, Mach elve | 311 |
Az atomfizika klasszikus alapjai | |
Az alapfogalom kialakulása és az atomok létezésének bizonyítékai | 318 |
Az atomok oszthatóságának kérdése; a periódusos rendszer; szabad elektronok és ionok | 319 |
A természetes radioaktivitás alapjelenségei; radioaktív sugarak és vizsgálatuk módszerei | 322 |
A radioaktív bomlás; bomlási sorok | 328 |
Régebbi atommodellek. A katódsugarak szóródása | 334 |
Az alfa-sugarak szóródása; az atommag. A Rutherford-féle atommodell | 335 |
A Bohr-féle atommodell; a Bohr-féle kvantumelmélet posztulátumai | 340 |
A Bohr-féle posztulátumok igazolása Franck és Hertz elektronütközési kísérletével | 341 |
A hidrogénatom Borh-féle elmélete | 344 |
Atomhéjfizika | |
Az atomspektrumok és a periódusos rendszer | 347 |
Az optikai spektrumokról általában; a spektroszkópiai termek | 347 |
A hidrogénatom spektrumának fő törvényszerűségei | 349 |
A hidrogénszerű ionok spektruma; a mag mozgása | 352 |
Elliptikus elektronpályák a hidrogénatomban; iránykvantálás | 354 |
Az alkáliatomok spektrumai | 356 |
Az alkálispektrumok dublett szerkezete és az elektronspin, a hidrogénvonalak finomszerkezete | 359 |
A többelektronos atomok és ionok spektrumairól, a vektormodell | 362 |
Atomok mágneses és elektromos térben; Stern és Gerlach kísérlete, Zeemann-effektus, Stark-effektus | 369 |
A röntgenspektrumok | 375 |
A Pauli-féle elv | 380 |
A periódusos rendszer értelmezése; az elektronburok héjszerkezete | 382 |
Az atomok gerjesztett állapotai; gerjesztés és ionizálás | 385 |
A részecske-hullám kettősség és a kvantummechanika | 389 |
A Compton-effektus; a foton impulzusa | 389 |
Az optikai Doppler-effektus és a fénynyomás | 392 |
A fény kettős természete | 394 |
A mikrorészecskék kettős természete; anyaghullámok | 396 |
Az anyaghullámok kísérleti bizonyítékai; elektron-, atom- és molekulasugarak diffrakciója | 397 |
A Bohr-féle elmélet hiányosságai és a kvantummechanika kialakulása. A Schrödinger-egyenlet | 400 |
A hidrogénatom hullámmechanikai modellje | 403 |
A Heisenberg-féle határozatlansági relációk, hullámcsoportok | 407 |
A sugárzás kvantummechanikai elméletéről; a spektrumvonalak intenzitása és kiszélesedése | 410 |
A kvantummechanika felépítéséről | 416 |
A kvantummechanika néhány további eredménye. A Fermi- és a Bose-statisztika. A kvantumelektronika elemei | 419 |
Az atomfizika elemei | |
Az atommagok tömege; tömegspektroszkópia; izotópok | 435 |
A színképvonalak hiperfinom szerkezete, a mag spinje | 441 |
A neutron és a pozitron. Párképződés és szétsugárzás | 442 |
Mesterséges atommag-átalakítások (atomrombolás) | 445 |
Atommag-átalakításra szolgáló berendezések (részecskegyorsítók) | 447 |
Mesterséges radioaktivitás | 450 |
Maghasadás | 451 |
Transzurán elemek | 452 |
Atommag-energia | 452 |
Az atommagok felépítéséről és szerkezetéről | 455 |
Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás keletkezése. A neutrino | 458 |
A kozmikus sugárzás. Mezonok | 459 |
Az elemi részecskékről | 462 |
Néhány szó a molekulákról és a szilárdtestekről | |
A molekulaspektrumok | 465 |
A Raman-effektus | 470 |
Molekulaképződés (kémiai kötés) | 471 |
A molekulaszerkezet meghatározására való főbb jelenségcsoportok | 472 |
A szilárdtestfizika elemei | 475 |
Függelék | |
Táblázatok | 501 |
Név- és tárgymutató | 506 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.