Kísérleti fizika I-III.

Előszó

A fizika neve a /természet/ görög szóból ered, régebben a természetről szóló tudományt jelentette. A természettudományok specializálódása az egyes tudományágak sajátos módszereinek kialakulása szükségessé tette a természetről szóló tudományon belül egyes ágak elkülönítését /szeparálódását/, botanika, zoológia, biológia, fiziológia, kémia, fizika, geográfia, anatómia, geológia, stb. Ma a fizikán azt a tudományt értjük, amely az élettelen testeken végbemenő olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek lefolyásakor vegyi változás nem történik. A természettudományok közül a kémia áll legközelebb a fizikához, amely éppen a testeken végbement vegyi változásokkal foglalkozik. Pl. a vas mágnesezése, a fadarab megütése fizikai jelenségek, a vas "rozsdásodása", a fa elégetése kémiai jelenségek.
Az egyes természeti jelenségek azonban nem függetlenek egymástól, ezért annak ellenére, hogy gyakorlati szempontból kívánatos a felosztás, minden szétválasztási törekvés bizonyos mértékig mesterkélt. Ez megmutatkozik egyrészt abban, hogy a jelenségek egy igen nagy csoportja a fenti elhatárolás nyújtotta szűk keretekbe nem fér. A természettudományok fejlődése a kezdetben éles határvonalakat elmosta; a fizika és kémia tudományainak érintkezési területén új tudományág - a fizikai kémia - fejlődött ki. Az elektrolízis pl. a fizikai kémia körébe tartozik. Másrészt ismeretes, hogy a kémiai változásoknál is érvényesek a fizika törvényei és a kémiai alapfogalmaknak és alaptörvényeknek /pl. vegyérték, kémiai affinitás, kötési energia/ fizikai értelmezésük van.
A fizika és kémia szétválasztásának mesterkéltségét a legélesebben az atommagátalakulások mutatják, amelyeket kezdet óta atommagfizikai problémaként kezelnek; noha a magreakciók kémiai reakcióknak tekinthetők.
Mivel a fizikának és kémiának törvényei az összes természettudományra kiterjednek, szokás a fizikát és kémiát közös néven általános természettudománynak hívni; megkülönböztetve a speciális természettudományoktól /pl. földtan, csillagászat, élettan/, amelyekben nemcsak az általános természettudományok törvényei, hanem mérési módszerei is nélkülözhetetlenek. Vissza