Kísérleti fizika I-III.

I. kötet: Mechanika, hangtan, hőtan, II. kötet: Elektromosságtan és mágnességtan, III. kötet: Optika és atomfizika

Szerző

Dr. Budó Ágoston

Dr. Mátrai Tibor

Lektor

Dr. Nagy Elemér

Budapest

'Dr. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I-III. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	1.437 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-6759-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet:
Bevezetés
A fizika tárgya, feladata és módszerei	11
Hosszúság- és szögmérés	15
Időmérés	22
Általános mechanika (Anyagi pontok és merev testek mechanikája)
Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test	26
Az anyagi pont kinematikája
Helymeghatározás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Sebesség	28
Szabadesés. Gyorsulás	31
A sebesség és a gyorsulás tetszés szerinti egyenes vonalú mozgásoknál	34
Harmonikus rezgő mozgás	36
Vektorok	39
A sebesség és a gyorsulás általános definíciója	45
Hajítás. Egyenletesen gyorsuló mozgások	48
Körmozgás. A gyorsulás felbontása tetszés szerinti mozgásoknál	50
Az anyagi pont dinamikája
A dinamika alapjai
A tehetetlenség törvénye. (A Newton-féle axióma)	54
Erő és tömeg. A Newton-féle második axióma	56
A tömeg és az erő dinamikai mérése. A fizika mértékrendszerek (CGS és MKS rendszer)	58
A súly. Az erő és a tömeg sztatikai mérése. A súlyos és a tehetetlen tömeg. Sűrűség és fajsúly	60
A kölcsönhatás törvénye. (A Newton-féle harmadik axióma)	65
Az erőhatások függetlenségének elve. (A negyedik axióma.) - Egyensúly	68
A dinamika alapegyenlete. Erőtörvények. Mozgásegyenletek	70
A dinamikai alapegyenlet alkalmazásai
A hajítás és a harmonikus rezgő mozgás dinamikai tárgyalása	73
Kényszermozgások. Szabaderők és kényszererők. Alkalmazások egyenes vonalú mozgásokra. (Lejtő, Atwood-ejtőgép)	75
Csúszási és tapadási súrlódás. Csúszás a lejtőn	82
A görbe vonalú mozgásoknál fellépő erők. Mozgás előírt görbén	82
A matematikai inga	85
A bolygók mozgása. A Newton-féle gravitációs törvény	87
A dinamikai alapegyenlet D'Alembert-féle (sztatikai) értelmezése	92
Impulzus, munka, energia
Az impulzus	94
Munka és teljesítmény. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka	95
Helyzeti (potenciális) és mozgási (kinetikai) energia. A kinetikai energia tétele. A mechanikai energia megmaradásának tétele	101
Merev testek kinematikája és sztatikája
A merev test helyzetének meghatározása. Transzláció és rotáció. A merev test általános és néhány speciális mozgása	106
A merev testre ható erők összevetése	112
Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása	116
A súlypont (tömegközéppont)	120
A merev test egyensúlya. Az egyensúlyi helyzet stabilitása. Állásszilárdság	124
A virtuális munka elve	127
Az egyszerű gépek	128
A mérlegek	132
A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei
A pontrendszer és a rá ható erők	137
Az impulzusrendszer vagy súlyponttétel. - A rakéta mozgásáról	139
Az impulzusnyomaték tétele	143
Az energiatétel	147
Az ütközés. Ballisztikus inga	148
A merev test dinamikája
Merev test forgása rögzített tengely körül	153
A tehetetlenségi nyomaték	156
A csavarási inga és a fizikai inga. (Forgási rezgések)	161
Henger vagy golyó gördülése a lejtőn. A gördülési súrlódás	164
Szabad tengelyek	167
Az erőmentes pörgettyű. A pörgettyű impulzusnyomatéka	169
A pörgettyű forgatónyomaték hatása alatt. Alkalmazások	172
A mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Egyenes vonalú egyenletes transzlációt végző koordináta-rendszerek. A Galilei-féle relativitási elv	178
Gyorsuló transzlációt végző koordináta-rendszerek. Tehetetlenségi erő	179
Forgó koordináta-rendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis-erő	181
A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer; mozgások a forgó Földön. Az inerciarendszer kérdése	186
A pörgettyűs iránytű és a mesterséges horizont	190
A nehézségi erő és a gravitációs tér
A nehézségi erő (gyorsulás) változásai. Az Eötvös-inga. A tehetetlen és a súlyos tömeg egyenlősége	192
Az árapály	195
A gravitációs erőtér. Térerősség és potenciál	197
Mesterséges holdak és bolygók	202
Deformálható testek mechanikája
Szilárd testek, folyadékok és gázok. - Fenomenológiai és korpuszkuláris módszer	207
A szilárd testek rugalmassága
Nyújtás és összenyomás. A nyomás	210
Hajlítás, nyírás, csavarás. A rugalmassági állandók összefüggése és mérése	212
Rugalmas deformációk és feszültségek. Rugalmas energia	215
Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül. Szilárdság és keménység	219
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
A folyadékok jellemzése. A nyugvó folyadék felszíne	221
A nyomás a nyugvó folyadékokban. (A hidrosztatikai nyomás)	222
A hidrosztatikai felhajtó erő. (Archimedes törvénye). Úszás	227
Sűrűségmérés	230
A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója	232
Felületi feszültség és kapillaritás	233
Nyugvó gázok mechanikája (aerosztatika)
A gázok nyomása és sűrűsége. A légnyomás mérése	241
A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés. (A Boyle-Mariotte-törvény)	243
Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Barométeres magasságmérés. Archimedes törvénye	244
Légszivattyúk és manométerek; vákuumtechnika	247
A levegő nyomásán alapuló eszközök és kísérletek	252
Folyadékok és gázok áramlása (hidro- és aerodinamika)
Az áramlások leírása és felosztása. A kontinuitási egyenlet	253
A Bernoulli-féle egyenlet és alkalmazásai	267
Források és örvények. Cirkulációs áramlás	262
A belső súrlódás (viszkozitás)	266
Réteges áramlások. Foiseuille és Stokes törvényei. Viszkozitásmérés	267
Turbulens áramlás. A Reynolds-féle szám; hidrodinamikai hasonlósági törvény	271
Örvények keletkezése. A határréteg	272
A hidrodinamikai ellenállás (közegellenállás)	275
A dinamikai felhajtó erő. A Magnus-effektus	276
A repülőgépről	279
Vízierőgépek	281
Rezgések és hullámok; hangtan
Rezgéstan
Harmonikus és nem harmonikus rezgések. Csillapítatlan regzések előállítása	283
Harmonikus rezgések összetevése. Rezgések felbontása	286
Csillapodó rezgések	293
Kényszerrezgések; rezonancia. Rezgések regisztrálása	295
Csatolt rezgések. Több szabadsági fokkal bíró rendszerek rezgései	299
Hullámtan
A hullám fogalma. Hullámok terjedése egyenes mentén. Longitudinális és transzverzális hullám; polarizáció	302
Egyenes mentén terjedő hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok	306
Felületi hullámok (vízhullámok)	311
Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció	313
Interferencia	317
A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése	139
A Huygens-féle és a Huygens-Fresnel-féle elv. A visszaverődés, a törés és az elhajlás értelmezése	324
A rugalmas hullámok terjedési sebessége. A hullámegyenlet	326
Diszperzió és csoportsebesség	329
Hangtan (akusztika)
A hangtan tárgya. Hangmagasság és hangszínezet	331
Hangforrások; hangsugárzás. Húrok, pálcák, hártyák és lemezek rezgései	334
Levegőoszlopok rezgései; sípok	339
A hang terjedési sebessége	342
A hang terjedése. A hanghullámok visszaverődése, törése, elhajlása és abszorpciója; teremakusztika	344
A Doppler-hatás	348
A hangtér jellemzői. Hangintenzitás és hangadósság	349
Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése. Hangelemzés	353
A hallás és a beszéd	355
Konszonancia és disszonancia. Hangsorok	358
Ultrahangok	360
Hőtan
Hőmérséklet és hőmennyiség. A testek hőtágulása
A hőmérséklet mérése; hőmérsékleti skálák, hőmérők	364
Szilárd testek hőtágulása	368
A folyadékok hőtágulása	371
A gázok térfogatának és nyomásának változása a hőmérséklettel (Gay-Lussac-törvényei)	373
A gázok állapotegyenlete	375
Hőmennyiség, fajhő, hőkapacitás	379
A hőmennyiség és a fajhő mérése (kalorimetria). A fajhőmérések néhány eredménye	380
A termodinamika főtételei és néhány alkalmazásuk
A hő mint energiaforma; a hő mechanikai egyenértéke	384
Az első főtétel (energiatétel); a belső energia és az entalpia	385
Ideális gázok belső energiája és entalpiája. A kétféle fajhő	390
Valódi gázok belső energiája. A Joule-Thomson-féle kísérlet	393
Az ideális gázok különböző állapotváltozásai	395
A Carnot-féle körfolyamat	398
A második főtétel (másodfajú perpetuum mobile; reverzibilis és irreverzibilis folyamatok; a termodinamikai hőmérsékleti skála)	401
A második főtétel matematikai megfogalmazása; az entrópia	403
Példák az entrópiára és az entrópiatételre	407
A szabad energia és a szabad entalpia. A termodinamikai egyensúly feltételei	409
Reakcióhő és affinitás	412
A harmadik főtétel	413
A molekuláris hőelmélet elemei
Atomok és molekulák. A kinetikai gázelmélet; a gáz modellje	415
A gáz nyomásának és az állapotegyenletnek az értelmezése. A hőmérséklet molekuláris jelentése	417
A gázmolekulák sebessége és a sebességeloszlás. Molekulasugarak	420
Az energia egyenletes eloszlásának tétele. Gázok és szilárd testek fajhője	422
Ütközési szám és közepes szabad úthossz	425
Transzportjelenségek gázokban; a belső súrlódás s a hővezetés	426
A Loschmidt-féle állandónak és a molekulák sugarának meghatározása	429
Diffúzió és ozmózis	431
A termodinamikai valószínűség. A második főtétel statisztikai jelentése	434
A Boltzmann-féle eloszlás; a barométeres magasságformula és a szedimentációs egyensúly	438
Statisztikai ingadozások. A Brown-féle mozgás	440
Halmazállapot-változások; többfázisú és többkomponensű rendszerek
Olvadás és fagyás	442
Párolgás és forrás. Telített gőzök. Szublimáció	446
Cseppfolyósodás. Kritikus állapot. Ködképződés	453
A levegő nedvessége	458
A halmazállapot-változások (fázisátmenetek) áttekintése. A fázisszabály	459
Oldatok, elegyek és halmazállapot-változásaik	462
Gázok abszorpciója és adszorpciója	467
Alacsony hőmérsékletek előállítása. Hűtőgépek. Gázok cseppfolyósítása	468
Hőerőgépek	472
A hő terjedése
Hővezetés, hőkonvenció és hősugárzás	479
A légkör hőjelenségeiről	484
Függelék: táblázatok	491
Név- és tárgymutató	499
II. kötet:
Elektrosztatika és magnetosztatika
Az elektrosztatikai tér vákuumban (levegőben)
Alapjelenségek és alapfogalmak: a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megoszlás	12
Coulomb törvénye. A töltés egységei. A CGS- és az MKSA-mértékrendszerről	15
Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezéséről. A töltés megmaradásának tétele	18
Elektromos tér, térerősség, erővonalak. Ponttöltés elektromos tere. Gauss tétele	20
Dipólus elektromos tere. Az elektromos tér erőhatásai dipólusokra és töltetlen vezetőkre	24
Az elektromos potenciál és feszültség. Ponttöltés, dipólus és folytonos eloszlású töltés potenciálja	28
A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön. Vezetők elektromos térben. Vezető gömb potenciálja	32
Kapacitás; kondenzátorok	36
Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése	42
Energiasűrűség és erőhatások az elektrosztatikai térben	45
Az elemi töltés meghatározása (Millikan kísérlete)	47
Elektrosztatikai gépek	49
Az elektrosztatikai tér szigetelőkben (dielektrikumokban). Érintkezési elektromosság
A dielektromos állandó és az eltolódási vektor. A vákuum esetén érvényes összefüggések általánosítása dielektrikumokra	50
A szigetelők polározódása. Elektromos polarizáció és szuszceptibilitás. Erőhatások a dielektrikumokban	55
A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma	62
Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek	65
Érintkezési elektromosság. Galvani- és Volta-feszültség; galvánelem	67
A magnetosztatikai tér
A magnetosztatikai tér vákuumban. (Mágneses alapjelenségek; összehasonlítás az elektrosztatikával; a mágneses térerősség és mérése)	72
A magnetosztatikai tér anyagi közegekben. (Mágneses indukció, mágnesezettség, permeabilitás, szuszceptibilitás; a magnetosztatikai tér két alaptörvénye; mágneses árnyékolás; lemágnesezés)	80
A Föld mágneses tere	85
A stacionárius elektromos áram (egyenáram)
Áramerősség, feszültség, ellenállás
Az elektromos áram fogalma; áramerősség	88
Ohm törvénye és az ellenállás. A fémek fajlagos ellenállásának hőmérsékletfüggése	92
Az áramsűrűség. Ohm törvényének mélyrehatóbb jelentése és általánosítása	98
Kirchoff törvényei. Ellenállások (fogyasztók) soros és párhuzamos kapcsolása	102
Áramforrások belső ellenállása; áramforrások kapcsolása	106
Ellenállás-készülékek. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal. A feszültség és az áramerősség mérése kompenzációval	109
Az áram- és feszültségmérő műszerek kapcsolása és mérési határuk kiterjesztése	114
Az áram és a hő
A Joule-féle hő. Az áram munkája és teljesítménye	116
Termoelektromos jelenségek (Seebeck-, Peltier- és Thomson-effektus)	121
A stacionárius áram és a mágneses tér
Az áram mágneses tere. A Biot-Savart-törvény és néhány alkalmazása. Az áramerősség és a mágneses térerősség egységeiről	126
A gerjesztési törvény és az áramvezetők mágneses tere	132
A mágneses tér erőhatása sz áramvezetőkre. Áramvezetők közötti erőhatások	135
Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere. A Lorentz-féle erő	142
Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek	144
Az elektromágnes és néhány alkalmazása	149
Az elektromos áram folyadékokban (folyékony elektrolitokban)
Az elektrolízis alapjelenségei	151
Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Az ionok töltése. Coulombméterek	153
Az elektrolitikus disszociáció	157
Az elektrolitikus vezetés mechanizmusa (Ohm törvénye és a vezetőképesség; ionvándorlás; az ionok mozgékonysága és súrlódása)	160
Az elektrolitok vezetőképességének koncentrációfüggése. Megjegyzések a folyékony ionvezetőkre vonatkozólag	165
Elektrolitikus polarizáció	168
Galvánelemek és koncentrációs elemek; a normálpotenciálok	170
Akkumulátorok	176
Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai	177
Elektrokinetikai jelenségek	178
Az elektromos áram gázokban és vákuumban
Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban	180
Nem önálló vezetés nagy vákuumban. A szabad elektron; az elektron fajlagos töltésének és sebességének meghatározása	184
A vákuumban mozgó elektronok néhány alkalmazása: elektroncső (dióda), katódsugár-oszcilloszkóp, elektronoptika, elektronmikroszkóp	189
Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés, katódsugarak és csősugarak	196
Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; csúcs-, szikra- és ívkisülés	202
A légkör elektromos jelenségeiről	207
Az elektromos áram fémekben és félvezetőkben
A fémes vezetés mechanizmusa; a fémek elektronelméletéről	209
A Hall-effektus és más galvanomágneses, illetve termomágneses jelenségek	215
A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség	216
A félvezetők áramvezetése; a sávmodell	219
Kristálydiódák és tranzisztorok	224
Az időben változó elektromágneses tér
Az elektromágneses indukció
Az indukció alapjelenségei. Lenz szabálya	228
A Faraday-féle indukciós törvény és néhány alkalmazása (a mágneses indukció, térerősség és feszültség mérése; váltakozó áram előállítása)	231
Indukció mozgó és nyugvó vezetőkben. A második Maxwell-egyenlet	235
Kölcsönös indukció és önindukció. Az önindukció szerepe áramok be- és kikapcsolásánál	238
Örvényáramok. Unipoláris indukció	243
Az anyagok mágneses tulajdonságai
Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. A szuszceptibilitás, ill. permeabilitás mérése	245
A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői. Szupravezetés és mágneses tér	249
A mágnesség és a molekuláris áramok. Giromágneses hatások, elektronspin, Larmor-processzió	253
A dia-, para- és a ferromágnesség értelmezéséről. Antiferromágneses anyagok és ferritek	256
Mágneses kör: elektromágnes	262
Váltakozó áramok (kvázistacionárius áramok)
A váltakozó áram fogalma: effektív áramerősség és feszültség	265
Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia	268
Számítások váltakozó áramú mennyiségekkel (vektordiagram és komplex számításmód). A váltakozó áramú Wheatsone-híd	275
A váltakozó áram teljesítménye. Tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei	279
Az indukció és az elektromágnesség főbb technikai alkalmazásai (elektromos gépek: elektroakusztikai eszközök)
Egyenáramú generátorok (dinamók) és motorok	281
Váltakozó áramú generátorok és motorok; a háromfázisú áram	286
Transzformátor. Az elektromos energia átvitele. Szikrainduktor	292
Áramátalakítók, egyenirányítók	295
Elektroakusztikai eszközök (mikrofon, telefonhallgató, hangszóró, magnetofon)	297
Elektromágneses rezgések
Szabad rezgések zárt rezgőkörben	299
Kényszerrezgések; rezonancia	303
Csatolt rezgések	305
Nagyfrekvenciájú rezgések előállítása régebbi módszerekkel; a rezgések néhány tulajdonsága	308
Az elektroncső (trióda és többrácsos csövek). Erősítés elektroncsővel és tranzisztorral	313
Rezgések és impulzusok előállítása elektroncsővel vagy tranzisztorral	322
Elektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok)	328
Az eltolódási áram és az első Maxwell-egyenlet	330
A dróthullámok terjedése; telegráfegyenlet, tápvonalak	333
Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása	338
Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok (rádióhullámok) terjedése	344
A drótnélküli távíró. A rádió adó- és vevőállomása	348
Mikrohullámok	353
A televízió	359
A Maxwell-elméletről és a mértékrendszerekről
Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján; az elektronelméletről	362
Az elektromos mértékrendszerek áttekintése	373
Név- és tárgymutató
III. kötet:
Geometriai optika
Az optika tárgya, rövid történeti áttekintése és felosztása	10
A geometriai optika alapjelenségei	13
Fénytani alapfogalmak: fényforrás, fénynyaláb, fénysugár: sugárzási és fotometriai mennyiségek	13
A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek	16
A fény terjedési sebessége	18
A fény visszaverődése	21
A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában	23
Teljes visszaverődés	28
Fermat elve	30
A fény diszperziója; spektrum	31
Optikai leképezés tükrökkel és lencsékkel	35
Az optikai kép fogalma	35
A síktükör és főbb alkalmazásai	36
Gömbtükrök	40
Optikai leképezés gömb- és síkfelületen való törés útján	47
Vékony lencsék	52
Vastag lencsék	58
Lencserendszerek	62
A lencsék főbb leképezési hibái	65
Az optikai leképezés geometriai elméletéről	72
A szem és a fontosabb optikai eszközök	76
A szem és a látás	76
A fénynyalábok határolása; diafragmák	82
A fényképezőgép, fotográfia	87
Vetítőkészülékek	90
A vizuális optikai eszközök nagyításáról. Az egyszerű nagyító	91
A mikroszkóp	93
A távcsövek	97
Refraktométerek	102
A prizmás spektroszkóp és spektrográf	103
Fotometria és spektrofotometria; a színekről	107
Fotometriai alapmennyiségek és törvények; vizuális (szubjektív) fotometria	107
Sugárzásmérés (objektív fotometria)	116
Közegek fényelnyelése	123
Spektrofotometria	125
A színekről; a színes fényképezés és a színes televízió elve	131
Fizikai optika
A fény mint hullám; alapfogalmak	142
A fény interferenciája	144
A fényinterferencia feltételei; koherencia	144
A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek; a Young-, Fresnel-, Pohl- és Selényi-féle kísérletek	149
Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken; az egyenlő beesés és az egyenlő vastagság görbéi; vékony lemezek színei	153
Álló fényhullámok. Fénylebegések	161
Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek; interferometria és interferencia-spektroszkópia; Fizeau-féle interferenciakísérlet	162
A fényelhajlás (diffrakció), fényszóródás	168
Alapjelenségek. A Huygens-Fresnel-féle elv, a Fresnel-féle zónák. Az elhajlásjelenségek osztályozása	168
Fraunhofer-féle fényelhajlás résen, kör alakú nyíláson és kettős résen	173
Az optikai leképezés hullámelméletéről. Holográfia	187
Az optikai képalkotó eszközök felbontóképessége	194
A sötét látóterű, ultra-, valamint a fáziskontraszt-mikroszkóp elve	199
A fény polarizációja és kettős törése	202
Polarizáció visszaverődésnél és törésnél; poláros és természetes fény	202
A visszavert és megtört poláros fény intenzitása	209
Kettős törés és polarizáció kristályokban; a kristályoptikáról	216
Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek	226
Interferenciajelenségek poláros fényben	232
A fény rezgési síkjának elforgatása (optikai aktivitás)	239
Polarizációjelenségek erősen abszorbeáló közegek határán	241
A szóródott fény polarizációja	246
A légkör fényjelenségeiről	249
Az elektromágneses színkép és egyes tartományai	251
A teljes elektromágneses színkép áttekintése	251
Az infravörös és az ultraibolya színképtartomány	252
A röntgensugarak; előállításuk, néhány tulajdonságuk és alkalmazásuk	254
A röntgensugarak interferenciája (elhajlása) kristályokon	256
Röntgenspektrográfia és kristályszerkezet-elemzés	258
A röntgensugárzás összetétele és áthatolása anyagon	260
Diszperzió és abszorpció a teljes színképtartományban	261
Hőmérsékleti sugárzás és lumineszcencia	267
A hőmérsékleti sugárzás fogalma. Kvalitatív tapasztalatok	267
Kirchoff törvénye. Az abszolút fekete test	268
A fekete sugárzás törvényei. A Planck-féle állandó	269
Nem fekete testek sugárzása. Magas hőmérsékletek mérése	271
A fényforrások hatásfoka	273
Lumineszcenciasugárzások	274
Különleges folytonos fényforrások	276
Fényelektromos jelenségek	279
A külső fotoeffektus, fotohipotézis, Einstein-egyenlet	279
A külső fotoeffektus, néhány további tulajdonsága, fotocellák	282
A belső fotoeffektus, fényelemek	283
A relativitás elve
Az "abszolút mozgás" problémája	287
A Michelson-féle kísérlet és elvi következményei	289
A Lorentz-transzformáció és a speciális relativitás elve	291
A Lorentz-transzformáció fontosabb kinematikai következményei	293
A relativisztikus dinamika néhány tétele	297
A téridő-kontínuum s vektorai	300
Az elektrodinamikai törvények relativisztikus tolmácsolása	306
A relativitás elvének néhány optikai következménye	309
Az általános relativitáselmélet alapgondolata. Einstein ekvivalencia- és általános relativitás elve. Gravitációs effektusok, Mach elve	311
Az atomfizika klasszikus alapjai
Az alapfogalom kialakulása és az atomok létezésének bizonyítékai	318
Az atomok oszthatóságának kérdése; a periódusos rendszer; szabad elektronok és ionok	319
A természetes radioaktivitás alapjelenségei; radioaktív sugarak és vizsgálatuk módszerei	322
A radioaktív bomlás; bomlási sorok	328
Régebbi atommodellek. A katódsugarak szóródása	334
Az alfa-sugarak szóródása; az atommag. A Rutherford-féle atommodell	335
A Bohr-féle atommodell; a Bohr-féle kvantumelmélet posztulátumai	340
A Bohr-féle posztulátumok igazolása Franck és Hertz elektronütközési kísérletével	341
A hidrogénatom Borh-féle elmélete	344
Atomhéjfizika
Az atomspektrumok és a periódusos rendszer	347
Az optikai spektrumokról általában; a spektroszkópiai termek	347
A hidrogénatom spektrumának fő törvényszerűségei	349
A hidrogénszerű ionok spektruma; a mag mozgása	352
Elliptikus elektronpályák a hidrogénatomban; iránykvantálás	354
Az alkáliatomok spektrumai	356
Az alkálispektrumok dublett szerkezete és az elektronspin, a hidrogénvonalak finomszerkezete	359
A többelektronos atomok és ionok spektrumairól, a vektormodell	362
Atomok mágneses és elektromos térben; Stern és Gerlach kísérlete, Zeemann-effektus, Stark-effektus	369
A röntgenspektrumok	375
A Pauli-féle elv	380
A periódusos rendszer értelmezése; az elektronburok héjszerkezete	382
Az atomok gerjesztett állapotai; gerjesztés és ionizálás	385
A részecske-hullám kettősség és a kvantummechanika	389
A Compton-effektus; a foton impulzusa	389
Az optikai Doppler-effektus és a fénynyomás	392
A fény kettős természete	394
A mikrorészecskék kettős természete; anyaghullámok	396
Az anyaghullámok kísérleti bizonyítékai; elektron-, atom- és molekulasugarak diffrakciója	397
A Bohr-féle elmélet hiányosságai és a kvantummechanika kialakulása. A Schrödinger-egyenlet	400
A hidrogénatom hullámmechanikai modellje	403
A Heisenberg-féle határozatlansági relációk, hullámcsoportok	407
A sugárzás kvantummechanikai elméletéről; a spektrumvonalak intenzitása és kiszélesedése	410
A kvantummechanika felépítéséről	416
A kvantummechanika néhány további eredménye. A Fermi- és a Bose-statisztika. A kvantumelektronika elemei	419
Az atomfizika elemei
Az atommagok tömege; tömegspektroszkópia; izotópok	435
A színképvonalak hiperfinom szerkezete, a mag spinje	441
A neutron és a pozitron. Párképződés és szétsugárzás	442
Mesterséges atommag-átalakítások (atomrombolás)	445
Atommag-átalakításra szolgáló berendezések (részecskegyorsítók)	447
Mesterséges radioaktivitás	450
Maghasadás	451
Transzurán elemek	452
Atommag-energia	452
Az atommagok felépítéséről és szerkezetéről	455
Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás keletkezése. A neutrino	458
A kozmikus sugárzás. Mezonok	459
Az elemi részecskékről	462
Néhány szó a molekulákról és a szilárdtestekről
A molekulaspektrumok	465
A Raman-effektus	470
Molekulaképződés (kémiai kötés)	471
A molekulaszerkezet meghatározására való főbb jelenségcsoportok	472
A szilárdtestfizika elemei	475
Függelék
Táblázatok	501
Név- és tárgymutató	506

Témakörök

Természettudomány > Fizika > Atom- és magfizika > Általában
Természettudomány > Fizika > Elektromosság és mágnesesség
Természettudomány > Fizika > Fénytan
Természettudomány > Fizika > Hangtan
Természettudomány > Fizika > Hőtan
Természettudomány > Fizika > Kísérleti fizika
Természettudomány > Fizika > Mechanika
Természettudomány > Fizika > Tankönyvek > Felsőoktatási
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Természettudományok > Fizika > Felsőoktatási

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem