Kísérleti fizika I.

I. félév/Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző

Pócza Jenő

Baintner Géza

Budapest

'Pócza Jenő: Kísérleti fizika I. ' összes példány

Kiadó:	Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	355 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 60-2325. Javított utánnyomás. Megjelent 320 példányban. Fekete-fehér ábrákkal. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fizika tárgya ás módszere.
A fizika elnevezése a görög /füzisz, természet/ szóból nyeri eredetét és kezdetben a természetről szóló tudományt jelentette. A természettudományi ismeretek fejlődése a szerteágazó területek speciálizálódása és a különböző területeken kialakult sajátosan különböző módszerek különböző természettudományi ágak kifejlődését és a természetről szóló tudomány részekre tagozódását, szeparálódását eredményezték /pl. biológia, fizika, geológia, kémia, stb. A fizika a kémiával együtt az élettelen világ jelenségeit kutatja. Még nem is olyan régen egészen éles határt vontunk a két tudományág területe közé, s ez az elhatárolás bizonyos tekintetben ma is helyesnek tekinthető.
A fizika általában az élettelen testeken végbemenő olyan változásokkal foglalkozik, amelyek vegyi változás nélkül zajlanak le és a kémia területére utalandók azok a jelenségek, melyeknél vegyi átalakulások történnek. Pl. hangvilla megütése, acél mágnesezése, stb. fizikai jelenségcsoportba, a vas rozsdásodása, kánsavban "elmaródása" stb. a kémia körébe sorolandó.
A természeti jelenségek ilyen éles szétválasztása azonban nem lehetséges, hisz a természeti jelenségek nem függetlenek egymástól és az összefüggő anyagi világ viselkedését csak az összes kölcsönhatások figyelembevételével lehet helyesen leírni. Minden ilyen szétválasztási törekvés bizonyos mértékig mesterkélt. A modern fizika fejlődése folyamán megismert jelenségcsoportok között sok van olyan, melyet nem lehet ilyen széttagolásban tárgyalni. A természettudományok fejlődése a kezdetben éles határvonalakat erősen elmosta. Ha szigorúan vesszük, a modern természettudományok jó része főleg a kémiának alapvető jelenségei, éppen az atomok között lejátszódó kölcsönhatásokból alakulnak, és ezeket a jelenségeket a modern fizika képes magyarázni. A fizika felosztása. A fizika körébe eső jelenségek tárgyalását számos szempont szerint rendszerezhetnénk. A tárgykör szerinti felosztás a történeti fejlődés sorain részben érzékszerveink szerint történt. Vissza

Tartalom

Bevezetés
A fizika tárgya és módszere	3
A mérés fogalma. A fizika egységei	8
Hosszuság és szögmérés	8
Időmérés	13
Általános mechanika
Az anyagi pont kinematikája
A mozgásról általában	15
Egyenesvonalú mozgás	18
A sebesség dimenziója és egységei	21
Szabadesés. Gyorsulás fogalma	22
Függőleges hajitás	28
Egyenesvonalú egyenletesen és egyenlőtlenül változó mozgás	28
Harmonikus rezgőmozgás	29
Vektormennyiségek	35
Műveletek vektorokkal	36
Vektorok felbontása	38
A vektor mint skaláris függvénye	39
Sík- és térbeli mozgás sebessége	40
A gyorsulás általános definiciója	41
Egyenletes körmozgás	44
Hajitás	46
Vízszintes hajitás	46
Ferde hajitás	48
Az anyagi pont dinamikája
A dinamika feladata	51
Newton első alaptörvénye	51
Newton második alaptörvénye	52
Newton harmadik alaptörvénye	58
Negyedik alaptörvény (Erőhatások függetlenségének elve)	58
Kényszermozgás. Kényszererő	59
Példa alaptörvényeink alkalmazására	60
A tárgyalt mozgások áttekintése dinamikai szempontból	61
A mozgásegyenletek megoldása néhány egyszerű erőtörvény mellett - Lineáris erőtörvény	62
Matematikai inga	64
Az egyenletes körmozgás dinamikai tárgyalása	65
Centrális mozgások	68
Impulzus, munka, energia
Bevezetés	69
Az impulzus	70
Impulzustétel	72
Munka	75
Teljesitmény	77
Néhány fontos speciális munka számítása	78
Energia	80
Leejtettt test energiaviszonyai mozgás közben	82
Megfeszitett rugóhoz csatolt test energiája	82
energia megmaradás törvénye	83
Energiamegmaradás törvényének néhány alkalmazása	83
A kinetikai energia (eleven erő) tétele	84
Rugalmas és rugalmatlan ütközés	85
Rugalmas golyók centrális ütközése	86
Rugalmatlan ütközés	89
Ballisztikus inga	90
Néhány megjegyzés járműveink mozgásához	91
Merev test statikája
Az anyagi pont egyensulyának feltétele	93
Virtuális munka elve	94
A merev testre ható erők összegezése	96
Szabad merev test egyensulyának feltétele	103
Tengely körül forgatható merev test egyensulyának feltétele	105
Erőpár	106
A forgatónyomaték mint vektor	110
Súlypont (tömegközéppont)	113
A súlypont koordinátáinak kiszámitása	114
A súlypont alkalmazása a nehézségi erővel kapcsolatban	117
Nehézségi erő hatása alatt álló test egyensulyi helyzetei és állásszilárdsága	119
Pontrendszer tömegközéppontja. A tömegközéppont mozgásának tétele	121
A súlypont alkalmazása merev testre	123
Egyszerü gépek	124
Az emelő	126
Csiga és csigasorok	126
Lejtő, ék, csavar	129
Mérleg	131
Mérlegelési módok	132
A mérleg érzékenysége	135
A jó mérleg tulajdonságai	137
A mérlegelés redukálása légüres térre	137
Tizedes vagy hidmérleg	137
Surlódás	139
A surlódás befolyása egyszerű gépek egyensúlyi helyzetére	141
Teljesítmény mérés. Prony fék	142
A merev test kinematikája
A merev test helyzetének megadása a térben	143
A merev test haladómozgása	145
Merev test tengely körüli forgása	145
A merev test pont körüli forgása, vagy gömbi mozgása	146
A szögsebesség mint vektor	146
A merev test általános mozgása	149
A merev test dinamikája
A tengely körül forgó merev test mozgási energiája. Tehetetlenségi nyomaték	150
Rögzített tengely körül forgó merev test mozgásegyenlete (A forgómozgás alaptörvénye)	151
A forgó mozgás alaptörvényének kisérleti igazolása	154
Lineáris forgatónyomaték-törvény	155
Forgási (torziós, csavarási) inga	157
A tehetetlenségi nyomaték kiszámitása	158
A tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó néhány általános tétel	160
Néhány egyszerű alakú test tehetetlenségi nyomatéka	163
A tehetetlenségi nyomatékok függése a tengelynek a testhez viszonyított irányításától. Főtehetetlenségi nyomatékok	169
Analógia a merev test egyenesvonalú haladó mozgása és rögzített tengely körüli forgómozgása között	173
Lejtőn legördülő henger, vagy golyó	175
A direkciós forgatónyomaték és a tehetetlenségi nyomaték szabatos mérése	178
Nehézségi inga	179
Az inga redukált hossza	182
A nehézségi gyorsulás mérése. Megfordítható (reverziós) inga	186
Inga, mint időmérő	187
Áttekintés a merev test szabad és gömbi mozgásának dinamikájáról	188
Impulzus momentum	189
Rögzített tengely körül forgó merev test impulzus momentumának számítása	192
Az impulzusmomentum megmaradásának szemléltetése	195
Szabad tengely	197
Pörgettyűk	199
Pörgettyűmozgás forgatónyomatékkal, precesszió	202
Kényszeritett precesszió	205
Gyorsulással mozgó vonatkoztatási rendszerek
Tehetetlenségi erők	206
Tehetetlenségi erők tranzlációs egyenesvonalú gyorsulással mozgó rendszerekben	207
Tehetetlenségi erők forgó rendszerben	209
Kisérletek centrifugálgépen	213
Inga mozgása forgó vonatkoztatási rendszerben	214
Pörgettyűs iránytű	215
Érzéketlen inga	216
Bolygók mozgása. Általános tömegvonzás (gravitáció)
Bevezetés	218
Bolygók mozgása. Kepler törvényei	219
Newton általános tömegvonzási törvénye	220
Newton általános tömegvonzási törvényéből következnek a Kepler-féle törvények	227
A gravitációs állandó mérése	229
A Föld és a Nap tömege	231
A földi nehézségi erő	232
A földi nehézségi erő erőtere. Eötvös ezirányú vizsgálatai	235
Tehetetlenségi erők a forgó Földön	239
A tehetetlen és gravitáló tömeg azonossága. Eötvös vizsgálatai	242
Szilárd, folyékony és légnemű testek mechanikája
Szilárd testek
Bevezetés	243
Megnyúlás és összenyomás	245
Térfogató összenyomás	246
Összefüggés rugalmas anyagállandók között	247
Csúsztatás (nyirás)	248
Csavarés	249
Normális és nyírási feszültségek. Újabb összefüggés a rugalmas állandók között	251
Hajlitás, felületi nyomaték	252
Felületi nyomatékok számítása	254
Tartók lehajlása	255
Hiszterézis jelenségek	257
Szilárdság	260
Nyugvó folyadékok mechanikája (Hidrosztatika)
A folyékony általános jellemzése	261
Nyomó erő. Nyomás	261
A nyomás egyenletes tovaterjedése (Pascal elve)	261
A nyomás eloszlása a nehézségi erő hatása alatt álló nyugvó folyadékban. Hidrosztatikai nyomás	265
Az edény aljára müködő nyomóerő. Hidrosztatikai paradoxon	269
A folyadék felszine	270
Közlekedő edények	271
Archimedes törvénye	272
A testek úszása. Úszó testek egyensúly, metacentrum	275
A sűrűség fogalma és mérése	278
Szilárd test sűrűségének mérése	279
Folyadék sűrűségének mérése	281
Légnemű testek sűrűségének mérése	283
Viszonylagos (relativ) sűrűség	283
Fajsúly	284
A folyadékok összenyomhatósága	284
Kapilláris jelenségek
Bevezetés. Kohézió és adhézió	287
A folyadékok felszínének sajátos viselkedése	288
Felületi feszültség. Specifikus felületi szabadenergia	290
Kapilláris nyomás	293
Illeszkedési szög	296
Hajszálcsövek	299
A felületi feszültség mérése	300
Nyugvó légnemű testek mechanikája (Aerosztatika)
A légneműek általános jellemzése	304
Archimedes törvénye. Tömegmérés redukciója légüres térre	305
Légnyomás	307
Léngnyomás mérésére szolgáló eszközök	309
Barométerállás redukálása	311
A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés. Boyle-Mariotte törvény	311
Légnyomás változása a magassággal, barometrikus magasság formula	312
Légszivattyúk	316
Légsűritők, kompresszorok	316
Manométerek	316
A levegő nyomásának hatása alapján működő eszközök	318
A folyadékok és gázok áramlása
Áramlás leírása. Áramlási vonalak	319
Kontinuitási egyenlet	321
Bernoulli-egyenlet	323
Kisérletek a hidrodinamikai nyomáscsökkenésre	325
Torricelli törvénye	326
Gázok kiömlési sebessége	327
Az áramlás sebességének mérése	327
Belső súrlódással rendelkező folyadékok hidrodinamikája	326
Lamináris áramlás csövekben Hagen-Poiseuille törvénye	331
Gömbalakú testek mozgása folyadékokban. Stokes-törvénye	333
Tubulens áramlás	335
Áramlások hasonlósági törvénye Reynolds-szám	335
Örvények keletkezése	337
Áramló folyadékban fellépő erőhatások	339
Dinamikai felhajtóerő	342
Repülőgép	344
Magnus-effektus	345
Kiömlő folyadék hatása az edényre	346
Az áramlások energiája, turbinák	347
Irodalom	350
Tartalomjegyzék	351

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem