Kísérleti fizika I.

Előszó

Ez a könyv az I. éves mérnökhallgatók számára készült. A könyv célja, hogy a kísérleti fizika fogalomrendszerét, az alapjelenségeket, az alapvető méréseket és az egységes fizikai mértékrendszert ismertesse. Célom volt azonkívül az anyag olyan didaktikai feldolgozása, amely az első éves mérnökhallgatóknak - általában első éves egyetemi hallgatóknak - egyfelől bevezetést ad a naiv természetszemlélettől a szakszerű, módszeres - materialista - természetszemlélethez, másfelől megnyitja az I. éves egyetemi hallgatók előtt azt a tudományos perspektívát, amely felé elindulva, fokozatosan, törés nélkül és mindig lelkesebben haladjon a műszaki és természettudományok művelésében, akár elméleti, akár gyakorlati téren fog dolgozni ötéves terveink megvalósításában, a szocializmus építése területén. Kétségtelen, hogy újabb középiskolai rendszerünk igen értékes fizikai ismereteket ad már a tanulóknak. Az egyetemeken azonban mégis szükséges egységesíteni ezt, egyfelől azért, mert a sok különféle iskola és tanár hatására ezek az ismeretek nem homogének, mert az egyes középiskolák experimentális felszerelése és az egyes tanárok kísérletező készsége is igen különböző. Azután a tanuló ifjúság egyéni értelmi fejlődésében is lényeges eltolódások lehetségesek, ami az egyetemen gondos tanítás mellett a gyengébb előképzettségű hallgatóknál is előnyösebben egyenlítődhetik ki. Épen ezért egyfelől szükséges volt egyes pontoknak oly részletes tárgyalása, ami a megértést könnyűvé teszi, másfelől célszerűnek látszott minduntalan rámutatni arra, hogy a módszeres fizikai szemlélődés mi módon alakul ki a naivabb mindennapi gondolkodásból. Egyes helyeken az elméleti tárgyalás jelentőségére csak utalás történt az eredmény megadásával. Ennek a célja az, hogy a hallgató érezze, hogy a fizikai ismeretek a könyv kereteivel nem fejeződnek be, hanem csak elkezdődnek. Az alkalmazásoknál is ez a bevezetés vezérlő szempont, nevezetesen nem az, hogy kimerítse a kérdést, hanem az, hogy éreztesse a hallgatóval, hogy az elmélet nemcsak magáért az elméletért készült, hanem azért is, hogy éppen az elmélet teszi lehetővé gyakorlati kérdések megoldását is, azaz, hogy a fizikában mint tudományban milyen tisztán valósul meg elmélet és gyakorlat szoros egysége. Mikor a könyv kidolgozásának vezető szempontja az első éves egyetemi hallgató bevezetése volt, az már eleve megszabta, hogy megalapozásról, de tudományos megalapozásról van szó. Vissza