Kisérleti fizika

Előszó

Részlet a kötetből:

BEVEZETÉS.
1. Test. Anyag. Tünemény. Asztal, szék, könyv, ruha, stb. az ember használatára szolgáló tárgyak; kocsi, vonat, automobil, közlekedési eszközök; emberek, állatok, növények, élőlények; vas, arany, ezüst, szén, kősó, ásványok: ezeket közös néven a fizikában testeknek nevezzük. A Földön található testek földitestek, a Nap, Hold, csillagok égitestek. Az asztal, szék fából, a könyv papirosból, a kályha vasból készül; a fa, papiros, vas, anyagok. Amiből a testeket készítik vagy amiből a természetben található testek állanak, anyagnak nevezzük.
2. A fizika feladata. A természet testein gyakran különféle változásokat tapasztalunk. A víz télen megfagy, a jég elolvad, napfényben a testek árnyékot vetnek, viharos időben látjuk a cikázó villámot, halljuk a dörgő hangot; ezeket a változásokat természeti tüneménynek nevezzük.
A fizika feladata a természeti tünemények leírása és a tünemények okainak megállapítása.
A természetben tapasztalható tüneményeket különböző eszközökkel is előállíthatjuk, ezek a fizikai kísérleti eszközök. Midőn ezekkel valamely tüneményt előállítunk, akkor kísérletezünk. Fizikai eszközökkel olyan tüneményeket is elő tudunk állítani, amilyenek a természetben nem találhatók, ezek leírása épp úgy a fizika körébe tartoznak, mint a természetben tapasztalhatók.
3. A fizikában használt mértékrendszerek. A gyakorlati életben használt mértékek közül a fizikában három mértékrendszert használunk, úgymint a hossz-, súly- és időmértékrendszert. A hosszmérték alapegysége a méter (m). A méter az a törvényesen elfogadott hosszúság, mely Párizs mellett a francia levéltárban őrzött méterrúdon van megjelölve (a, b). Vissza