Fülszöveg
Németh László Életmű-sorozata az író drámai munkásságát két, kettős kötetbe gyűjtve adja közre: a Szerettem az igazságot kettős kötete az 1931-1955 között fogant drámákat tartalmazta, a Kísérleti dramaturgia két kötete pedig az 1960-1969 között írt műveket. A 60-as évek drámáinak közlése során megőriztük a régi kötetcímeket: a "Változatok egy témára" (Apai örökség, A két Bolyai), "Mai témák (Utazás, Nagy család-trilógia), a "A történelem eszközei" (Gandhi halála), "Kis nép, nagy lélek" (Négy próféta) s "Újabb drámák" (Csapda, Az írás ördöge) mint Németh László drámai érdeklődésének és kísérletező kedvének irányát jelző, összefoglaló címek tovább élnek ebben a gyűjteményben is.
Németh László drámai munkásságának harmadik szakaszára talán ez a kísérletező kedv a leginkább jellemző. Ahogy ő maga beszél erről a korszakáról, "ez az az idő, melyben régi tervemre, a N. L. papírszínházára emlékezve, darabjaimat egy kísérleti dramaturgia műhelyével akartam körülvenni, s mint afféle...
Tovább
Fülszöveg
Németh László Életmű-sorozata az író drámai munkásságát két, kettős kötetbe gyűjtve adja közre: a Szerettem az igazságot kettős kötete az 1931-1955 között fogant drámákat tartalmazta, a Kísérleti dramaturgia két kötete pedig az 1960-1969 között írt műveket. A 60-as évek drámáinak közlése során megőriztük a régi kötetcímeket: a "Változatok egy témára" (Apai örökség, A két Bolyai), "Mai témák (Utazás, Nagy család-trilógia), a "A történelem eszközei" (Gandhi halála), "Kis nép, nagy lélek" (Négy próféta) s "Újabb drámák" (Csapda, Az írás ördöge) mint Németh László drámai érdeklődésének és kísérletező kedvének irányát jelző, összefoglaló címek tovább élnek ebben a gyűjteményben is.
Németh László drámai munkásságának harmadik szakaszára talán ez a kísérletező kedv a leginkább jellemző. Ahogy ő maga beszél erről a korszakáról, "ez az az idő, melyben régi tervemre, a N. L. papírszínházára emlékezve, darabjaimat egy kísérleti dramaturgia műhelyével akartam körülvenni, s mint afféle énekesből lett énektanár, bőven öntöttem az esszét a dráma köré. A Változatok egy témára a Bolyai-darabon (Apai örökség, A két Bolyai) kívül a téma felmerülését, tudománytörténeti megemésztését mondja el egy hosszabb tanulmányban, előadásának színészi és rendezői problémáit egy külön egyfelvonásosban, s a két elkészült drámához két filmvariánst csatol. A mai témák (Utazás s Nagy család) a keletkezés történetét fűzi a darabokhoz, s egy vidéki előadás együttesének adott tanácsokba rejti a pesti bírálatát. A Történelem eszközei című tanulmány két drámának, a Gandhi halálának s a le nem írt Cromwellnek volt közös előszava. A Négy próféta fogamzását a Megmentett gondolatok egyik írása rögzíti szinte az első pillanatban; a különbséget terv és megvalósulás közt a tíz év múlva írt darab s a hozzáfűzött jegyzet érzékelteti.
A Csapda alól hiányzik a dramaturgiai tál, amelyen átnyújthatnám: a Puskin-könyv azonban bőven pótolja ezt. Úgy, hogy a Kísérleti dramaturgia összefoglaló cím a hatvanas évek minden darabjára kiterjeszthető.
Miben térnek el régibb drámáimtól ennek az utolsó kornak a darabjai? Hiányzik belőlük az, amiért a kritikusok meg szoktak róni, én azonban legfőbb erejüknek érzek: a lírai torokszorulás, a kényszerképzetszerű szituáció, mely a darabot a menekülés egyetlen útjává teszi, s ami a történeti drámáknál olyan jól összefért (bizonyos emberi helyzetek metaforaszerű, vagy ha úgy tetszik, algebrai érvényét bizonyítva) a felkészülés alaposságával s az előadás történeti hitelével... A megszeretett műfaj tovább él, a játék elkap, s feldolgoz egy-egy témát, a zsigeri érdekeltség, a szenvedély helyét azonban az elmélkedés, tűnődés foglalja el, úgyhogy ha vannak munkásságomban drámai költemények, vagy ahogy mondani szokták: gondolati drámáknak nevezhető darabok, hát azok ebben az időben keletkeztek."
Vissza