Fülszöveg
Elöljáró sorok a Kolozsvári Grandpierre Endre-monográfia elé A Magyarságtudományi Füzetek sorozatában új műfajjal találkozik a kedves olvasó: egy magyar alkotó monográfiájával. Sorozatunkban ez az első, de semmiképpen nem az utolsó ebben a műfajban. Választásunk Grandpierre K. Endrére, azaz Grandpierre Kolozsvári Endrére esett, több oknál fogva. Elsősorban azért, mert tartozunk ezzel őneki és az ő emlékezetének, tartozunk a magyar nyilvánosságnak, és tartozunk az igazságnak. Grandpierre K. Endre egy lánglelkű magyar alkotó volt, aki életeben huszonnégy könyvet írt és adott ki, és akiről - annak ellenére, hogy kortársunk volt - szinte semmit nem tud a ma élő nemzedék. Tisztelet a kivételnek. Unokabátyjának, Kolozsvári Grandpierre Emilnek neve viszont százszor ismertebb. Igaz, Endre a magyar nemzeti lét sorskérdéseit feszegette, azt cselkedvén, amit a világ véleményformálói manapság nem díjaznak. De van kettőjük között egy más, lényeges különbség is. Grandpierre K. Endre nem írta alá...
Tovább
Fülszöveg
Elöljáró sorok a Kolozsvári Grandpierre Endre-monográfia elé A Magyarságtudományi Füzetek sorozatában új műfajjal találkozik a kedves olvasó: egy magyar alkotó monográfiájával. Sorozatunkban ez az első, de semmiképpen nem az utolsó ebben a műfajban. Választásunk Grandpierre K. Endrére, azaz Grandpierre Kolozsvári Endrére esett, több oknál fogva. Elsősorban azért, mert tartozunk ezzel őneki és az ő emlékezetének, tartozunk a magyar nyilvánosságnak, és tartozunk az igazságnak. Grandpierre K. Endre egy lánglelkű magyar alkotó volt, aki életeben huszonnégy könyvet írt és adott ki, és akiről - annak ellenére, hogy kortársunk volt - szinte semmit nem tud a ma élő nemzedék. Tisztelet a kivételnek. Unokabátyjának, Kolozsvári Grandpierre Emilnek neve viszont százszor ismertebb. Igaz, Endre a magyar nemzeti lét sorskérdéseit feszegette, azt cselkedvén, amit a világ véleményformálói manapság nem díjaznak. De van kettőjük között egy más, lényeges különbség is. Grandpierre K. Endre nem írta alá azt az 1957 őszén kelt, az ENSZ közgyűléséhez küldött szörnyű levelet, amely 250 magyar író nevében kijelentette, hogy 1956 októberében Budapest utcáin tombolt a fasizmus, köszönetet mondott a szovjet hadseregnek, hogy lerohanta Budapestet, leverte az „ellenforradalmat és kérte, hogy vegyék le az ENSZ közgyűlésének napirendjéről „a magyar kérdést"\ A kétszázötven név között ott találjuk szinte minden egyes akkor élő és valamennyire ismert, magyar író nevét Illyés Gyulától Csoóri Sándorig. Természetesen ott van közöttük Kolozsvári Grandpierre Emil neve is. De a Grandpierre K. Endréé nincs! Ezzel ő egyike azoknak a fél kézen megszámolható magyar íróknak, akiknek neve a szörnyű levéllel nem hozható összefüggésbe. Meg is lett az ára. Hiába a huszonnégy könyv, hiába a kutatásai során feltárt, addig ismeretlen történelmi tények sorozata, Grandpierre K. Endre neve az elhallgattatásra ítéltetett. A „disznófejű nagyúr" ellen felvett harcunk, és erkölcsi alapállásunk indokolja azt, amiért ő az első, akiről monográfiát közlünk. Másodsorban azért választottuk őt, mert munkássága hidat teremt a Magyarságtudomány Füzetek első, vége felé közeledő tematikai osztálya - A magyar ember és társadalma - és a soron következő - A magyar nép etnogenezise - között. Végül, de nem utolsó sorban a Grandpierre K Endre műveinek színvonala és gazdag témaválasztása, a nemzet sorsa iránt utolsó leheletig elkötelezett hazafiassága, és sziporkázó, történelmi kutatásoknak ihletet adó, irányt mutató szelleme miatt. Ki mástól tudhattuk volna meg például, hogy Ázsia (idegen nyelveken Ászia), a föld legnagyobb, legnépesebb és talán legnagyobb jövőjű világrésze rokonaink - a jászok - nevét hordozza, és hirdeti hajdan volt dicsőségüket, mint Grandpierre Kolozsvári Endrétől?
Patrubány Miklós István Ádám
Vissza