Fülszöveg
A Magyarságtudományi Füzetek első tematikai osztályának - A magyar ember és társadalma - eddig megjelent két kötete a magyar lélek és a magyar nyelv lényegét mutatta be. Itt olvasható, harmadik füzetünk merész, átkaroló gondolattársítással egy kötetbe foglal két olyan írásrendszert, amelyeket időben évezredek, térben ezer kilométerek választanak el egymástól. De van egy közös vonásuk: szorosan összefüggenek a magyar nyelvvel. Ezért e kötet címe: Magyar írás.
Friedrich Klára és Szakács Gábor tanulmánysorozata a kötet első felében a székely-magyar rovásírást ismerteti. Kulturális örökségünk e felbecsülhetetlen kincséről, 2003. június 21-én, Csíkszeredában, a Magyarok Világszövetsége szervezésében megtartott Quo vadis Székelyföld? konferencia Zárónyilatkozata így fogalmaz: Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket,...
Tovább
Fülszöveg
A Magyarságtudományi Füzetek első tematikai osztályának - A magyar ember és társadalma - eddig megjelent két kötete a magyar lélek és a magyar nyelv lényegét mutatta be. Itt olvasható, harmadik füzetünk merész, átkaroló gondolattársítással egy kötetbe foglal két olyan írásrendszert, amelyeket időben évezredek, térben ezer kilométerek választanak el egymástól. De van egy közös vonásuk: szorosan összefüggenek a magyar nyelvvel. Ezért e kötet címe: Magyar írás.
Friedrich Klára és Szakács Gábor tanulmánysorozata a kötet első felében a székely-magyar rovásírást ismerteti. Kulturális örökségünk e felbecsülhetetlen kincséről, 2003. június 21-én, Csíkszeredában, a Magyarok Világszövetsége szervezésében megtartott Quo vadis Székelyföld? konferencia Zárónyilatkozata így fogalmaz: Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset.
Borbola János, Hágában élő kutató egy évtizeddel ezelőtt a moszkvai matematikai papirusz tizedik feladványának megfejtésével vált ismertté, amelynek megoldásával őelőtte a nemzetközi tudományosság adós maradt. Később az őáltala kidolgozott módszerrel számos Nílus-parti hieroglif szöveget fejtett meg, amelyek közül kiemelkedik az óbirodalmi UNAS fáraó szakkarai piramisában található sírfelirat. Ez utóbbi Csillagszoba címmel könyvként is megjelent. A tudós kutató azzal a biztatással ajánlja az általa kifejlesztett, és ebben a füzetben ismertetett módszert az érdeklődők figyelmébe, hogy annak elsajátítói előtt az emberiség máig feltáratlan történelmének hatalmas szelete tárul fel, hiszen a Nílus partján „Himalájányi", eddig senki által el nem olvasott hieroglif szöveg van.
Ezzel a magyar írás fogalomköre távolról sem zárult le. Hiszen az emberiség sok ezer éves történetének számos írásrendszere vár még megfejtésre. Mint például egy másik, eddig titokban tartott 4000 éves írásbeliség, az egykori krétai civilizáció megfejtetlen rejtélye, a lineáris Á, amely a közelmúltig ellenállt és őrizte titkát. Az Ausztráliában élő hazánkfiának, Mellár Mihálynak sikerült megfejteni az egykori minósziak nyelvét. Erről 2009. június 21-én, a http://osmagyar.kisbiro.hu honlapon így vall: akinek a megfejtés tálalása túl bonyolult, nehezen követhető, válaszom röviden, velősen, egyszerűen: Olvassák a táblákat magyarul!
Vissza