Előszó
Több mint negyven éve zajlik az UNESCO égisze alatt egy hatalmas tudományos vállalkozás, az Atlas Linguarum Europae, amelyben részt vesz minden egyes ország tudományos akadémiája, az Atlanti-óceántól az Urálig. Az Európai Nyelvatlasz nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy feltérképezze valamennyi európai nyelvjárás teljes szókincsét, és azt szavanként, összehasonlító táblázatokba foglalja, amiből gyönyörűen kirajzolódik az egyes nyelvek/nyelvjárások alakulása, viszonya.
Ennek az óriási feladatnak volt a kitalálója, és harminc évig az UNSCO által megbízott főszerkesztője az olasz nyelvész-professzor, Mario Alinei, aki Európa egyik legjelentősebb, de tudományos körökben mindenképpen legismertebb nyelvészévé vált.
Mario Alinei 2003-ban megírta hatalmas könyvét - Etrusco, una forma arcaica di ungherese, avagy Az etruszk nyelv, a magyar nyelv ősi változata -, amely két évvel később a Magyar Világszövetségének támogatásával magyar fordításban is megjelent, Ősi kapocs cím alatt.
Egy évvel a nagy szenzációt jelentő könyvének megjelenése után meghívtam a professzort a Magyarok VI. Világkongresszusára. 2004. június 1-jén Budapesten, a kongresszusi központban tartott nyitó-konferencián, a nagy tudósokra jellemző szerénységgel, ezekkel a szavakkal kezdte angol nyelvű előadását: "Bocsássák meg lámpalázamat, de eddig még sohasem beszéltem ezerötszáz etruszk előtt...(!)".
Később személyes beszélgetésünk során a professzor azt mondta, hogy huszonöt évvel korábban rájött már arra, hogy az etruszkok magyarul beszéltek, de tudta, hogy amennyiben ezt megírja, akkor tudományos pályáját alighanem kerékbe törik. Meg kellett várnia, amíg elérkezik pályája csúcsára, amikor már nem árthatnak neki. Megvárta. Tévedett? Nem tudjuk, de azt igen, hogy a korábban ünnepelt tudós körül, azóta teljes csend honol...
Vissza