Kisebbségek Magyarországon 2004-2005

Szerkesztő

Budapest

'Mayer Éva: Kisebbségek Magyarországon 2004-2005 ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	236 oldal
Sorozatcím:	Kisebbségek Magyarországon
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései értelmében a kormány kétévenként beszámol az Országgyűlésnek a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek aktuális helyzetéről, a kisebbségpolitika kétéves folyamatairól, az államigazgatás különböző szerveinek kisebbségekkel kapcsolatos tevékenységéről. A szaktárcák, a különböző hatáskörű országos szervek, valamint a kisebbségek országos önkormányzatainak részanyagait a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egységesíti és szerkeszti egységes anyaggá.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal korábban is arra törekedett, hogy mind az Országgyűlés tagjai, mind pedig a kisebbségügy iránt érdeklődők a lehető legáttekintőbb, legsokoldalúbb információkat kapják meg az összeállított beszámolóból. Hiszen a korábban már önálló kiadványként megjelent beszámolók ismereteink szerint mára hivatkozási alappá váltak úgy a sajtó, mint a tudományos kutatók, vagy egyszerű érdeklődők körében. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a növekvő és sokrétű érdeklődés nem feltétlenül könnyíti meg az összeállítók munkáját. Immár nem elég az, hogy a beérkezett részanyagokat egy előzetesen kialakított sorrendben egymás mögé tesszük, hanem a tartalmi egységesítés mellett oda kell figyelnünk arra is, hogy a beszámoló nyelvezete, belső struktúrája is egységesen jelenjen meg a majdani kiadványban.
Jelen beszámoló összeállítóinak a részanyagok beérkezte után a bőség zavarával kellett szembesülniük. A kisebbségi törvény 1993. évi elfogadása óta vélhetően a tárgyalt két esztendő hozta a legfontosabb változásokat a kisebbségek életében, továbbá a kisebbségek sorsának alakulásával kapcsolatos hazai és nemzetközi figyelem is olymértékben megnőtt, hogy a beszámolóba olyan területeket is kénytelenek voltunk beemelni, amelyekkel kapcsolatosan a korábbi években nem is merült fel, hogy van kisebbségpolitikai relevanciájuk. Ilyen területek például az informatika, a kisebbségek megjelenése a világhálón, vagy a jogszabályalkotás olyan területei, amelyek a kisebbségi intézményi rendszer kialakulásával kerültek a kisebbségek, a kisebbségpolitika látószögébe.
A fentebb említett legfontosabb változásokról az előszóban csak a felsorolás szintjén szeretnék említést tenni. Azt hiszem, ezek sorában, bár időben az utolsó, mégis elsőként kell említenem a kisebbségi törvény módosítását, valamint a kisebbségi választások rendjének önálló jogszabályba foglalását. A jogszabályi környezet változása alapvetően befolyásolja majd a kisebbségi közösségek további fejlődését, ám ennek iránya, mélysége majd az első, az új szabályok szerinti választásokat követően válik ismertté.
Egy másik, szintén alapvető fontosságú változás gyökerei az előző beszámoló idejére nyúlnak vissza. A 2002. év végén fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, a 2003. évi költségvetésről szóló törvényt, amely lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatiság értelmét adó kisebbségi kulturális autonómia megalapozását. Hiszen milyen kulturális autonómia az, amely nem termeti meg az anyagi alapokat a kisebbségi közösség identitásának őrzésére, a kisebbségi kultúra és oktatás ápolására, illetve fejlesztésére hivatott intézmények átvételéhez és fenntartásához! Vissza

Tartalom

Előszó 5
Kormánybeszámoló a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetéről 7
Bevezetés 7
I. Általános helyzetleírás 10
1. Kisebbségek demográfiai jellemzői 10
1.1 A 2001. évi népszámlálás nemzetiségi adatai 10
1.2 A 2001. évi népszámlálás nemzetiségi adatainak kutatások szerinti elemzése 12
2. A kisebbségi önkormányzatok választásának és működésének tapasztalatai 14
2.1 Helyi és országos kisebbségi önkormányzati választások 14
2.2 A Belügyminisztérium és a közigazgatási hivatalok tapasztalatai 16
2.3 Az országgyűlési biztos vizsgálatának tapasztalatai 18
2.4 Kisebbségi jogérvényesülés Budapesten 19
2.4.1 Fővárosi kisebbségi önkormányzatok 19
2.4.2 Kerületi kisebbségi önkormányzatok 21
2.5 Kisebbségi jogérvényesülés megyei szinten 22
2.6 Az országos kisebbségi önkormányzatok intézményesülési folyamata 25
3. Jogalkotás és jogharmonizáció 28
3.1 A kisebbségi joganyag módosítás folyamata 28
3.2 A beszámolási időszak jogszabályváltozásai 29
4. Jogvédelem, diszkriminációellenes tevékenység 32
5. Az anyagi támogatás rendszere, a többcsatornás finanszírozás forrásai 34
6. Nyelvi állapot, kisebbségi nyelvhasználat 42
7. A kisebbségi oktatás helyzete 45
7.1 Általános helyzetkép 46
7.2 Kisebbségi autonómia megvalósítása a közoktatásban 47
7.3 A kiegészítő kisebbségi oktatás 48
7.4 Új elemek a kisebbségi oktatás tartalmi fejlesztésében 48
7.5 Finanszírozás, tárgyi feltételek 49
7.6 Tankönyv- és taneszköz-fejlesztés 51
7.7 Kisebbségi értelmiség képzése 52
7.8 A cigány kisebbségi oktatás 53
8. A kisebbségek közművelődési, művészeti tevékenysége 57
8.1 Civil szervezetek 57
8.2 A kisebbségi kultúra támogatása 58
8.3 A kisebbségek könyvtári ellátása 60
8.4 Közösségi házak 62
8.5 Kutatás, kutatóintézetek 62
8.6 Múzeumok 63
8.7 Színházak 63
8.8 A kisebbségek ünnepei 64
9. A kisebbségek anyanyelvi hitélete 65
10. A kisebbségek anyanyelvű médiája, kisebbségkép a médiában 68
10.1 Kisebbségi műsorok a közmédiában 69
10.1.1 Kisebbségi műsorok a Magyar Televízióban 69
10.1.2 Magyarországi kisebbségek a Duna Televízióban 70
10.1.3 Kisebbségi műsorok a Magyar Rádióban 70
10.1.4 Önálló kisebbségi rádiók 71
10.2 Kisebbségi műsorok vizsgálata 72
10.2.1 Az országgyűlési biztos vizsgálata a kisebbségi műsorokról 72
10.2.2 Az ORTT megállapításai a kisebbségi médiaprogramokról 74
10.2.3 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vizsgálata 75
10.3 Kisebbségek országos terjesztésű írott sajtója 76
10.4 Tájékoztatás a kisebbségek anyanyelvén 77
10.5 Kisebbségek az internetes hálózatokban 78
11. Nemzetközi kapcsolatrendszer, anyaországi, anyanemzeti kapcsolatok 79
11.1 Hazai és a nemzetközi kisebbségpolitikai események bemutatása 79
11.1.1 Külföldre irányuló kommunikáció 79
11.1.2 Belföldre irányuló kommunikáció 80
11.2 Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel 80
11.2.1 Egyesült Nemzetek Szervezete 80
11.2.2 Európa Tanács 81
11.2.3 Európai Unió 84
11.2.4 Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 89
11.2.5 Egyéb nemzetközi szervezetek 90
11.3 Többoldalú nemzetközi és regionális együttműködés 90
11.3.1 Roma Évtized és konferencia 90
11.3.2 Regionális együttműködési formák 91
11.4 Kétoldalú kapcsolatok 93
11.4.1 Kapcsolatok az anyaországokkal 93
11.4.2 Együttműködések, tanulmányutak, látogatások, külföldi támogatások 93
11.5 Megyei és települési kapcsolatok 94
II. Az egyes kisebbségek helyzetének leírása 96
1. A magyarországi bolgárokról 96
2. A magyarországi cigányokról 98
3. A magyarországi görögökről 132
4. A magyarországi horvátokról 134
5. A magyarországi lengyelekről 139
6. A magyarországi németekről 141
7. A magyarországi örményekről 148
8. A magyarországi románokról 150
9. A magyarországi ruszinokról 154
10. A magyarországi szerbekről 156
11. A magyarországi szlovákokról 159
12. A magyarországi szlovénekről 165
13. A magyarországi ukránokról 168
III. További kisebbségpolitikai feladatok 170
IV. Mellékletek (1. - 50. számú mellékletek) 173
A kisebbségi kérdések szabályozása és gyakorlata az Európai Unióban (Solymosi Judit összeállítása) 215
Címjegyzék 230