1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kisebbségben és többségben

Románok és magyarok (1867-1940)

Szerző
Bern
Kiadó: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem
Kiadás helye: Bern
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 587 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 3-85421-028-X
Megjegyzés: A szerző fekete-fehér fotójával illusztrálva. Emigrációs kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bíró Sándor (1907-1975) Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban,... Tovább

Előszó

Bíró Sándor (1907-1975) Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban, Franciaországban. Elemi iskolai tanulmányait (1913-1918) szülőfalujában, középiskolai tanulmányait (1918-1920) Székelyudvarhelyen a Református Bethlen Kollégiumban végezte. 1926-ban Segesváron érettségizett. Főiskolai, egyetemi tanulmányait 1926-1932 között a kolozsvári Református Teológián, ugyanott az I. Ferdinánd Király Egyetemen, valamint Párizsban a Sorbonne-on és a Protestáns Teológián folytatta. 1932. január 30-án a kolozsvári I. Ferdinánd Király Egyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, valamint a francia nyelvből és irodalomból magna cum laude fokozattal tanári oklevelet szerzett, ugyanez év június 27-én pedig a Református Teológián jeles képesítéssel lelkészi oklevelet nyert. 1932-től 1944-ig az egykor Apáczai Csere János által vezetett kolozsvári Református Kollégiumban tanított. „1937-ben a kolozsvári református teológián az egyháztörténet magántanárává, 1942-ben a budapesti Pázmány Egyetem summa cum laude fokozatú bölcsész doktorává, 1948. február 25-én ugyanezen egyetem magántanárává képesítették. 1932- 1944-ig a kolozsvári Ref. Kollégium tanára." Az 1944/45-ös tanévben debreceni Állami Gyakorló Középiskola tanára volt, 1945-1951 között pedig a budapesti Madách Imre Állami Gimnáziumban, majd 1951-1954 között a Zenei Gimnáziumban tanított. Közben 1948-ban megszerezte a magántanári képesítést a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán a kelet-európai történelmi tanszéken. 1954-1959 között adjunktus volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol dr. I. Tóth Zoltán kelet-európai történelmi tanszékén megszervezte a Módszertani Kabinetet. 1959-től 1964-ig a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Technikum tanára volt, 1961-ben megszerezte a kandidátusi tudományos fokozatot. 1964-1972 között, nyugdíjazásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karának neveléstudományi tanszékén mint adjunktus és tudományos főmunkatárs kutatott és adott elő. Vissza

Tartalom

Mester Miklós: Bíró Sándor (1907-1975) XI
Balla Bálint: Bevezető XV
ELSŐ KÖNYV 1867-1918
ELŐSZÓ
A román és magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) 1
I. FEJEZET A magyarországi románok gazdasági helyzete és megélhetési lehetőségei 9
A román parasztság helyzetének alakulása 9
A román parasztság földvásárlásai 17
A magyar földművelésügyi minisztérium tevékenysége 21
A román szövetkezeti mozgalom 24
A román szegénység okai 27
A román királyságbeli parasztság sorsa 30
A román iparosok 35
A román kereskedelem 37
A román pénzintézetek 39
A román értelmiség 41
A román hivatalnokok és tisztviselők 44
A román megyei tisztviselők irredentizmusa 50
A román hivatalnokok és szabadfoglalkozású értelmiségiek 1914-ben 54
A vegyes falvak románosodása 63
A magyar gazdaságpolitika 65
II. FEJEZET A román nyelvhasználat a magyar államban 69
A nemzetiségi törvény jellege és rendelkezései 69
A román nyelvhasználat a hetvenes évek elején 72
Nyelvhasználat a falvakban 76
Nyelvhasználat a megyékben és a felsőbb hatóságokhoz intézett kérésekben 83
Nyelvhasználat a megyegyűléseken és a városi hivatalokban 86
Nyelvhasználat a bíróságok előtt 92
Nyelvhasználat az egyházban és az oktatásban 93
A román helység- és családnevek használata 95
Nyelvhasználat a mindennapi életben 99
Nyelvhasználat más államokban 100
III. FEJEZET A románok egyházi helyzete a magyar államban 105
A román egyházak az osztrák-magyar kiegyezés előtt 105
Az önálló román görög katolikus érsekség megszervezése 106
A görögkeleti (ortodox) román érsekség 107
A „nemzeti-egyházi kongresszus" politikai szerepe 113
Miron érsek politikai felfogása 115
A vallási és erkölcsi élet hanyatlása 121
A román görög katolikus egyház 128
A román egyházak anyagi helyzete 132
A szomszéd országokban élő románok egyházi helyzete 148
IV. FEJEZET A magyarországi románság közművelődési helyzete 155
Az elemi oktatásügy 155
Az iskolák jellege és száma 155
A tanulók 162
A román tanítók helyzete 164
Az Apponyi-féle törvények 167
A román iskolák szelleme 170
A magyar nyelv tantárgyként való bevezetése 172
A román tanítók irredentizmusa 174
Az 1906. évi bukaresti kiállítás 176
Apponyi a román iskolák irredentizmusa ellen 179
A román elemi oktatásügy az Apponyi-törvények végrehajtása után 185
Az első világháború és a román elemi iskolák 192
A román felekezeti és a magyar állami iskolák viszonya 195
A középfokú oktatás 200
Tanító- és tanítónőképzők 201
Iparos-tanonc iskolák 202
A brassói román felsőkereskedelmi és alreáliskola 202
Polgári leányiskolák 202
Szülésznőképző iskolák 203
A román középiskolák felállítása és fenntartása 203
A román tanári kar helyzete 205
A román középiskolák belső szelleme 207
Az 1883. évi középiskolai törvény 212
A középiskolák irredentizmusa 216
A román gimnáziumok tanulói 220
Magyar tanulók elrománosítása 221
A főiskolai és egyetemi oktatás 224
A román hallgatók ösztöndíjai 227
A román hallgatók helyzete a kolozsvári magyar egyetemen 229
A román hallgatók helyzete a budapesti egyetemen 233
Összefoglalás 236
A román közművelődés iskolán kívüli szervei 237
Az Astra 238
Más egyletek 242
A román színielőadások 243
A román sajtó 245
A szomszédos államok kultúrpolitikája 246
Összefoglalás 249
V. FEJEZET A magyarországi románok jogai és közszabadságai 251
Az egyéni szabadság 252
A tulajdonjog 252
A sajtószabadság 252
A román faji bojkott hirdetése 258
A magyar állam és a magyarság kritizálása 261
A román faj dicsőítése 263
A magyar történelem ócsárlása 264
A Romániához való tartozás kifejezése 265
A gyülekezési és társulási szabadság 270
A vallásszabadság 273
A román nemzeti szimbólumok használata 274
A nemzeti színek 274
A himnusz 276
A nemzeti hősök 277
A románok politikai jogai 280
A törvény előtti jogegyenlőség 289
A jog- és közszabadság más államokban 293
Összefoglalás 297
Végeredmény 301
MÁSODIK KÖNYV 1918-1940
I. FEJEZET A magyarok gazdasági helyzete és megélhetési lehetőségei Nagy-Romániában 305
A magyar parasztság helyzete 310
Adópolitika a magyar vidékeken 326
A magyar munkásság 335
A magyar iparosok 337
A kereskedelem 341
A magyar értelmiség 345
Az egyházi alkalmazottak 348
Az állami tisztviselők 348
II. FEJEZET A magyar nyelvhasználat a román államban 359
A közéletben 361
A közigazgatásban 361
A hatóságokhoz intézendő kérések 364
A helységnevek használata 365
A magyar nyelv használatának korlátozása a magánéletben 368
III. FEJEZET A magyarok egyházi helyzete Nagy-Romániában 373
A szervezeti és közjogi helyzet kialakulása 373
Az anyagi helyzet 383
A vallásszabadság sérelmei 390
IV. FEJEZET A magyarság közművelődési helyzete Nagy-Romániában 409
Az elemi oktatásügy 409
A tanulók 416
A magyar tanítók helyzete 420
A magyar felekezeti iskolák szelleme 422
A magyar felekezeti iskolák és a román állami iskolák viszonya 431
A magyar elemi oktatásügy helyzetének mérlege az Anghelescu-törvények uralma alatt 436
A középfokú oktatás 440
Az iskolák fenntartása 446
A tanárok helyzete 447
A tanulók 450
A magyar iskolák belső szelleme 457
A főiskolai és egyetemi oktatásügy 465
A magyar közművelődés iskolán kívüli szervei 472
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 473
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület sorsa 477
A magyar nyelvű sajtó 479
A magyar színielőadások 483
Az erdélyi magyar irodalom 488
V. FEJEZET A magyarok jogai és közszabadságai a román állam területén 495
Az egyéni szabadság joga 495
A tulajdonjog 499
A sajtószabadság 502
A magyar sajtó élete a cenzúra árnyékában 504
A gyülekezési és társulási szabadság 513
A vallásszabadság 517
A nemzeti szimbólumok használatának tilalma 518
A határokon túli magyarsággal való érintkezés 522
A magyarság politikai jogai 523
A törvény előtti jogegyenlőség 531
FÜGGELÉK
Címszavas tartalom 535
Gyakran idézett források és szerzők 544
MELLÉKLETEK
Csapody Miklós - K. Lengyel Zsolt - Szász Judit Anna: Szöveggondozói utószó 551
Források és irodalom 555
Könyvek, tanulmányok 555
Hírlapok, folyóiratok, évkönyvek 561
Mutatók 563
Személynevek 563
Földrajzi nevek 575

Bíró Sándor

Bíró Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bíró Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Kisebbségben és többségben

Az előlapon tulajdonosi bejegyzés látható.

Állapot:
8.600 ,-Ft
43 pont kapható
Kosárba