Kisboldogasszony ünnepén

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az Egyház általában a szentek halála napját ünnepli meg, "mennyei születésnapként". Két szentnél tesz kivételt: Szűz Máriánál és Keresztelő Szent Jánosnál, akiknek földi születésnapjának is van liturgikus ünnepe. Szűz Mária születésének ünnepe a december 8-án ünnepelt szeplőtelen fogantatásra naptári pontossággal kilenc hónapra következik. Egyébként ez a nap a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszentelésének ünnepe volt. A VIII. századtól Rómában négy Mária-ünnepet ültek meg: Szűz Mária születését, az angyali üdvözlet ünnepét, a jeruzsálemi bemutatás ünnepét és Mária mennybevételét.
Mária születésének megünneplése egyfajta előkészület a megváltásra, az ádventtel van rokonságban, éppen úgy, mint Gyümölcsoltó ünnepe, vagy Keresztelő Szent János születése. Isten legnagyobb ajándéka az, hogy önmagát ajándékozza az embernek, úgy is mondjuk, hogy gyermekévé fogadja, isteni természetében részesíti. Az Istennel szembefordult ember azonban képtelen ezt az ajándékot elfogadni, viszont emiatt kudarcra ítélten, boldogtalan. Isten azonban Fiának megtestesülése által megváltja az emberiséget, megszünteti az ember ellenséges szembenállását, meghozza az egyetemes kiengesztelődést. A Szűzanya és Keresztelő Szent János részt kapott a megváltás előkészítésének szent feladatából. Íme, ezért mondjuk, hogy az ő tiszteletük túlmutat saját személyükön: a szentekben az Isten üdvösségszerző kegyelmét ünnepeljük." Vissza