Kisállami törekvések és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején (1912-1913)

Fülszöveg

il'w;)/;
•' I •
'; I' ;i




w ; ;, I




! i' !' I.l, ; 1 V.- ! i -lili^i' iil
, '!f ¦iij^rr'VMi i V . 1 ; ' ' 'ÍM !'r'
¦ r II 1-, : 1. ¦ ' ¦ '1 :

Demeter Gábor (1980), a Debreceni Egyetem történelem-földrajz szakán végzett, s itt szerzett PhD fokozatot történelemből (2007). Jelenleg a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének oktatója.
A hazai történetírásnak számottevő a teljesítménye a balkáni nemzeti kérdés feldolgozásában, noha éppen a szerző által választott korszak még nem képezte önálló feldolgozás tárgyát. Módszertani újszerűségének lényege abban nyilvánul meg, hogy szakít a nagyhatalmak szerepének makacsul továbbélő hagyományos értelmezésével, a balkáni nemzeti problematikának kizárólag a nagyhatalmi politika primátusából fakadó vizsgálatával, s megkérdőjelezi a balkáni államok nagyhatalmi kiszolgáltatottságának tézisét és áldozati bárány szerepét. A nemzetállami törekvéseknek korántsem a nemzetiség elv a meghatározó jegye, hanem legalábbis... Tovább

Fülszöveg

il'w;)/;
•' I •
'; I' ;i




w ; ;, I




! i' !' I.l, ; 1 V.- ! i -lili^i' iil
, '!f ¦iij^rr'VMi i V . 1 ; ' ' 'ÍM !'r'
¦ r II 1-, : 1. ¦ ' ¦ '1 :

Demeter Gábor (1980), a Debreceni Egyetem történelem-földrajz szakán végzett, s itt szerzett PhD fokozatot történelemből (2007). Jelenleg a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének oktatója.
A hazai történetírásnak számottevő a teljesítménye a balkáni nemzeti kérdés feldolgozásában, noha éppen a szerző által választott korszak még nem képezte önálló feldolgozás tárgyát. Módszertani újszerűségének lényege abban nyilvánul meg, hogy szakít a nagyhatalmak szerepének makacsul továbbélő hagyományos értelmezésével, a balkáni nemzeti problematikának kizárólag a nagyhatalmi politika primátusából fakadó vizsgálatával, s megkérdőjelezi a balkáni államok nagyhatalmi kiszolgáltatottságának tézisét és áldozati bárány szerepét. A nemzetállami törekvéseknek korántsem a nemzetiség elv a meghatározó jegye, hanem legalábbis egyenrangú fontosságúak a stratégiai szempontok, a regionális hatalmi megfontolások. A munka leginkább meggyőző fejezete a szerb kihívásra reagáló bolgár kormánypolitika, a második .Balkán-háborúhoz vezető bolgár döntés indítékainak feltárása, s annak bemutatása, hogy az orosz-osztrák-magyar nagyhatalmi vetélkedés folytán Románia a második Balkán-háborút döntően befolyásoló hatalmi tényezővé vált.
fíess Imre
A munka egyszerre,tartozik a hagyományos és új megközelítésű feldolgozások közé; új abban, hogy tágan értelmezi a nemzetközi kapcsolatok fogalmát s a hagyományos diplomáciatörténeti kereteken túl stratégiai, katonai, gazdasági kérdéseket vizsgál. A szerző igennel felel a kérdésre, hogy a balkáni államok vajon a nagykorúság állapotába jutottak-e már 1912-ben. A Balkánon kicsiben ugyanaz a hatalmi egyensúly formálódott, ami a nagypolitikára volt jellemző. A XX. század elejének Balkán-félszigete a nagyhatalmiság és a kisállamiság viszonyának kísérleti terepe, a kisállamiság megjelenése a nemzetközi viszonyokban bonyolultabb, nehézkesebb mozgást tesz lehetővé, s több a konfliktusforrás is. Ez majd teljességében a két világháború közti politikában jelenik meg annak minden következményével
Majoros István Vissza